Vészesen alacsony a magyar cégek K+F beruházásainak mértéke (2. rész)

Budapest, 2024. október 17., csütörtök - Plenáris ülésekkel indult a jubileumi Infotér Konferencia első napja október 16-án Balatonfüreden. A rendezvénysorozat tizenötödik alkalommal várja az infokommunikációs témák iránt érdeklődő vendégeket.

Fókuszban a K+F beruházások dr. Molnár Balázs Péter, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára a magyar elnökségi program egyik legfőbb prioritásaként az EU globális versenyképességének növelését, a hosszú távú gazdasági stabilitás megalapozását jelölte meg. „Bár a legújabb digitális forradalom diszruptív technológiái markánsan hatnak életünkre, Európa nem áll jól a digitális átmenet kérdésében. Az EU vállalatai GDP-arányosan körülbelül fele annyit költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai társaik.” A helyettes államtitkár mellett Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is kiemelte, hogy a kínai, Magyarországon létrehozott vállalatoknak a következő két évben bevételük 25%-át kötelezően kutatás-fejlesztésre és innovációra kell költeniük, míg a hazai átlag vállalkozásoknál ugyanez a szám 3%. Mindketten figyelmeztettek a privát szféra K+F beruházásainak alacsony mértékére. Molnár Balázstól megtudtuk: míg Európában az üzleti szféra az innovációs beruházások csupán kicsit több mint felét, 59%-át finanszírozza, az USA-ban ez 63, Kínában 76, Dél-Koreában 77, Japánban 79%-ra tehető. Szabados elmondta, ennek érdekében a magyar kormány 21pontos gazdaságélénkítő akciótervvel készül, melyből 8 a kkv-kat fogja érinteni. Eszközberuházások esetében vissza nem térítendő támogatással segítenek, és felhívta a figyelmet a közel 500 milliárdnyi elérhető EU-s forrásra is. dr. Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója arról adott képet, hol tart Magyarország vállalkozásfejlesztési programjának végrehajtása. Felhívta a figyelmet, hogy a konferencián is többször tárgyalt kibervédelemmel kapcsolatban a magyar vállalkozásoknak van még tennivalója. „Az, hogy jelenleg legfeljebb minden ötödik magyar vállalat van kitéve ezeknek a típusú veszélyeknek, azt jelenti, hogy a maradék négy nem alkalmaz olyan digitális megoldásokat, amiket egyáltalán meg lehetne támadni.” Ezen a területen meghatározó szerepet játszik például a GINOP Plusz. Ebben az évben további közel 550 milliárd forintnyi új pályázat meghirdetésére lehet számítani. A közeljövőben több hitelterméket is kínálnak majd, a keretösszeg itt közel 480 milliárd forint. Beszélt a közelgő K+F pályázatokról is, ezen belül egy 75 milliárd forint keretösszegű, üzleti, termelési, marketing és logisztikai folyamatok megújítását célzó felhívásról mikro- és kisvállalkozások számára. Kiadó: INFOTÉR Nonprofit Kft. ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.