Magyar projektvezetéssel, több mint kétéves munka eredményeként elkészült az Észak-Macedónia hulladékgazdálkodásának átalakításáról szóló koncepció. Ha ezt a modellt elfogadják, példaértékű lesz a csatlakozás előtt álló országoknak és az unió tagállamainak is - hangsúlyozta Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett arra, hogy az alapítvány nyerte el az Észak-Macedónia hulladékgazdálkodásának átalakítására kiírt egymillió euró értékű, uniós finanszírozású Twinning pályázat vezetését. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. A program célja, hogy megteremtsék a hulladékgazdálkodás jogszabályi, intézményi, pénzügyi, infrastrukturális és informatikai hátterét.

Megjegyezte, hogy Észak-Macedóniában mindenhol rengeteg a szemét, és fővárosa, Szkopje az egyik legrosszabb levegőjű város Európában - részben a nagyon jelentős mértékű lakossági hulladéktüzelés miatt -, ezért a környezetvédelemben érdekeltek a helyiek is.

Wégner Krisztina ismertetése szerint kidolgozták a hulladékgazdálkodáson belül a hulladékáramok teljes átalakítását, valamint egy új intézményt, amely megoldhatja, hogy tisztább legyen minden az országban. "Két év alatt eljuttattuk oda Észak-Macedóniát, hogy ha elfogadják a koncepciót és jogszabálycsomagot, rövid időn belül nagyon komoly és látható eredményeket tudnak elérni" - emelte ki.

Wégner Krisztina emlékeztetett arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi elv - egy speciális szervezési és finanszírozási modell - alá jól meghatározható anyagáramok tartoznak: a csomagolás során keletkezett hulladékok (műanyag, fa , papír, fémek), valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai (akkumulátorok, elemek).

Észak-Macedóniában - egy korábban elfogadott, előrelátó jogszabálynak köszönhetően - az olaj és a gumiabroncs, az elhasznált járművek és a textil is benne van ebben a körben. Ezeket kezdik el szelektíven gyűjteni.

A rendszer koordinálását egy magancég végzi majd, amely szigorú állami felügyelet mellett fog működni - mutatott rá a szakember, hozzátéve: azért választottak magán és nem állami cégformát, mert nehéz a jó szakembereket vissza- vagy átcsábítani a közszférába, és a rendszert a magánszféra, a gyártók, import termékek esetén az első forgalmazók finanszírozzák.

A cég maga nem fog gyűjteni és hasznosítani, a meglévő szereplőket fogja egy transzparens rendszerbe "beleerőltetni", végrehajtatja velük kötelezettségeiket.

"Nem engedjük a szereplőket csalni és nem engedjük őket a rendszeren kívül lenni" - mondta Wégner Krisztina, kiemelve, hogy a kinti adatok alapján azt látják, hogy a már működő hulladékáramokban, így például a csomagolásban, az anyagok 60 százaléka nincs a rendszerben.

Wégner Krisztina szerint ez a rendszer segítheti a többi balkáni ország csatlakozását is és felkészülésüket a hulladékgazdálkodás területén. A felzárkózó országoknak egy olyan gyors, gyakorlati eredményt produkáló előbbre lépést jelenthet, amely megalapozza a tisztább környezetet, a transzparenciát, valamint a hulladékgazdálkodási iparág alapját.

"Ha ezt a modellt elfogadják, példaértékű lesz a csatlakozás előtt álló országoknak és az unió tagállamainak is, hiszen olyan gyakorlatot fog tudni bemutatni, ami jelenleg nincsen" - hangsúlyozta, kiemelve, ez a tudás más országokban is hasznosítható lesz.