EU-elnökség - Bóka János: a magyar elnökségnek sikerült történelmi döntéseket tető alá hoznia
Az uniós magyar elnökség többszörös válsághelyzetben, egy átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető intézményi obstrukció mellett dolgozott, ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - sikerült történelmi döntéseket tető alá hoznia - közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéről szóló keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Bóka János a magyar elnökség alatt elfogadott döntések közül kiemelte a budapesti nyilatkozatot, amely az EU versenyképességének erősítését tűzte ki célul, az Európai Unió állam- és kormányfőinek egyhangú döntése alapján.
A másik történelmi jelentőségű döntésként Románia és Bulgária január 1-jétől kezdődő, teljes jogú schengeni tagságát jelölte meg. Ezzel egy több mint tízéves folyamat zárult le, aminek nemcsak európai, hanem magyar szempontból nemzetpolitikai jelentősége is van
- hangsúlyozta.
A rendezvények sorából kiemelte, hogy november 7-8-án "iker csúcstalálkozót" szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is. Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt, ami már önmagában is figyelemre méltó szervezési és logisztikai teljesítmény - szögezte le.
A magyar elnökség alatt lebonyolítottak 39 formális tanácsülést Brüsszelben és Luxemburgban, és 14 informális miniszteri találkozót szerveztek Budapesten, többek között a demográfiáért felelős miniszterek első találkozóját.
A magyar elnökség elnökölt 53 Coreper ülést és 1204 munkacsoportülést, lebonyolítottak továbbá 134 brüsszeli és mintegy 240 magyarországi rendezvényt.
A magyar elnökség 17 dossziéban kezdhetett trilógust az Európai Parlamenttel, ezekből 9 politikai megállapodás született. Emellett a tanácsban elfogadtak 19 általános vagy részleges általános megközelítést, 57 tanácsi következtetést és egy tanácsi nyilatkozatot az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
Az uniós versenyképesség javítása kapcsán kiemelte: a témával kapcsolatos kérdéseket az összes tanácsi formáció tárgyalta, 17 szakpolitikai területen több mint 50 szakpolitikai vitát folytattak le. A budapesti nyilatkozat konkrét elvárásokat is megfogalmaz, határidővel megjelölve, a végrehajtással kapcsolatos jelek azonban nem annyira biztatóak, mint azt a magyar kormány szeretné - jelezte.
Kiemelte azt is, hogy a magyar elnökség alatt történelmi döntések születtek az EU bővítésével kapcsolatban, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra, itt egy két és fél éve teljesen befagyott folyamatot sikerült újraindítani.
Hozzátette: a magyar elnökség alatt több stratégiai jelentőségű szakpolitikai döntés született. Ilyen a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatos miniszteri nyilatkozat, de sikerült elfogadni a stratégiai iránymutatást a bel- és igazságügyi együttműködés tekintetében.
Emellett a magyar elnökség sikerrel levezényelte az intézményi átmenetet, december 1-jével valamennyi új uniós intézmény és vezető megkezdhette működését.
Összegzése szerint a magyar elnökség sosem lépett ki a tisztességes közvetítő szerepéből, ennek ellenére Magyarország erősen politikai elnökséget vitt, amelynek alapja karakteres uniós politika és vízió. Mindez megjelenítette nem csak a változás igényét, de a változás lehetőségét is, valódi európai alternatívát kínálva - közölte.
Fontosnak nevezte, hogy ezeket a kezdeményezéseket a jelenlegi lengyel uniós elnökség továbbvigye, hozzátette azonban: a lengyel elnökség nem indult jól. A lengyel elnökség nemcsak kétoldalú, hanem belső politikai konfliktusait is belekeveri az elnökségi munkába - nehezményezte.
Hangsúlyozta: a amerikai elnökválasztás eredménye és a patrióták pólusképző erővé válása az Európai Parlamentben azt mutatja, hogy van remény a változásra. Ezt a változást a tagállamoknak, többek között Magyarországnak kell kikényszerítenie, ezért konfliktusos évre számít - közölte Bóka János.
