Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő és egyik legversenyképesebb térsége, Kazahsztán pedig ennek a régiónak a legerősebb országa - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában.

A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.

Hangsúlyozta, a következő 15-20 esztendő világgazdasági fejlődésének egyik kulcstérsége és kulcsországa lesz ez a térség és benne Kazahsztán.

Orbán Viktor felidézte azt is, hogy többször találkozott már Kaszim-Zsomart Tokajevvel. Legutóbbi kazahsztáni látogatása során például a vendéglátók Petőfi Sándor költőről neveztek el egy utcát, amit a magyar közvélemény erős baráti gesztusként fogadott.

Emlékeztetett arra is: a magyarok ősei éppen a mai Kazahsztán környékéről indultak nyugati útjukra. A mostani látogatás ezért nemcsak az üzletről, a jövőről és a fejlődésről szól, hanem a barátságról, a testvériségről, a közös múltról is, aminek nagy jelentősége lesz a következő évtizedekben - jelezte.

Kereskedelemfejlesztés, új energiaforrások és nemzetközi szállítási útvonalak kiépítése: ezek a nagy témák, amelyek uralni fogják a következő két-három évtizedet, és amelyekben a kazahoknak és a magyaroknak vannak közös érdekeik - emelte ki a miniszterelnök.

"Nem vagyunk elégedetlenek az elmúlt néhány év fejlődési ütemével" - mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy tíz év alatt megduplázódott a magyar-kazah kereskedelmi forgalom.

Kazah partnerével úgy értékelték azonban, hogy "ebben a kapcsolatban a perspektíva, a potenciál sokkal nagyobb", ezért arról állapodtak meg, hogy áttörést, nagyságrendi ugrást hajtanak végre a kazah-magyar gazdasági kapcsolatokban - jelezte.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy megállapodtak a magyar és a kazah cégek együttműködésének elmélyítéséről a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, célként jelölték meg a két főváros közötti légi összeköttetés létrehozását, és egy kazah-magyar befektetési alap létesítéséről is megegyeztek.

Szavai szerint Európa nem tud meglenni energiaimport nélkül, a közép-ázsiai térség és benne Kazahsztán pedig kulcsszerepet játszik ebben, ezért Magyarország és Európa energiabiztonságának jövőjében Kazahsztán stratégiai partner.

Hozzátette, a Mol lassan két évtizede van jelen Kazahsztánban, működik ott sikeresen, a szerdai tárgyalások eredményeképpen pedig lehetőség nyílik jelenlétének növelésére. Kazahsztán hamarosan belevág első nukleáris programjába, ezért Magyarország szakmai és üzleti együttműködést kezdeményezett a nukleáris ipar képviselői között is - jegyezte meg.

Megemlítette azt is, hogy Magyarország évente 250 állami ösztöndíjat ajánl fel kazah diákok számára. Ők nemcsak fontos tudást gyűjtenek össze, hanem egyfajta "aranyhidat" is jelentenek a két ország között a jövő nemzedékének tekintetében - emelte ki.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezen időszak alatt pedig mindent megtett a kazah-európai uniós együttműködés gyorsítása érdekében.

Megrendezték az Európai Unió-Kazahsztán Együttműködési Tanács ülését, és közös céljuk, hogy elérjék azt a vízumkönnyítési megállapodást az Európai Unió és Kazahsztán között, amely jelentősen megkönnyítené a kazah emberek Európába érkezését és a kazah-magyar gazdasági és személyes kapcsolatok kiépítését is - mondta a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor és Kaszim-Zsomart Tokajev szerdán közös nyilatkozatot fogadott el a két állam közötti stratégiai partneri viszony létrejöttének tizedik évfordulója alkalmából, a sajtónyilatkozat előtt pedig a két ország képviselői kicserélték a szerdán megkötött kazah-magyar megállapodások dokumentumait.