hirado.hu m1 m2 dunatv.hu dunaworld mr1 mr2 mr3 english
2014. április 24. csütörtök
Történet
1881 1898
Két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben távirataik számára díjmentességet kértek, hírügynökségük felállítása érdekében. A magyar kormány 1880. december 28-i ülésén a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Az uralkodó, Ferenc József a jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével. Az iroda tevékenységét 1881 márciusában kezdte meg. Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével. Radó – kinevezésének birtokában – megállapodott Maszák Hugóval és Egyesy Gézával az MTI megvételéről, melyre 1898. augusztus 1-jén került sor. Radó, megőrizve jó viszonyát a bécsi távirati irodával, a Tele­graphen-Correspondenz Bureau-val, közvetlen kapcsolatot épített ki a nagy külföldi hírügynökségekkel, s több mint 20 évig vezette az MTI-t.
1918 1920
1918. november 6-án, a polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány állami tulajdonba vette a Magyar Távirati Irodát. Az MTI a magyar proletárdiktatúra, az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság, hivatalos ügynöksége lett. A diplomáciailag elszigetelt Szovjet-Oroszország számára az MTI az egyik legfontosabb hírkapcsolatot jelentette. A Tanácsköztársaság bukása után egy évvel, 1920. augusztus 17-én Teleki Pál miniszterelnök a változatlanul magyar tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda vezetésével Kozma Miklós századost, Horthy Miklós kormányzó hűséges katonáját bízta meg. Kozma arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány céljainak az állami hírvállalatnál sokkal megfelelőbb lenne egy részvénytársasági formában működő hírügynökség.
1921 1931
Kozma Miklós elképzelései alapján 1928. április 28-án megalakult a Magyar Távirati Iroda részvénytársaság. A cég 1922-ben megvette a Telefon Hírmondó Rt. részvénytöbbségét, majd elnyerte a rádió-hírmondó szolgálat koncesszióját. Megalapította a Magyar Hirdető Iroda Rt.-t, a Magyar Filmiroda Rt.-t és a Magyar Országos Tudósító Rt.-t. Ezzel egy modern médiabirodalmat épített ki. 1928-ban az MTI saját budapesti székházába költözött. Az ebben az évben félévszázados fennállását ünneplő MTI napi átlagban már 200-250 hírt adott ki, és 25 külföldi hírügynökséggel állt szerződéses kapcsolatban. Saját tudósítói voltak Londonban, Párizsban, Bukarestben, Prágában, Belgrádban, Bécsben, Berlinben, Münchenben, Genfben, Stockholmban, Varsóban, Rómában, Szófiában, Madridban és New Yorkban. 26 vidéki irodát tartott fenn 473 tudósítóval. Az évforduló alkalmával Budapesten rendezték meg a hírszolgálati ügynökségek ötödik nemzetközi konferenciáját.
1939 1944
Badics László az MTI római tudósítója 1939. augusztus 17-i keltezésű, Zimmer Ferencnek, a távirati iroda – akkor már pozícióját több mint 20 éve betöltő – főszerkesztőjének írt bizalmas levelében megjósolta a II. világháború közeli kitörését. Szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. A magyar kormány még aznap bevetette a sajtócenzúrát. Kozma Miklós 1941. december 7-én bekövetkezett halálával egy jelentős korszak zárult le az MTI történetében. 1944. március 19-én az ország német megszállása a németek az MTI és a Rádió épületét is ellenőrzésük alá vonták. Október 15-én a rádióban hangzott el, és írásban az MTI kiadásában jelent meg a kormányzó proklamációja, amelyben bejelentette Magyarország kilépését a háborúból. Az épületet ezután – a nyilasokkal közösen – megszállták a németek. A következő napokban beszámolók jelentek meg az MTI legendás főszerkesztőjének, Zimmer Ferenc nyugdíjba vonulásáról. Valójában letartóztatták, majd Sopronkőhidára internálták.
1945 1947
A főváros ostroma után az MTI 1945. január 25-én kezdte meg újra munkáját. A távirati iroda élére a Budapesti Nemzeti Tanács már január 20-án Ortutay Gyula kisgazda politikust nevezte ki. 1945. augusztus 16-án a kormány a kommunista párt javaslatára „fasiszta hírközvetítő részvénytársaságoknak” minősítette az MTI-t és leányvállalatait, elkobozta vagyontárgyaikat, s így gyakorlatilag államosította azokat. A koalíciós korszakban az MTI formailag kisgazda politikusok irányítása alatt állt: Ortutay mellett Barcs Sándor volt a felelős szerkesztő, a szociáldemokrata Révész Mihály pedig a főszerkesztő. A gyakorlatban azonban a kommunista párt már a hatalom teljes átvétele előtt korlátlanul érvényesítette politikai befolyását a hírügynökségek munkájában.
1953 1956
1950-ben a kormány szétválasztotta a Magyar Rádiót és az MTI-t, döntött külön elhelyezésükről is. Barcs Sándor ebben az évben lett az MTI vezérigazgatója. A hírügynökségnél éppúgy, mint az egész országban, a szovjet példa követése vált követelménnyé, így az MTI nem csak átvette a tapasztalatokat, hanem egyre inkább a szovjet TASZSZ hírügynökség magyar fordítóirodájává vált. Híradását teljesen alárendelte a kommunista propaganda szolgálatának. Az MTI 1953-ban új székházba költözött a Naphegyen. 1956. március 27-én a Minisztertanács rendelettel beolvasztotta a Magyar Fotó Állami Vállalatot és annak több száz dolgozóját az MTI-be, aminek következtében jelentősen bővült az MTI fotószolgáltatása. Ennek egyik első eredménye a forradalom napjaiban mutatkozott meg, amikor az MTI Fotó munkatársai gazdagon dokumentálták a történéseket. A forradalom leverése után a Belügyminisztérium lefoglalta a képek nagy részét, és ezeket felhasználta a megtorláshoz.
1980 1989
A folyamatosan konszolidálódó Kádár-rendszerben az MTI tevékenysége egyre szélesedett: újságokkal és kiadványok sorával bővült. A vállalat élvonalbeli műszaki megoldásokat alkalmazott. A 100 éves MTI tiszteletére 1980 októberében Balatonaligán tartották meg soros találkozásukat „a szocialista országok hír-, sajtó- és fotóügynökségeinek” vezetői. A budapesti centenáriumi ünnepségen 34 ország hírügynöksége képviseltette magát. Ebben az évben vonult nyugdíjba 30 év után Barcs Sándor, aki vezérigazgatóként 30 évig irányította az MTI-t. A rendszerváltás hajnalán, 1989. március 8-án az MTI a „tájékoztatás teljességéért érzett felelőssége és kötelezettségei tudatában”, vagyis a demokratikus átalakulás elősegítése érdekében létrehozta az Országos Sajtószolgálatot (OS), amelyet a technikai költségektől eltekintve ingyenesen bocsátott az új pártok, egyesületek, szövetségek, társaságok rendelkezésére. A gombamód szaporodó pártok, egyesületek ezzel lehetőséget kaptak arra, hogy nézeteiket, programjukat széles körben ismertessék a hazai nyilvánossággal.
1990 1996
Előbb „székház-rekonstrukcióként”, majd „új hírközlési üzemépület” létesítéseként kommunikálták azt a projektet, amelynek eredményeként az MTI dolgozói 1990-91-ben beköltözhettek az MTI új székházába. A rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József 1990 végén Oltoványi Ottót javasolta az MTI vezérigazgatójának, akit Göncz Árpád köztársasági elnök nevezett ki erre a posztra. 1996. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, amely az MTI-t ismét részvénytársasággá alakította át. Az rt. egyedüli tulajdonosa a magyar parlament. A tulajdonosi jogokat részben az Országgyűlés, részben a pártparitásos alapon megválasztott Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) gyakorolja. A részvénytársaság élén az elnök áll, aki ötévenként kiírt pályázat nyomán az államfőtől kap megbízást feladatai ellátására.
2010 2011
2010-ben az MTI története újabb fejezetéhez érkezett. A második Orbán-kormány által beterjesztett médiacsomag jelentős mértékben átalakította a magyar médiavilágot, benne a közszolgálati médiumokat.

