Lavrov: Washington ki akarja iktatni a Török Áramlatot
Az Egyesült Államok működésképtelenné akarja tenni a Török Áramlat gázvezetéket - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
"Nagyon erős az a meggyőződésem, hogy az Egyesült Államoknak semmilyen területen sincs szüksége versenytársra, kezdve az energiaszektorral, amelyben habozás nélkül engedélyt ad az Európai Unió energetikai jólétének alapjait leromboló terrorcselekmények végrehajtására, és amelyben arra ösztökélik ukrán ügyfeleiket, hogy az Északi Áramlat után még a Török Áramlatot is tegyék működésképtelenné" - mondta a tárcavezető.
Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy január 11-én kilenc ukrán drón próbálta megtámadni a Gaj-Kodzor községben lévő, a Török Áramlatot ellátó Russzkaja kompresszorállomást. A tárca szerint az összes drónt lelőtték, az egyiknek a roncsai kisebb kárt okoztak a gázmérőállomás épületében és berendezéseiben. Személyi sérülés nem történt.
Lavrov a sajtótájékoztatón bírálta a távozó demokrata amerikai kormányzatot, amelynek tagjai, mint mondta, nem tudják "végigülni a választások és a beiktatás közötti három hónapot" anélkül, hogy munkája elkezdése előtt "ne ártsanak" a hivatalba lépő vezetésnek. Emlékeztetett arra, hogy Barack Obama volt elnök is így tett, amikor három héttel Donald Trump előző hatalomátvétele előtt "kirúgott 120 orosz diplomáciai alkalmazottat" az Egyesült Államokból.
"Amikor már nem választottak meg téged és a csapatodat, amely olyannak látja Amerikát, amilyennek az amerikaiak többsége nem támogatta, nos, tisztán etikai szempontból, nemcsak politikai, hanem emberi tisztességből is, üld ki ezt a valahonnan a választás és a beiktatás közé került három hónapot. Ülj és vedd észre, hogy az emberek más politikát akarnak"
- nyilatkozott Lavrov.
A miniszter így kommentálta azt az amerikai követelést, hogy Szerbia csökkentse nullára az orosz Gazprom és a Gazprom Nyefty részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Washington indoklása szerint Belgrád csak így kerülheti el, hogy kockáztassa a két ország közötti stratégiai együttműködést.
Elmondta, hogy egyelőre nem érkezett javaslat Donald Trump megválasztott amerikai államfő csapatától egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó találkozóra.
"Várni fogjuk a konkrét kezdeményezéseket. Putyin elnök többször kijelentette, hogy kész találkozni, de egyelőre nem volt javaslat" - mondta.
Közölte, hogy Oroszország a beiktatását követően fogja tanulmányozni Trump megválasztott amerikai elnök Ukrajnára vonatkozó végleges álláspontját. Megjegyezte, hogy a kaliforniai tűzvész több mint 150 milliárd dolláros kárt okozott, ami több, mint amennyit az Egyesült Államok Ukrajnába "pumpált".
A leendő amerikai elnökkel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy ki kell kérni a grönlandiak véleményét Trumpnak a sziget Egyesült Államokhoz csatolására vonatkozó javaslatáról.
"Ez hasonló ahhoz, ahogyan mi - más szigetek, félszigetek és területek szomszédjaiként - meghallgattuk a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakóit, hogy megértsük álláspontjukat azzal a rezsimmel kapcsolatban, amely törvénytelen puccsal ragadta magához a hatalmat, és amelyet a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija népe elutasított"
- tette hozzá Lavrov.
"Készek vagyunk biztonsági garanciákat megvitatni azon ország számára, amelyet most Ukrajnának hívnak, vagy ezen ország egy olyan részének, amely még nem döntött az önrendelkezésről, ellentétben a Krímmel, a Donyec-medencével és Novorosszijával" - fogalmazott.
Leszögezte, hogy a biztonság ezen aspektusában "az eurázsiai kontextus lesz a domináns", és Nyugat-Európa nem tud elzárkózni az "olyan óriásoktól", mint Oroszország, India, Kína, az Arab-öböl menti térség és Dél-Ázsia, ahol "több százmillió ember" él.
Az azeri AZAL légitársaság Aktauban december 26-án lezuhant Baku-Groznij repülőgépjáratával kapcsolatban Lavrov azt mondta, hogy a feketedobozok tartalma "lényegében" nem erősíti meg a balesetről a médiában megjelent információkat. A miniszter türelemre intett a hivatalos vizsgálat lezártáig.
A Kazahsztánban lezuhant gép fedélzetén 67 ember tartózkodott, közülük 38-an életüket vesztették. Az utasok többsége azerbajdzsáni állampolgár volt. Putyin, aki az incidens nyomán bocsánatot kért azeri hivatali partnerétől, azt mondta, hogy a gép akkor próbált leszállni, amikor Csecsenföldet ukrán drónok támadták, és működésbe léptek orosz légvédelmi rendszerek. A feketedobozokat Brazíliában vizsgálják.
Borítókép: Moszkva, 2024. december 6. Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának 2024. december 6-án közreadott dátumozatlan felvételén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) interjút ad Tucker Carlson konzervatív amerikai médiaszemélyiségnek Moszkvában. MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
