Az uniós állampolgároknak több információra van szükségük a vészhelyzetekre való felkészüléshez - derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A közvélemény-kutatás keretében arról kérdezték az EU 27 tagállamának lakosságát, hogy mennyire érzik kitettnek magukat katasztrófák kockázatainak, illetve milyen szintű ismeretekkel rendelkeznek róluk.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mennyire vannak felkészülve a vészhelyzetekre, és mennyire bíznak a védelmi szolgálatokban.

Tizenhét EU-tagállam állampolgárai a szélsőséges időjárást, viharokokat, aszályokat és hőhullámokat azonosították a legfőbb kockázati tényezőként.

A válaszadók Portugáliában és Cipruson az erdőtüzek, Bulgáriában pedig az árvizek miatt érzik magunkat leginkább veszélyben, ugyanakkor Svédországban, Dániában és Csehországban, a kiberbiztonsági fenyegetések állnak a kockázati lista élén.

Németországban a politikai vagy geopolitikai feszültségeket, Észtországban a kulcsfontosságú infrastruktúrák meghibásodását, Finnországban pedig az egészségügyi vészhelyzeteket tekintik mindenekelőtt megkérdezettek a fenyegetés forrásának.

Az uniós állampolgárok többsége úgy érzi, a jobb felkészülés és több információ növelné egyéni ellenálló képességüket.

A felmérésből az is kiderül, hogy tízből majdnem négy embernek nincs ideje vagy pénzügyi forrása arra, hogy felkészüljön a katasztrófákra vagy vészhelyzetekre.

A kutatás szerint az uniós állampolgárok a katasztrófák kezelését illetően, inkább a családtagokra és a barátokra támaszkodnak, mint a védelmi szolgálatokra, civil szervezetekre, a helyi hatóságokra vagy a kormányzati szervekre. A megkérdezettek csupán 7 százaléka végez önkéntes munkát a katasztrófavédelmi szervezeteknél.