A mi felelősségünk - Több mint 500.000 kutya és 3 millió macska soha nem talál otthonra Magyarországon

Budapest, 2025. július 23., szerda - A kóbor állatok helyzete ma már túlmutat az állatvédelem határain.

A kóbor állatok helyzete ma már túlmutat az állatvédelem határain. Az állatok jóléte mellett érinti a települések közbiztonságát, a lakosság biztonságérzetét, az önkormányzati költségvetéseket, az állatorvosi kapacitásokat és az állatvédő szervezeteket is – nem lehet úgy tenni, mintha nem létezne. A hazai állatvédő szervezetek többszörös teltházzal is a kóbor állatok csupán 1%-át tudják befogadni, és bár nem alapfeladatuk, hatalmas társadalmi nyomás nehezedik rájuk a probléma kezelésére. A mi felelősségünk kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbor állatok számának csökkentésére. Nyomás alatt az állatvédők Jelenleg több mint 500.000 gazdátlan kutya és mintegy 3.000.000 kóbor macska él Magyarországon. A humanitárius szervezetek szerint a kistelepüléseken a kóbor állatok jelenléte a harmadik legnagyobb probléma. A nemzetközi jó gyakorlatokkal ellentétben, hazánkban az állatvédő szervezetekre hárul a legnagyobb feladat a kóbor állatok növekvő számának visszaszorításában. Az állatotthonokban azonban a kóbor kutyák csupán mintegy 4%-a elhelyezhető, a macskák számára pedig csak 9.000 férőhely létezik, ami az 1%-ot sem éri el. A menhelyek szűkös forrásokból, többszörös teltházzal, túlterhelten működnek, mégis, saját állataik gondozása és rehabilitációja mellett elvárásként él, hogy szerepet vállaljanak többek között minden kóbor és rászoruló lakossági állat helyzetének rendezésében is, amit lehetetlen teljesíteni. A végtelen körforgás A kóbor állatok szaporodása mellett a nagyszámú lakossági állatállomány is hozzájárul a kóbor állatok számának növekedéséhez. A macskák esetében a gazdátlanul született állatok teszik ki az állomány nagy részét. A kóbor kutyák jelentős része még a lakosságtól kijáró állatoktól származik, valamint a felelőtlenül elajándékozott kölykökből áll össze, és csak most kezd kialakulni a kóbor állatok valóban utcán élő része. Számuk gyorsan növekszik. Egy nőstény ivarú kutyának vagy macskának évente két-három alkalommal átlagosan 5-8 kölyke születhet. Mindkét faj már a 4-6 hónapos kortól ivaréretté válhat, így 5 éven belül így akár 12 ezer utódot is létrehozhat. A kialakult és egyre súlyosbodó helyzet azt mutatja, hogy a jelenleg alkalmazott ebrendészeti telepek számának növelése és infrastrukturális fejlesztése semmilyen szempontból nem alkalmas a probléma megoldására. A telepek gyorsan betelnek, az állatvédő szervezetek nem tudják megoldani a bekerült kutyák átvételét – a likvidálás pedig 2025-ben minden állatjóléti és társadalmi etikának ellentmond. Ráadásul amíg az állatok gyűjtése és tartása folyik, addig a kóbor állatállomány folyamatosan újratermelődik. Ennek okaira nem kerül elég hangsúly. A probléma egyetlen lehetséges megoldása: a megelőzés "A probléma gyökere gyakran már a hibás célkitűzésnél kezdődik. A települések döntéshozóinak többsége csupán azt szeretné elérni, hogy a problémát jelentő állatok eltűnjenek az utcákról. Ez azonban önmagában nem cél, csupán a jelenség tüneti kezelése. A kóbor állatok tömeges eltávolítása – vagy likvidálása – eddig egyetlen országban sem vezetett tartós eredményre. A hosszú távú megoldás alapját a prevenció kell, hogy képezze. A kóbor állatok számának csökkentéséhez elengedhetetlen a felesleges szaporulat visszaszorítása. Bármilyen aranyosak is a bolyhos kölykök, a valóság az, hogy nem lehet mindegyiküknek felelős gazdát találni. Jelenleg kevés olyan gyakorlati példa létezik, amely hatékonyan korlátozná a gazdás állatok kontrollálatlan szaporodását. Pedig van megoldás! Az állatok ivartalanítása és visszahelyezése egy jól bevált nemzetközi módszer, amelyet sikerrel alkalmaznak. Ha hazánkban is következetesen bevezetnénk, akár néhány éven belül érzékelhető javulást hozhatna nem csak a kóbor állatok számának növekedésében, hanem az állatvédelem jelenleg kilátástalan helyzetében is" – nyilatkozta Pompár Ágnes, az Ébredő Bolygó Alapítvány elnöke, az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének alapító tagja. "Állatvédő partnereinkkel azért csatlakoztunk a A mi felelősségünk kezdeményezéshez, hogy felhívjuk a figyelmet az ivartalanítás szerepére, valamint az önkormányzatok, az állatorvosok és a lakosság szerepvállalásának fontosságára. Mindannyiunknak van felelőssége. Ha nyitottak vagyunk a változásra, több millió gazdátlan állat szenvedését akadályozhatjuk meg" – tette hozzá Wieden Krisztina, a Hangya Közösség Alapítvány és az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének elnöke. Bővebb információ: https://mindentazivartalanitasrol.hu/ Kiadó: Hangya Közösség Alapítvány ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.