Budapest, 2026. május 21., csütörtök - Hozzánk eljuttatott anonim felvételek a magyar tojásipar ketreces tartásának mindennapi gyakorlatát mutatják be.

Egyre többen érezzük úgy, hogy a fogyasztóknak joguk van látni, mi történik valójában a zárt kapuk mögött. Azokban az ipari létesítményekben, ahol állatok százezreit tartják zsúfolt körülmények között, a valóságot gyakran vastag falak és titoktartás övezi. Az állatjogi és állatjóléti ügyekkel 2023 óta foglalkozó Una Terra Alapítványhoz olyan anonim felvételek érkeztek, amelyek NEM egyedi kegyetlenkedéseket, hanem az ágazat mindennapi, teljesen legális és bevett gyakorlatait mutatják be itt, Magyarországon. Ezek a képsorok rávilágítanak arra, hogy ami a szabálykönyvek szerint "standard", az a valóságban sokszor megrázó és mélységesen elszomorító. Alapítványunk célja az edukáció és az összefüggések láthatóvá tétele. Hiszünk abban, hogy a tisztánlátás segíti a fogyasztókat a felelős döntésekben, és nyomást gyakorol a döntéshozókra is. A profit maximalizálása érdekében DNS markerek által segített szelekcióval fejlesztik az egyre hatékonyabb tojótyúkot. Míg a vadon élő madarak és a házityúk legközelebbi vadon élő rokona általánosan évente 12-20 tojást tojnak, a tojástermelő telepeken a tojótyúkoknak jelenleg kb. 325 darab tojást kell termelniük 18 hónapos korukig. Akik másfél éves korukig nem hullanak el, azoknak a szervezete annyira elhasználódik, hogy már nem éri meg őket tovább takarmányozni, ők a vágóhídon végzik. Globálisan a mai napig a ketreces (3-as jelölés a tojáson) nagyüzemi tartás a legelterjedtebb. Egyes országok előrébb járnak a ketreces tojástermelés felszámolásában, Ausztriában például már betiltották. Franciaország, Németország jelentősen visszaszorította, azonban az EU-s átlagtól elmaradva, Magyarországon a termelés kétharmada még mindig zsúfolt, ketreces rendszerű, amely megfosztja a madarakat minden természetes viselkedésüktől. A ketrecekben egyedenként egy A4-lapnyi helyet számolnak, ami azt sem teszi lehetővé, hogy kitárják szárnyukat, lépkedjenek, nem tudnak fészkelni és porfürdőzni sem. A vékony dróthálós aljzat, melyen keresztül az ürülék lehullik, egyébként is balesetveszélyes a törékeny, gyakran deformálódott lábukra nézve. Kiadó: Una Terra Alapítvány ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.