Kovács Zoltán, a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy a magyar közigazgatás és szakpolitika kiválóan teljesítette a magyar elnökséggel összefüggő feladatokat.
Úgy fogalmazott: "professzionális, világszínvonalú munkát végeztek" mindazok, akik az elnökségi rendezvények szervezésében, lebonyolításában, logisztikájában, biztosításában, kommunikációjában részt vettek. A politikai és tartalmi eredmények kapcsán dicséret illeti őket - fűzte hozzá.
Azt mondta,
a résztvevők "megrázkódtatás és megerőltetés nélkül" voltak képesek végrehajtani az európai uniós elnökség feladatait, pedig olykor kicsúcsosodóan nagy munkaterhelés mellett kellett dolgozniuk.
Közölte: az elnökségi naptárban előzetesen szereplő 177 rendezvényhez képest végül 173 eseményt bonyolítottak le. Ehhez csatlakozott még 63 kapcsolódó rendezvény, így 6 hónap alatt összesen 240 rendezvényt bonyolítottak, köztük két nagy csúcstalálkozót.
Az Európai Politikai Közösség találkozóján 48 delegáció vett részt, vagyis "a fél világ itt volt", másnap pedig megtartották az Európai Unió Tanácsának informális csúcstalálkozóját, amely "megadta a keretet egy versenyképességi paktum elfogadásához és az érdemi munka elkezdéséhez" - mondta.
Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy
az elnökségi programokkal összefüggésben jóval több mint húszezer beutazás történt Magyarországra, ami pozitív hatást gyakorolt a magyar gazdaságra, turisztikára.
Az államtitkár méltatta a rendőrök, a Terrorelhárítási Központ munkatársai, a katasztrófavédők és a mentők részvételét is.
Megjegyezte, az elnökséggel kapcsolatos feladatokban 2600 járművel összesen 9 ezer fő vett részt a rendőrség állományából, akik 700 rendőri felvezetést hajtottak végre incidens, baleset nélkül.
Kovács Zoltán kitért arra is, hogy a magyar elnökséget fegyelmezett és feszes pénzügyi gazdálkodás jellemezte, így sikerült a 37,2 milliárd forintos kereten belül maradniuk.
Megjegyezte továbbá, hogy az elnökségi honlapon 253 cikk jelent meg, az X – korábbi nevén Twitter – platformon pedig csaknem 500 poszt, vagyis "nem mindennapi feladatot hajtottak végre" kommunikációs szempontból.
Kovács Zoltán közölte azt is:
február végére, márciusra elkészülnek egy minden részletre kiterjedő jelentéssel, amely az uniós magyar elnökség politikai eredményeit, valamint a lebonyolítás, a logisztika és a pénzügyek minden elemét nyilvánosság elé tárja.
Bóka János kérdésre válaszolva elmondta, a közös biztonság- és védelempolitika megerősítése terén állandó munkacsoportot hoztak létre. Hozzátette: eljutottak az európai védelmi ipari tervvel és stratégiával kapcsolatos tanácsi közös álláspont küszöbéig, de ezt sajnos nem tudtak átlépni.
Megjegyezte: bíznak benne, hogy a lengyel elnökség le tudja zárni ezt a dossziét, még mielőtt a hétéves költségvetés előkészítése megkezdődik.
A miniszter rögzítette: az uniós forrásokkal kapcsolatos jelenlegi egyeztetésekben a lengyel elnökség nem vesz részt. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja az, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés valamennyi feltételét teljesítették, azok visszatartása kizárólag politikai nyomásgyakorlás céljából, politikai szempontok alapján történik – fogalmazott.
Hozzátette:
Magyarország kormánya minden jogi és politikai eszközt igénybe fog venni. A kormány célja, hogy a magyar emberek hozzájussanak ahhoz, ami jogosan megilleti őket
– hangsúlyozta.
