Új kisbolygókat talált egy magyar csillagász
Új földközeli kisbolygókat talált a napokban Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatója, akit augusztusban beválasztottak a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé - közölte a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint tizenöt új tiszteletbeli tagot választott a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU), akiket az augusztusi közgyűlésükön jelentettek be.
Második magyarként, Mizser Attila csillagász után, Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa csatlakozott a szervezethez, aki a tudománynépszerűsítő tevékenysége mellett az utóbbi időben kiemelkedő eredményeket ért el a bolygóvédelem területén.
Felidézték, hogy a magyar csillagász az elmúlt két évben három földközeli kisbolygót fedezett fel kevéssel a légkörbe érésük előtt, ami az egész világon különlegesnek számít.
Idén júliusban két új üstököst talált egy héten belül, pár nappal ezelőtt pedig több, eddig még nem ismert földközeli kisbolygóra bukkant a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével.
"Nehéz üstököst találni, hiszen előfordul, hogy egy évben világszerte is csak összesen néhány tucatot fedeznek fel, sokkal kevesebbet, mint kisbolygóból vagy szupernóvából"
- idézte a közlemény Sárneczky Krisztián csillagászt.
Hozzátette: ez az egyik legnehezebb, de az egyik legnagyobb presztízsű ág is a csillagászatban, hiszen egy több száz éves hagyomány szerint a felfedezett égitest automatikusan megkapja a felfedezőjének a nevét.
Az üstökösök jelentősége abban áll a kutató szerint, hogy ezek amolyan időkapszulaként működnek, azaz olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a Naprendszer kialakulásakor keletkezhettek.
"Ha egy ilyen üstökös először látogat hozzánk, az friss anyagot hozhat, amelyből jobban megismerhető a Naprendszerünk kialakulása" - magyarázta.
De nemcsak az üstökösök fontosak, hanem a Föld közelében elhaladó kisbolygók is, hiszen ezek közül bármelyik veszélyes lehet az emberiségre.
Az elmúlt években Piszkéstetőről felfedezett több mint 220 földközeli kisbolygóból három az észlelése után néhány órával elérte a Föld légkörét, de szerencsére csak kisebb törmelékeik érték el a felszínt.
"Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok keretében észlelték a kollégák"
- hangsúlyozta Sárneczky Krisztián, majd hozzátette, augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, bár ezek közül egyik sem jön majd extrém közel a Földhöz.
"A bolygóvédelemben azonban ugyanolyan fontos szerepük van, mivel akár pár keringéssel később is nekünk jöhetnek" - tette hozzá a csillagász.
A csillagász az üstökösöket és a kisbolygókat a mátrai Piszkéstetői Obszervatórium 1962 óta működő távcsövével észlelte.
Felidézték, hogy a kezdetek óta több nagyobb átalakításon is átesett az eszköz: kicserélték a teljes motorikus rendszerét, megtízszerezték a távcső látómezejét és ma már digitálisan rögzítik a képeket.
Jelenleg egy 116 megapixeles detektor jelenti a távcső szemét, azaz ez gyűjti össze a beérkező fotonokat.
A közlemény szerint a kisbolygók keresésében nemcsak az egyre jobb távcsövek, hanem már a mesterségesintelligencia-alapú algoritmusok is segítik Sárneczky Krisztiánék munkáját.
A beszámoló szerint jelenleg még tesztfázisban van ez a projektjük, azonban nagy reményeket fűznek hozzá, mivel ezek az AI alapú programok sokkal pontosabban és sokkal gyorsabban ki tudják szűrni a kisbolygókat, mint a korábbi klasszikus szoftvereik.
Borítókép: Salgótarján, 2024. augusztus 11. A hosszú expozíciós idővel készült képen csíkot húz az égen egy hullócsillag (j), egy repülőgép (b) és egy műhold (k) a Medves-fennsík felett Salgótarján közelében 2024. augusztus 10-én, a Perseida meteorraj hullásának idején. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek. MTI/Komka Péter