A Magyar Távirati Iroda Zrt. a 2010. augusztusi jogszabály szerint nonprofit részvénytársasággá válik, az alapítói és a részvényesi jogokat nem az Országgyűlés és a Tulajdonosi Tanácsadó Testület, hanem a Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja. Vagyonát a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezeli, a társadalmi felügyeletet a Közszolgálati Testület látja el. Az MTI-t vezérigazgató irányítja, akit a Médiatanács javaslata alapján a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma nevez ki.
2011 a közmédia-rendszer teljes átalakításának éve. A tevékenység és az egyes szakmai területek felmérése után a munkafolyamatok racionalizálása következik.

A Magyar Távirati Iroda célja továbbra is a gyors, hiteles és megbízható hírszolgáltatás. Ezért Magyarország mind a 19 megyéjében és 13 országban - a szomszédos országok mellett pl. Kínában, Oroszországban, Olaszországban, Németországban - vannak tudósítóink, akik elsősorban a magyar vonatkozású eseményekre koncentrálnak.

Erről tanúskodik továbbá az interneten elérhető nyitott szöveges archívum mellett Európa egyik legnagyobb fotógyűjteménye is, több mint 13 millió képpel. Az elmúlt években naponta mintegy 600 szöveges hír és 200 fotó jutott el az előfizetőkhöz. Ezek mintegy kétharmada - a saját forrású hírek – 2011 végétől mindenki számára ingyenesen elérhetővé válik.

Megalakult az MTI Hírcentrum, amely az összes közmédium hírellátását végzi. Tehát a klasszikus hírügynökségi anyagok mellett például már a MTV és a Duna TV Híradója, valamint a Magyar Rádió Krónikája is az MTI irányításával készül.

2011-ben újul meg a hirado.hu weboldal is, amely egy-két éven belül a vezető hazai hírportálokkal is versenyre kel.