A jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt.

A miniszterelnök az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeként említette a diákhitelhez hasonló munkáshitelt, a tőkejuttatást a kis- és közepes vállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezését. Ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek - mondta.

Az új eszközöket egymás után vetik be a következő hónapokban és években - tette hozzá.

A kormányfő azt mondta, "nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra, vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre".

Elmondta, Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik a gazdaság növekedésének üteme alapján, de ez jövőre kevés lesz. A magyar gazdaság növekedési ütemét a 3 és 6 százalék között sávba kell emelni, "akkor is, ha ez Európában rajtunk kívül senkinek sem sikerül. Ha kell, egyedül is meg kell csinálnunk, és meggyőződésem, hogy Magyarország meg is tudja csinálni" - fogalmazott.

A miniszterelnök kiemelte: az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győzték meg, hogy a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni. Rámutatott: új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni.

Felidézte, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elvesztette azokat a területeit, amelyek korábban energiaforrásokat, nyersanyagokat, természeti erőforrásokat adtak a magyar gazdaságnak.

A belső piacunk is összezsugorodott, ezért csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra és képesek vagyunk azokat ott el is adni. Ezért a világgazdaság akadálymentes működése, a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés - jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte, ma Magyarország exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát és ezzel a világranglista 33. helyén áll, miközben a népességi világranglistán csak a kilencvenötödiken. A mögöttünk hagyott hónapok csak tovább növelték a bajt: az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot megosztó és kettéválasztó politikáját - mondta.

Azt tapasztalja, hogy Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi el magát, egyre inkább eluralkodik a hidegháború tónusa és észjárása. Brüsszel és az egész Európai Unió választhatná a saját versenyképességének javítását, saját immunrendszerének megerősítését is, beszállhatna a kétségkívül egyre élesebb versenybe és vállalhatná a világgazdaság most felemelkedő országaiból érkező kihívásokat.

Sajnos nem ezt teszi, Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, kiszolgáltatottsághoz, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne - mondta, kiemelve: ezért Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni.

- rögzítette.

A kormányfő szerint Magyarország érdeke az, hogy mindenkivel fenntartsa a gazdasági kapcsolatokat. A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni - mondta.

Csak azt vegyük át Kelettől és Nyugattól is, ami Magyarországnak hasznos és észszerű. Mindent, ami fegyveres konfliktus vagy kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk - hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány meggyőződése szerint a most formálódó új világgazdaságban azok lesznek sikeresek, akik nem hagyják magukat kényszerpályára szorítani, képesek fenntartani a lehetőségeiket és megőrzik cselekvőképességüket.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak mindenből a legjobb kell, technológiából, tőkebefektetésből és hitelprogramokból is. Csúcstechnológia, hosszútávú tőkebefektetések, a legelőnyösebb hitelprogramok, kiegyensúlyozott kapcsolatok minden égtáj felé - összegezte.

A miniszterelnök beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről. A most levonult dunai árvízzel összefüggésben azt mondta, egy évtized alatt Magyarország és a magyar állam megerősödött.

- közölte.

Hozzátette: a szeptemberi, hirtelen jött árhullám az évszázad második legnagyobb árvize volt Magyarországon, a Duna teljes vonalán, Győrtől Dunaszekcsőn át egészen Mohácsig védekeztek. A védekezés szervezetten és rendben történt, a bajt sikerült kivédeni - mondta.

A kormányfő megköszönte a védekezésben részt vevők helytállását. "Ismét láthattuk, hogy ha baj van, a magyarok példásan összefognak. Ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre" - fogalmazott.

Kitért arra, hogy a vízügyi hatóság az árvíz utáni jelentését hamarosan a kormány elé terjeszti, és akkor döntenek majd a Duna menti árvízvédelmi rendszer további fejlesztéseiről.

A miniszterelnök arról is beszámolt: az idei a magyar turizmus rekordnyara volt, és így az idei év is rekordévnek ígérkezik. Soha nem nyaralt ennyi magyar az országhatáron belül, soha nem látogatott ennyi turista Magyarországra - emelte ki, hozzátéve azt is, hogy még soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén.

A kormányfő hangsúlyozta, júniusban, közel húsz év után, újra nemzeti kézbe vették a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. "Visszavettük hazánk globális kapukulcsát" - fogalmazott, jelezve, hogy a nyári adatok alapján a reptér utasszáma eléri a 17,5 milliót, amivel újra állni fogja a versenyt a riválisnak tekinthető európai uniós repterekkel.

Orbán Viktor arra is kitért: idén nyáron állami támogatással 40 ezer gyermek nyaralhatott a balatoni Erzsébet-táborokban, több mint háromezren érkeztek a határon túlról, és vállalták száz ukrán gyermek nyaraltatását is.

- ismertette.

Külön kiemelte, hogy augusztus végén átadták az ország legnagyobb iskolai beruházását, az 1500 tanulót befogadni képes Dunakeszi Diáknegyedet, ahol 32 ezer négyzetméteren létrejött egy 20 tantermes gimnázium, 26 tantermes technikum és szakképző iskola, mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok, valamint egy városi uszoda.

A tanévkezdésre 13 millió tankönyvet juttattak el ingyenesen a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákokhoz, 1 millió 200 ezer diák jut ingyenesen tankönyvhöz, és ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat - hangsúlyozta. Beszámolt arról is, hogy a rászoruló családok részére ezen felül 80 ezer ingyenes tanszercsomagot is biztosítottak.

