"Jöttünk visszavenni, ami a miénk" - a Fidesz pártalapítványa a Terror Házában díjazta az ’56-os szabadságharcost, Baranyi Lászlót

Budapest, 2026. október 20., kedd - Baranyi László színművész, 1956-os szabadságharcos vehette át a 22. Polgári Magyarországért Díjat. Az elismerést kedden, a budapesti Terror Háza Múzeumban adták át. Az ünnepségen Kövér László, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke méltatta a kitüntetettet, beszédében az 1956-os forradalom öröksége mellett a Terror Háza Múzeum körül kialakult helyzetre is kitért.

"Vannak emberek, akiknek az életét a történelem alakítja, és vannak, akik maguk is alakítói lesznek a történelemnek. Baranyi László mindkettőt elmondhatja magáról" - fogalmazott Kövér László, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a színművész méltatásában. Felidézte, hogy Baranyi László tizenhét évesen, az Egyetemi Rohamzászlóalj tagjaként részt vett Budapest ostromában, ahol szovjet katonák kis híján kivégezték, életét azonban egy fiatal pozsonyi lány bátor közbelépése mentette meg. Kiemelte, hogy a színművész 1956-ban ismét a cselekvést választotta: sebesülteket mentett, majd igazolt nemzetőrként fegyverrel védte az Igazság című lap New York-palotában működő szerkesztőségét. Kövér László hangsúlyozta, hogy 1956 mindenekelőtt erkölcsi forradalom volt, amelyben a magyar nemzet visszakövetelte szabadságát, méltóságát és önrendelkezését. "Hetven esztendő telt el azóta. 1956 öröksége ma is kötelez bennünket. Arra, hogy a szabadságot ne tekintsük magától értetődőnek; hogy a nemzeti önrendelkezésből ne engedjünk; és hogy soha ne adjuk át másoknak a jogot, hogy helyettünk mondják meg, kik voltak történelmünk hősei, kik az áldozatai, és kik a tettesei. Mert amelyik nemzet hagyja, hogy átírják a múltját, előbb-utóbb a jövőjét is elveszítheti" - figyelmeztetett. A Terror Háza Múzeumot érintő jelenlegi intézkedésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az intézményt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján "méltatlan politikai leszámolás színterévé" tették. A múzeum új fenntartója által elrendelt szakmai felülvizsgálat kapcsán megkérdőjelezte, milyen további nézőpontokra van szükség a diktatúrák bűneinek bemutatásához, és kik jogosultak újraértelmezni a magyar történelem legfájdalmasabb fejezeteit. "Ha van hely Magyarországon, amely valódi teret ad a múlttal való szembenézésnek, akkor az éppen az Andrássy út 60. Huszonnégy éve. Így, ahogy van" - jelentette ki Kövér László, hangsúlyozva, hogy a Terror Háza Múzeumban nem elméleti kérdés a diktatúrák természete, hiszen az intézmény valódi emberi sorsokkal, áldozatokkal és bűnökkel szembesíti a látogatókat. Kövér László szerint Baranyi László művészi munkássága, 1956-os helytállása és a nemzeti, polgári értékek iránti hűsége egyaránt indokolja a díj odaítélését. Méltatását azzal zárta, hogy a szabadságot nem elegendő egyszer kivívni, azért újra és újra meg kell küzdeni, hiszen "ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak". Baranyi László visszaemlékezésében hangsúlyozta, hogy a szabadságharc tizenkét napja egész életére meghatározó élmény maradt. A forradalom kitöréséről egy fellépését követően, egy tüntetőtől értesült. Az október 25-i véres csütörtök borzalmai hatására döntött úgy, hogy maga is bekapcsolódik a szabadságharcba. Mint fogalmazott: "Ekkor döntöttem el, hogy ebben részt kell vennem, nem szabad félreállnom." A színművész arról is beszélt, hogy akkori felesége igyekezett lebeszélni a részvételről, emlékeztetve arra, hogy az 1927-ben született Baranyi 1944-45-ben, Budapest ostromakor már átélte a háború borzalmait a főváros védőinek oldalán. A forradalom leverését követő megtorlást végül - elmondása szerint - egy adminisztrációs tévedésnek köszönhetően kerülte el: a róla szóló dokumentumokban hibásan, Bárány Lászlóként szerepelt a neve. Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója a díjátadóhoz kapcsolódó videónyilatkozatában úgy fogalmazott: "Jöttünk visszavenni, ami a miénk - ha csak néhány órára is". Kijelentését a Terror Háza Múzeum körül kialakult helyzettel indokolta: "Itt vagyunk abban az intézményben, amelyet Schmidt Mária huszonnégy éven át épített, és amely ellen most politikai leszámolás zajlik". A főigazgató emlékeztetett arra, hogy hetven évvel ezelőtt a magyarok bebizonyították: a szabadságért a legnagyobb túlerővel szemben is érdemes kiállni. Hangsúlyozta, hogy ahogyan a kommunistáknak sem sikerült eltörölniük a múltat, úgy egy intézmény bezárásával vagy vezetőjének eltávolításával sem lehet semmissé tenni huszonnégy év munkáját. Az ünnepséget Gulyás István televíziós műsorvezető, az M5 kulturális csatorna korábbi igazgatója nyitotta meg, aki felvezető szövegében emlékeztetett arra, hogy a díjátadó helyszínéül szolgáló Terror Háza Múzeum 2002-es megnyitásakor aligha gondolta volna bárki, hogy huszonnégy évvel később olyan törekvésekkel kell szembenézni, amelyek a múzeumban bemutatott történelmi múlt eltörlését célozzák. Gulyás István felhívta a figyelmet arra, hogy október 23-án kettős évfordulóra emlékezünk: az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik, valamint a 2006-os őszi események huszadik évfordulójára. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet előtt ma is komoly feladatok állnak, a szabadságért és az igazságért folytatott küzdelem pedig továbbra sem veszített jelentőségéből. "Ezen a kerek évfordulón a hazugság tort ül felettünk" - fogalmazott a műsorvezető. Kiadó: Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány ------------------------------------------------------------------- A Nemzeti Közleménytár oldalán található közlemények nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a közlemény beadója a felelős. A közlemények forrásmegjelöléssel (NKT) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Az NKT szolgáltatással kapcsolatban további információt az nkt@dunamsz.hu elektronikus levelező címen kaphat.