Bács-Kiskun vármegye, 2025. október 16., csütörtök - Az egyes generációk felelős közösségimédia-használata került terítékre a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány október 13-i budapesti konferenciáján. Ennek alaphangját a szervezet által végzett idei ifjúságkutatás eredményeinek ismertetése adta meg, amit még más kapcsolódó felmérések következtetéseinek bemutatása követett. Ezután szakemberek és politikai döntéshozók – a résztvevőkkel közösen – kerestek válaszokat arra, hol húzódhat a határvonal és milyen megoldások lehetnek az online térben történő tudatos jelenléthez.

Elsőként Kovács János politológus-kutató összegezte a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány által ebben a témában készített kutatás főbb megállapításait. A kérdőívet összesen 2031 fő töltötte ki a 14-30 éves korosztályból online és személyesen a nyári ifjúsági fesztiválok alkalmával. Közülük 94% tartja magát "aktív" közösségimédia-használónak, míg 75% találkozik rendszeresen a mesterséges intelligencia által készített tartalmakkal, illetve 66% pedig a dezinformációt (álhíreket) tartja a legnagyobb problémának. Főként ez utóbbival kapcsolatban tartják szükségesnek (51%) a közösségi média szigorúbb szabályozását és az újfajta digitális kompetenciák erősítését. Emellett az is kiderült, hogy – saját bevallásuk szerint – átlagosan napi 4-7 órát töltenek a virtuális térben, amit zömmel kapcsolattartásra (78%) és szórakozásra (78%) fordítanak. Ugyanakkor érzik (58%) magukon a túlhasználat jegyeit is. Elsődlegesen itt "fogyasztanak" híreket, ahol jelentős hangsúlyt kap a közvetett (pl. szerkesztett videókból történő) információszerzés. A válaszokból kiolvasható még, hogy a családjaik mellett a pedagógusok felelősségét jelölik meg kiváltképp a felelős médiahasználatra való neveléshez. Közelebbről megvizsgálva viszont látható, hogy a fiatalok között is tapasztalható különbség: míg a "Z" generációt (18-30 év) általánosságban véve egyfajta reális tudatosság jellemzi, addig a legújabb "alfa" generációt (14-18 év) inkább a trendkövetés motiválja. Következtetésként az érintett szakmai szervezetek és politikai döntéshozók irányába a generációspecifikus kritikai gondolkodásmód fejlesztését (pl. a hiteles információk és a mesterséges intelligenciával készített tartalmak felismerését), a családok és pedagógusok mellett az ifjúsági szervezetek szerepének erősítését, valamint a népszerű influenszerek bevonását és országos kampányok elindítását lehet kiemelni főképpen az online zaklatás, az adatvédelmi kockázatok, illetve a gyűlöletbeszéd eredményes megelőzésére. Második előadóként Pelle Veronika, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértője a "Digitális szülőség" címmel végzett kutatás eredményeit mutatta be, ami a 7-16 éves korosztály és szüleik médiahasználati szokásait vette górcső alá egy 2000+2000 fős országos reprezentatív (személyes megkeresésen alapuló) minta nyomán. Eszerint – a korábbi (2017, 2020) felméréshez képest az idei adatok azt mutatják, hogy – egyre nagyobb arányban van okostelefonja az érintett korosztálynak: 7-8 éves korban ez már 29%, míg a 7-12 évesek harmada rendelkezik közösségi médiaprofillal, noha (elvileg) életkori megkötés szerint ez nem lenne lehetséges – ennek ellenére átlagosan 10,89 évesen történik meg a regisztrációjuk. Elgondolkodtató az is, hogy a "netfüggőségük" az elmúlt években 45%-ról 52%-ra emelkedett. (Tehát ilyen arányban érzik rosszul magukat, ha nem lehetnek online valamilyen felületen.) A szülői válaszokból ugyanakkor kiderült, hogy bár alapvetően nincsenek "kétségbe esve" gyermekeik internetes jelenlétét illetően, leginkább mégis a zaklatás (cyberbullying) és az átverés veszélyeitől szeretnék megóvni őket. Ennek némiképpen ellentmond a "sharenting" gyakorlata, miszerint a szülők saját maguk tesznek közé képet a csemetéikről (56%) úgy, hogy ezt akár bárki láthatja (38%). Világossá vált még az is, hogy a 2020-ban rögzített válaszokhoz képest az idei évre markáns változás figyelhető meg egyes szülői "stratégiák" kapcsán: csökkent azok aránya, akik a személyes felügyeletet (pl. tiltás/ellenőrzés, időhasználat szabályozása, közös megbeszélés stb.) részesítik előnyben, azonban emelkedett azoknak, akik csupán a technikai korlátozásban (pl. szülőszoftver) látnak lehőséget. Mindezek függvényében értelmezhető, hogy szülői kontroll hiányában a gyerekek 17%-a jelöl vissza ismeretlent, míg ellenkező esetben csak 3% teszi ugyanezt. Kiadó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.