A kormány egyik kiemelt fejlesztési tervéről, a Digitális Magyarország Programról elmondta: júliusban fontos állomáshoz érkeztek, az Egészségablak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni, és a betegek digitálisan is tudnak időpontot foglalni a járóbeteg szakrendelőkben. Nyáron folytatták a kormányzati gondosóraprogramot, 650 ezren regisztráltak, azaz mára minden harmadik 65 év feletti honfitársunk gondosóra-használó, az ő életük és egészségük ma nagyobb biztonságban van, mint korábban volt - emelte ki.

A kormány elindította a Digitális Állampolgárság programot is, már mobiltelefonon is igazolhatja magát az ember, az alkalmazásban minden személyes és gépjármű-adatot meg lehet találni egy helyen, egyetlen gombnyomással foglalható időpont a kormányablakba - ismertette.

Orbán Viktor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a Magyar Villamos Művek részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében. Chile és Görögország után a világon a harmadik legmagasabb nálunk a napenergia az áramtermelésben, rohamléptekkel közeledünk az energiafüggetlenség felé - közölte.

Az európai uniós átlag másfélszerese a hazai gazdasági növekedés, de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre, növekedésre lesz szükség - hangsúlyozta.

Közölte, hogy Magyarországon teljes a foglalkoztatottság, 4 millió 740 ezer ember dolgozik. Aki akar, talál magának munkát, el tudja tartani a családját. Hozzátette: egy év alatt 14, reálértéken 9,4 százalékkal nőttek Magyarországon a bérek.

Orbán Viktor szólt arról is: az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil, az államadósság csökkenő pályán van, 75 százalék körül áll, "de nekünk az 50 százalék alatti szintet kell megcélozni". A költségvetés hiányát a tavalyi hat és fél százalékról négy és fél százalékra akarjuk csökkenteni, és időarányosan jól is állunk - jelentette ki.

A miniszterelnök kiemelte: 636 ezer 700 forint a bruttó átlagkereset, tizenkettedik hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, a magyar gazdaság jól van, és a soron következő csaták megvívására készül.

Megjegyezte: megváltoztatták a Babaváró kölcsönökre érvényes gyermekvállalási határidőt is, 2026. július 1-re. A családok pénzügyi helyzetét javítja az is - folytatta -, hogy július 1-én elindították az új otthonfelújítási programot, amely az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését támogatja. Úgy számolnak, legalább 20 ezer házat lehet ebből a programból felújítani.

Az ország pénzügyi helyzetét erősen befolyásolja az infláció és az ezzel összefüggő kamatszintek mértéke, a tavalyi év végére teljesítették a vállalásukat és az inflációt 10 százalék alá szorították. A munkát folytatták és a nyár végén már a 3,4 százalékos szinten állt az infláció - ismertette, hozzátéve: eközben a jegybanki alapkamat 6,5 százalék.

Kitért arra is, hogy a közgazdászok világában élénk és éles vita folyik a kamatszint kívánatos mértékéről. Látva a régió többi országának kamatszintjeit ez érthető - mondta. Világossá tette: a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfeltételeket tartja kívánatosnak. Száz százalékban tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét és a kormány együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel - jelentette ki.

Felhívta figyelmet arra, hogy Németországban számolatlanul történnek késes támadások, Anglia egyes területeit hetekig nyílt összeütközések uralták. "A legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak" - összegzett.

Megjegyezte, "nem örülünk, hogy igazunk lett", azonban még mindig nem lenne késő észhez térni, ugyanakkor ma "az a divat", hogy aki megvédi a saját és Európa határait, aki kimondja az igazat, azt üldözik és megbüntetik.

- mondta Orbán Viktor.

"Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a bennünket büntető döntéséhez, megkapja, amit akar, és Brüsszel főterére fogjuk szállítani a Magyarország kapuját döngető migránsokat" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, Magyarországnak a háborút illetően is ugyanúgy igaza lesz, mint a migráció ügyében. A háborúnak nincs megoldása a harctéren, ott csak halottak vannak, szenvedés és pusztulás. Tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség - hangoztatta.

Úgy értékelt: a Nyugat meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiával "ugrott bele" az ukrán-orosz háborúba. A helyzet egyre rosszabb, a harcok nem mérséklődnek, hanem kiterjednek.

Európában ma még csak Magyarország tekinti missziójának a békét; békemissziót indított Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Donald Trump volt amerikai elnökhöz is, ezzel megnyitotta a békéről szóló vitát Európában is, amely eddig lehetetlen volt - mondta.

Magyarország kezdeményezésére megalakult a Béke barátai nevű nemzetközi országcsoport, amely nem akarja tétlenül nézni, ahogy a harmadik világháború szélére sodorják az egész emberiséget - emelte ki.

A kormány a magyar állam minden eszközét habozás nélkül fogja felhasználni Magyarország szuverenitása és függetlensége érdekében - jelentette ki Orbán Viktor.

- tette hozzá a kormányfő.

Közölte: Magyarország kormánya nemzeti kormány, tehát szükségszerűen szuverenista is. Fontos és szép dolog a nemzetközi együttműködés, de mi tudjuk, hogy valójában csak magunkra számíthatunk - jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzátette: "Magyarország nyakára mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, és mindig a nemzeti ellenállás, a nemzeti összefogás és a nemzeti kormányzás jelentette a megoldást".

Megjegyezte, hogy Európa egyes államaiban, így Németországban éppen fordítva történt ez, ezért is bizalmatlanok, időnként pedig ellenségesek is a szuverén kormányokkal szemben, és "hol nyíltan, hol rejtett módon törekednek a nemzeti kormányok szuverenitásának korlátozására".

Példaként Orbán Viktor a Reuters hírügynökség nyáron közzétett jelentését hozta fel, amely "a Covid idején a kínai vakcinákkal szembeni amerikai dezinformációs háborút leplezi le". "Ilyesmire egyre gyakrabban számíthatunk a jövőben is" - mondta a miniszterelnök.

Cikkünk frissült.