Ha megvan a bizalom és az őszinte párbeszéd a tudomány és a döntéshozók között, akkor nemcsak a felelősség lesz közös, hanem az elvégzett munka sikere is - mondta a köztársasági elnök szerdán a budapesti World Science Forum (WSF - Tudomány világfóruma) nyitóünnepségén, a Müpában.

A több mint húsz éve indult konferenciasorozat, a WSF szombatig tart a magyar fővárosban, az eseményre 122 országból több mint 1100 tudós, politikus, számos nemzetközi szervezet képviselője érkezett. A Tudomány világfóruma fő témája idén a tudomány és a szakpolitika kapcsolata a globális átalakulások idején.

Sulyok Tamás hangsúlyozta: az emberiség előtt álló kihívásokra rendkívül összetett feladat meghozni a szükséges és arányos döntést, ugyanakkor csak elhivatott munkával, párbeszéddel és összefogással képzelhető ez el, "ahogyan a legnagyobb magyar mondta: a jövőnek valóban urai lehetünk". Mint hangsúlyozta, így győztük le a világjárványt is.

Az államfő kiemelte, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc tavaly nemzetközi társakkal, a nemzetközi tudományos világ élvonalában dolgozva kapott Nobel-díjat, és tett mérföldkőnek számító felfedezéseket az emberiség sorsát, jövőjét formáló kérdésekben.

"Az emberiség a 21. századra új és idáig nem tapasztalt óriási kihívások elé néz. A világ kutatóit nem kisebb kérdések foglalkoztatják, mint a klímaválság, az újabb járványok elleni harc, a jóléti államok demográfiai csökkenése, Afrika népességrobbanása, a Száhel-övezet jövője, a vízválság, a mikroműanyagok okozta veszélyek, a migráció, a technológiai fejlődés irányai, a fenntartható fejlődés kérdése vagy a mesterséges intelligencia jövőjének alakulása" - sorolta Sulyok Tamás.

Megjegyezte, hogy a politikai közhatalom birtokosai és a tudományos szféra, a kutatók közötti kapcsolattartás minősége meghatározó szereppel bír. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak az etikus tudomány képes jobbá tenni az emberiség sorsát, emellett józan, az embereknek jót akaró politika szükséges ahhoz, hogy a közhatalom is nagy erővel beleálljon egy-egy elsőre megoldhatatlannak tűnő, komoly fenyegetést jelentő gigantikus kihívás megoldásába.

Freund Tamás, a WSF házigazdája és főszervezője köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy letértünk a stabil és kiszámítható jövő útjáról, ezért minden eddiginél nagyobb szükség van szilárd viszonyítási pontokat találnunk, mind az egyetemes emberi értékek, mind pedig a megbízható tudás tekintetében.

Az MTA elnöke kifejtette, hogy az utóbbi időben előtérbe került félretájékoztatás; az áltudomány és a vélemények tényekkel egyenrangúként kezelésének terjedése miatt sürgető szükség van egy új szövetségre.

Az MTA elnöke kitért arra, hogy semmi sem vetekszik a tudományos kutatás objektivitásával, megbízhatóságával és önkorrekciós képességével. Hozzátette: a következő három napban az egyik fő cél, hogy megerősítsék a tudományba vetett bizalmat.

A WSF-et számos nemzetközi tudományos szervezet segíti partnerként, köztük az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC).

A megnyitóünnepségen átadták az UNESCO Kábúsz szultánról elnevezett környezetvédelmi díját, amelyet idén Viktoria Kedingnek, a dél-afrikai Namib-sivatagi Környezeti Oktatási Tröszt (NaDEET) igazgatójának és társalapítójának ítéltek oda. A WSF nyitóelőadását Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus tartotta A mesterséges élet szintézise címmel.

A szombatig tartó világfórum részeként rendezik meg a Science Expót a Szépművészeti Múzeumban november 21-23. között. Az interaktív kiállítás Magyarország vezető egyetemeinek, kutatóintézeteinek és a gazdasági szektor szereplőinek közös eredményeit mutatja be.