Válasz a "Országos közvilágítási mutyit lepleztünk le - már a kiíráskor megvolt, ki lesz a nyertes" című atlatszo.hu cikkre

Budapest, 2026. április 19., vasárnap - Az atlatszo.hu-n megjelent közvilágítás korszerűsítése cikkel szemben bemutatjuk a valóságot

Az atlatszo.hu Társaságunkat a cikk megjelenését megelőzően nem kereste meg, az előzetes egyeztetést elutasította, majd semmilyen módon nem reagált a helyreigazítási kérelemre. A cikk több ponton valótlan tényállításokat tartalmaz, illetve valós tényeket hamis színben tüntet fel, amely sérti a Sajtótörvény 12. §-át. 1. A cikk idézi a Közbeszerzési Döntőbizottság D.571/2025 számú Határozatát, mellőzve azt a tényt, hogy Társaságunk fellebbezése révén az a mai napig nem hatályos - így a cikk súlyosan sérti az ártatlanság vélelmét. 2. A cikk "országos" mutyiról szól, miközben a Határozat a 3179 magyar önkormányzatból kizárólag 3 önkormányzat esetében próbálja elmarasztalni Társaságunkat. 3. A határozat semmilyen módon nem utal "mutyira". 4. Bármilyen tényszerű alátámasztás nélkül írja a cikk: "már a kiíráskor megvolt, ki lesz a nyertes" 5. A Határozatban: "A Döntőbizottság ehelyütt is rögzíti, hogy önmagában az, ha egy jogi személy megbízottja előkészítő anyagokat készít egy önkormányzat képviselőtestületének, megjelenik a képviselőtestületi ülésen, nem jogsértő". A Társaság közvilágítás korszerűsítésének a konstrukciója országos szinten egyedinek mondható, amellyel nem foglalkozik számos gazdasági társaság. Ezért elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok egy előzetes tájékoztatás keretében megismerhessék a konstrukciót és eldönthessék, hogy az megfelel-e a településnek. 6. A Határozat tévesen állapította meg, hogy a társaságok úgy befolyásolták a pályázatokat, hogy azok a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti építési beruházásra irányuljanak. Ezen állításunkat igazolja a Kúria Kf. 40.591/2021/4. számú határozat [22] bekezdése, ami rögzíti, hogy a közvilágítás korszerűsítése építési beruházásnak minősül - így jogszerű a Kbt. 115.§ (1) bekezdése szerinti eljárás. Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy a közbeszerzési eljárás fajtájának kiválasztása az ajánlatkérő felelőssége, azért a közbeszerzésen résztvevők/ajánlattevők semmilyen módon nem tehetőek felelőssé. 7. Az is TÉNY, hogy a Kúria Kf. V.40.591/2021/4 számú ítéletében éppen a Közbeszerzési Döntőbizottságot marasztalta el Mezőberény Város közvilágítás korszerűsítési közbeszerzése ügyében hozott határozata miatt (a GREP Zrt. nem volt részese a közbeszerzésnek). 8. Az egri közbeszerzéssel kapcsolatos "furcsa konstrukció" kifejezés súlyos csúsztatás, teljességgel megalapozatlan. Az adott közbeszerzés jogszerűen lett lebonyolítva, azzal kapcsolatban semmilyen jogsértésre utaló jelzés senkitől nem érkezett. Továbbá a cikk azon állítása, miszerint "a testület végül nem támogatta a döntést", tényszerűen is félrevezető. A közbeszerzési eljárásokra irányadó jogszabályi rendelkezések alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát követően kötve van a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakhoz, a döntéshozó testületnek nincs mérlegelési jogköre az eljárás ilyen módon történő "nem támogatására". A konkrét ügyben a testület - az eljárás megindításáról előzőleg meghozott döntését követően - kizárólag arról dönthetett, hogy az egyetlen érvényes ajánlatot benyújtó GREP ESG Kft. ajánlati ára - amely meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget - esetében biztosítja-e a szükséges többletforrást. Megjegyezni kívánjuk, hogy logikusan gondolkozva, amennyiben az Önkormányzat az átlátszó.hu cikkében sugalltak szerint összejátszott volna a GREP ESG Kft-vel, akkor a közbeszerzés eredményes lett volna. 9. Nem először próbálja meg az atlatszo.hu az Elios "holdudvarába" tartozónak beállítani a GREP cégcsoportot. A hivatkozás alapja a 24.hu "tényközlése", ami szerint már az OLAF jelentésben is felmerült a GREP az Elios üggyel kapcsolatban. A sokat hivatkozott OLAF jelentést viszont soha senki nem látta még teljes egészében.... TÉNY továbbá, hogy az Elios ügyben az OLAF valamennyi érintett szereplőt megkereste személyesen, vagy írásban - a GREP Zrt. soha, semmilyen megkeresést nem kapott az OLAF-tól, ellene nem indult nyomozás sem. 10. TÉNY, hogy a Kbt. 115.§ szerinti közvilágítási eljárásból 2022-2025 között további 14 található a közbeszerzési adatbázisban. Ezek közül vajon mennyire felel meg a Kbt.-ben rögzített "építési beruházás" címszónak a közvilágítási célú villlamosenergia beszerzése, és vajon ezek esetében miért nem vizsgálta az oknyomozó újságíró azt a TÉNY-t, hogy nem tett eleget jogszabályi felülvizsgálati kötelezettségének a Közbeszerzési Hatóság? 11. A cikkíró "külön "érdekesség"-nek aposztrofálja azt, hogy több esetben "éppen" a háromszáz milliós értékhatár alatt volt az ajánlat. TÉNY az, hogy a vállalkozások is tisztában vannak a Közbeszerzési Törvénnyel, és annak megfelelően adják ajánlataikat. 12. A cikk szerint az "mutyigyanús", hogy a közbeszerzési kiírások nagyon hasonlítottak egymásra. Ugyanakkor elhallgatja azt a TÉNY-t, hogy a közbeszerzéseket különböző közbeszerzési tanácsadók készítették elő. A közbeszerzési tanácsadók a már sikeresen lezajlott közbeszerzések többszörös ellenőrzésen átesett (például Közbeszerzési Hatóság) kiírásait használhatják az őket megbízó önkormányzatok kiírásához, éppen a megbízó érdekében, a hibák minimalizálása céljából. 13. A cikk utal az "állami szereplők" ajánlatadási nehézségeire. Lehet, nem véletlenül? Kiadó: GREP Green Public Lighting Zrt. ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.