Közölte, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma az elnökségi feladatok végeztével is folytatja a munkáját, egyelőre az elnökség utókövetésével foglalkoznak. A tárcának komoly feladatai vannak a következő hétéves költségvetés előkészítésében, valamint az Európa-politika koordinációs és stratégiai döntéseiben is – mutatott rá.
Hangsúlyozta azt is: soha nem mondott olyat, hogy a minisztérium létrehozása a magyar EU-elnökséghez kötődik, a kormány szerkezetének meghatározása pedig a miniszterelnök feladata.
Az Orbán Viktor békemissziójával kapcsolatos kérdésre a miniszter hangsúlyozta: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégia "nem konszenzusos terület", ezért a magyar elnökségnek rendkívül korlátozott lehetőségei voltak arra, hogy kezdeményezéssel éljen.
A miniszterelnök azonban morális és politikai felelősségi kérdésnek tekintette, hogy valamit tegyünk a fegyverszünet és érdemi béketárgyalások szorgalmazása érdekében – folytatta, hozzátéve:
Orbán Viktor nem kis politikai bátorságról tett tanúságot a békemisszióval, amelynek a pozitív következményeit már egyértelműen látni. Ma már mindenki elfogadja, hogy érdemes közvetlen diplomáciai kapcsolatot fenntartani a háborúban érintett valamennyi féllel
– jegyezte meg.
Kovács Zoltán kérdésre válaszolva elmondta, hogy a brüsszeli kormányzati negyedben megvásárolt Magyar Ház felújítása időben egybeesett ugyan az elnökséggel, de nem azzal összefüggésben történt. A magas szintű eseményeknek otthont adó épület politikai reprezentációra, Magyarország jelenlétének "méltó, fajsúlyos megjelenítésére szolgál" – mondta.
Bóka János a magyar-lengyel kapcsolatokról szólva elmondta, az uniós elnökség átadás-átvétele a szokásos, formális keretek között történt.
Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes politikai menedékjogával kapcsolatban hangsúlyozta: általában véve ez semmilyen kapcsolatot nem kellene, hogy megterheljen. Ez egy jogi folyamat, amelynek minden lépését betartották az illetékes magyar szervek - jelezte.
Hozzátette,
Lengyelország európai elfogatóparancsot adott ki Marcin Romanowski ellen, ennek a végrehajtásáról a független magyar bíróság fog határozni.
Emlékeztetett arra is, hogy amikor a politikai menedékjog megadásáról dönt egy kormányzat, akkor nem bűnösség és ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem azt nézi, hogy megalapozottak-e az eljárásjogi aggályok.
Értékelése szerint ezek az aggályok nyilvánvalóan nem megalapozatlanok, ennek az incidensnek azonban nem kellene, hogy kihatása legyen a lengyel uniós elnökség tevékenységére. Mindez azért is szomorú mert Magyarország és Lengyelország érdekei sok tekintetben nagyon közel állnak egymáshoz - jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy Marcin Romanowski miért Magyarországon kapott menedékjogot, azt válaszolta: azért, mert itt kért.
Az új amerikai elnöki adminisztráció és az EU közötti vámháború kapcsán közölte: azt várják az új republikánus elnöki adminisztrációtól, hogy kölcsönös előnyökön alapuló konstruktív együttműködésre fog törekedni valamennyi gazdasági szereplővel, és ezeket a törekvéseket nem fogják ideológiai megfontolások beárnyékolni.
Emlékeztetett, a kereskedelmi ellenintézkedések kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak, ezeket a döntéseket az Európai Bizottság hozza meg, sajnos az elmúlt félévben néha többségi támogatás nélkül.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) várható kormányra kerülésére reagálva jelezte, ez megerősíti a magyar kormánynak azt a várakozását, hogy a Patrióták pólusképző erő lesznek, egyébként pedig magától értetődőnek tartja, hogy egy jogállamban a választók akarata leképződik a kormányalakításnál - közölte Bóka János.
Borítókép: Budapest, 2025. január 14. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter sajtótájékoztatót tart az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2025. január 14-én. MTI/Purger Tamás
