Drámaian megnőtt hazánkban a veleszületett szifilisz előfordulása

Budapest, 2025. október 20., hétfő - A szexuális úton terjedő fertőzések (STI) ellátásával és tudományos kutatásával foglalkozó Magyar STI Társaság november 5-8 között Budapesten tartja idei konferenciáját. Dr. Tisza Tímea bőr-nemigyógyász, a Társaság elnöke elmondta, a rendezvény egyik kiemelt témája, hogy az utóbbi néhány évben a veleszületett szifiliszes esetek száma drámaian megnőtt hazánkban.

A COVID pandémiát követően folyamatosan magas veleszületett szifiliszes esetszámokat jelentettek Magyarországon. 2024-ben az előző évben diagnosztizált 13 eset háromszorosát, 42 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, ami Európában kirívó értéknek számít. Különösen annak ismeretében, hogy ez a kórforma elméletileg megelőzhető a hatékony várandósszűréssel, és az európai országok döntő többségében vagy egyáltalán nem fordul elő, vagy évente csak néhányat észlelnek. A veleszületett szifilisz 2024-ben tragikus módon legalább 9 esetben a súlyos szervkárosodások, fejlődési rendellenességek következtében magzati vagy újszülöttkori halálozáshoz vezetett. Az idei, 2025-es helyzet sem alakul kedvezőbben, mint az a 2. negyedéves bejelentett esetszámokból kiderül. A jelenség hátterében egy kibontakozó szifilisz járvány is felsejlik, 2020 és 2024 között ugyanis a szifiliszes megbetegedések száma Magyarországon megduplázódott. Mivel a kórokozó baktérium képes átjutni a méhlepényen és a fejlődő magzatot is megfertőzheti, ezért a szexuálisan aktív felnőttek körében különösen nagy fontossággal bír a szifiliszes várandósok diagnosztizálása. Bár a szifilisz gyors terjedésének lehetséges okai között szerepel a felvilágosítás hiányából fakadó gyanútlan viselkedés - az emberek többsége azt gondolja, hogy a szifilisz a régmúlt homályába vesző betegség, amivel ma már nem is kell számolni, tehát óvszerrel védekezni sem szükséges ellene -, sürgető lenne olyan járványügyi intézkedések bevezetése, melyek specifikusan a veleszületett szifilisz halmozódásának megfékezését célozzák. Ilyen pl. a terhesség 3. trimeszterében megismételt szifilisz szűrés (jelenleg csak az első trimeszterben történik rendeletileg előírt tesztelés). A megelőzésben ui. kulcsfontosságú, hogy a fertőzött várandóst időben diagnosztizálják, és megfelelő kezelésben részesítsék. Ez megóvhatja a magzatot a súlyos szövődményektől, aki egészséges újszülöttként jöhet világra. A jelen járványügyi helyzetben magasabb a kockázata annak, hogy az akár első trimeszterbeli negatív szűrési teszttel rendelkező nők is a terhesség későbbi hónapjaiban megfertőződjenek. Gondozatlan terhességet követő szüléseknél a szülőszobai szifilisz gyorstesztelés - és ezzel egyidejűleg ezen szülőnők és újszülöttjeik esetében a laboratóriumi szifilisz tesztelés - elvégzését is kötelezővé kellene tenni, hogy késlekedés nélkül megkaphassák a szükséges kezelést. A gondozatlan terhesek többsége szociálisan rossz helyzetű, alacsony iskolázottságú, sokszor egészségügyi ellátásra nem jogosult, elmaradott földrajzi térségekben élők közül kerül ki, akik nehezen férnek hozzá a terhesgondozáshoz. Nagyobb számban fordulhatnak elő közöttük droghasználó, prostituálódott, hajléktalan, erőszaknak kitett nők, illetve állami gondoskodásból elszökött, esetenként kiskorú páciensek. Célszerű lenne mielőbb ezen kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportokban kiemelten felvilágosítást és rendszeres szűréseket szervezni, azonban az iskolai szexuális edukációra is sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Az általános, majd a középiskolai oktatásban az egyes korosztályokra szabott, jól képzett szakemberek által végzett, a megelőzést hangsúlyozó felvilágosító munkát kellene végezni a szexuális úton terjedő fertőzésekről, ugyanis hazánkban is mint világszerte, egyre gyakrabban találkoznak a nemibetegekkel foglalkozó szakemberek kamaszkorú páciensekkel. A szexuális úton terjedő fertőzések ellátása elsősorban a nemigyógyászok feladata, de mivel számos más orvosi szakterület képviselői találkoznak az STI-k különféle szövődményeivel és következményeivel, csakis az egyes szakterületek közötti összefogás vezethet sikerre ezen betegségek hatékony ellátása érdekében. Ezt az interdiszciplináris szemléletet tükrözi Társaságunk nagygyűlésein a nemigyógyászok mellett a nőgyógyászok, urológusok, csecsemőgyógyászok, ideggyógyászok, proktológusok stb. aktív részvétele. Kiadó: Magyar STI Társaság ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.