Ha az európai keresztény emberek elhagyják őrhelyeiket, akkor az európai keresztény egyházak és az európai demokratikus nemzeti államok egyaránt elbuknak, elvész a keresztény vallásszabadság és az európai politikai demokrácia is - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Tordán a Vallásszabadság Napján tartott emlékünnepségen.

Az erdélyi városban ünnepi istentisztelettel emlékeztek az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott határozatára, amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát.

Rámutatott: minden népnek megvannak az éltető eszményei, amelyekkel gazdagíthatja a világot, és "a vallásszabadság kora újkori magyar eszményét" Tordán fogalmazták meg. Továbbá "a modern kori politikai szabadság magyar eszményét" 1852-ben Kossuth Lajos fogalmazta meg, aki kijelentette: "Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez korunk szellemének uralkodó irányzata".

Kövér László kifejtette: mindkét magyar szabadságeszményben van egy alapvető, mély azonosság: a közösség fogalma. A tordai vallási szabadságeszmény alanya a közösség, a tordai országgyűlés a prédikátor megválasztásának jogát a helyi közösségekre ruházta. Ehhez hasonlóan a magyar politikai szabadságeszmény is a népet, mint közösséget teszi a demokrácia alanyává - mondta.

- hangsúlyozta.

Beszédében rámutatott: a magyarok a történelem során megtanulták, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziókban pedig nem szabad élni, és a kereszténység helyzetét, az európai szabadságot illetően sincsenek illúzióik.

"Európában tombol az antikrisztusi szellem, a dekrisztianizáció. Arra akarják rávenni az európai embereket, hogy utasítsák vissza Isten ajándékát, a hitet, azaz legyenek gyökértelenek, talajtalanok, és adják fel legerősebb politikai önvédelmi eszközüket, az európai demokráciát is" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke, arra intve a jelenlévőket, hogy ne a politika elszenvedői legyenek, hanem annak alakítói.

Kijelentette:

Kövér László az esemény után a közmédiának nyilatkozva elmondta: a vallásszabadság törvénye a magyarság egyik "világraszóló teljesítménye" volt, "amelyre méltán lehetünk büszkék".

A tordai unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten Józsa István Lajos házigazda lelkész imája után Kovács Sándor teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdette az igét. Rámutatott: 1568-ben Tordán nem az egyén, hanem a közösség azon jogát erősítették meg, hogy Isten igéjét szabadon hallgathassa. Aláhúzta: a tordai örökségből tudni kell meríteni, hogy a tolerancia nem a hit feladása, hanem annak tanúságtétele.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke azért adott hálát, hogy a magyar Országgyűlés méltó volt elődjéhez, és a Vallásszabadság Napját az egész magyar nemzet ünnepévé nyilvánította. Aláhúzta: "az isteni igazság" világosodott meg az erdélyi rendekben, amikor a vallásszabadság törvényét megalkották.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a protestáns egyházak nevében szólva emlékeztetett: sok ideig Erdély is a hitvitáktól volt hangos, de népei idővel rájöttek, csak együtt van esély megküzdeni a kihívásokkal és olyan jövőt építeni, melyben mindenkinek helye van. Rámutatott: "a tordai országgyűlési határozat nemcsak a múlt dicső emléke, hanem a jövő záloga is".

Az istentisztelet után az ünneplők a Vallásszabadság emlékművéhez vonultak, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka az emlékmű szimbolikájáról is beszélt, majd koszorúzás következett.