"Franken-csirkék" - Ezt esszük?! : Döbbenetes felvételek magyar csirketelepekről (1. rész)

2026. május 28., csütörtök 13:34
Budapest Nemzeti Közleménytár

Budapest, 2026. május 28., csütörtök - "Alapítványunkhoz sokkoló, megdöbbentő anonim felvételek érkeztek, amik megerősítettek minket abban, hogy az ágazat reformálása nem várhat tovább! Fontos hangsúlyozni, hogy a felvételek NEM kirívó esetek megörökítésére fókuszáltak, hanem az ágazat standard működését hivatottak a közvélemény elé tárni." - osztotta meg velünk Zabezsinszkij Anna, az Una Terra Alapítvány programigazgatója.

Ez a "jó élet"? Sokan hiszünk abban, hogy a haszonállatok is megérdemlik a "jó életet": A profit maximalizálása érdekében szelektív tenyésztéssel létrehozott gyorsnövekedésű (brojler, "Frankenstein") hús-csirkének erre esélye sincs! Magyarországon évente ~170 millió brojlercsirkét (globálisan 75-80 milliárd) ölnek meg emberi fogyasztás céljából. A gyorsnövekedésű csirkének kb. 6 hetesen el kell érnie a vágósúlyt (valódi élethosszuk akár 7-10 év is lehetne). Csontjaik törékenyek, gyakran töltik mindössze 42-47 napos létüket állandó súlyos, akár bénító fájdalomban. Természetellenes testalkatuk mozdulatlanságra kényszeríti őket, extrém arányú mellük miatt még a légzés is nehézséget okoz számukra, gyakori a szívritmuszavar, és a kicsavarodott lábak látványa. Testük szabályszerűen szétszakad, ezt a szakma "white stripping"-nek, avagy fehér csikozódásnak hívja. Saját ürülékük mellett, elhullott sorstársaik maradványa között is töltik rövid létüket A magyar boltokban vásárolható csirkék kb. 98%-a gyorsnövekedésű brojler hibrid ("Franken-csirke"). A zsúfolt csarnokokban egyedenként mint egy A4-es papírlapnyi tér jut. De legalább a vége gyors? A vágási folyamat előszobája az elektromos vízfürdős vagy gázos kábítás, ami gyakran nem okoz eszméletvesztést, így még az utolsó pillanataikat is kínok között kénytelenek tölteni. Akkor legalább nekünk jó?! A járványügyi szakértők és zoonózis-kutatók egy része szerint az intenzív állattenyésztés jelentősen növeli a következő világjárvány kialakulásának kockázatát. Álláspontjuk szerint a következő világjárvány kitörésének csak az időpontja kérdéses, nem pedig az, hogy bekövetkezik-e, és abban is egyetértenek, hogy ez nagyrészt az ipari állattenyésztéshez lesz köthető. (Science News - Could intensive farming raise risk of new pandemics? - University of Exeter) Kiadó: Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.


"Franken-csirkék" - Ezt esszük?! : Döbbenetes felvételek magyar csirketelepekről (2. rész)

2026. május 28., csütörtök 13:34
Budapest Nemzeti Közleménytár

Budapest, 2026. május 28., csütörtök - "Alapítványunkhoz sokkoló, megdöbbentő anonim felvételek érkeztek, amik megerősítettek minket abban, hogy az ágazat reformálása nem várhat tovább!"

Az elégtelen állatjólét kart karba öltve jár, humán egészségügyi kockázattal is. Csak néhány a leggyakoribbak közül: az E-coli, a Szalmonella, és az antibiotikumok megelőzési és kezelési alkalmazása miatt kialakuló antibiotikum-rezisztencia. Az intenzív állattenyésztésben alapértelmezett antibiotikum használat miatt ellenállóvá váló baktériumok által egyre több, korábban könnyen kezelhető humán betegség válhat halálossá. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az állatjóléti és a közegészségügyi törekvések a húscsirke esetében is azonos irányba mutatnak! Összefüggést mutattak ki a gyors növekedést elősegítő, antibiotikumot tartalmazó csirkehús fogyasztása és a hormonális rákos megbetegedések valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között! Van erre megoldás? Az első lépések között az állománysűrűséget kell csökkenteni, és lassúnövekedésű fajták beszerzésére átállni. Emellett elengedhetetlen a csarnokok infrastruktúrájának átalakítása, hogy alkalmassá váljon a madarak alapvető természetes viselkedésének kielégítésére, mint például lépegetés, szárnyak kitárása, porfürdőzés, kapirgálás és ülőrudakon való pihenés. Belső körös termelőktől hallotta Alapítványunk, hogy már akár 20-30%-os állománysűrűség-csökkentés is vezethet az antibiotikum-használat elhagyásához! 2025-ös felméréseink alapján a magyar társadalom elsöprő, 75%-os többsége követeli a jobb körülményeket a haszonállatoknak is. Ezen érvek miatt az ágazat sűrgős megreformálását kérjük! Mi fogyasztók is követelhetjük a változást! Az átláthatóság és számonkérés jegyében: Az allatiparfigyelo weboldala egy olyan felület, ahova bárki beküldhet anonim felvételeket. Kiadó: Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.