Nagy Márton: az 500 milliárd eurós német infrastrukturális alap létrehozásával Magyarország előnyös helyzetbe kerülhet
Németországban fölismerték, hogy a gazdaság a legfontosabb, a múlt héten bejelentett 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásával Magyarország előnyös helyzetbe kerülhet - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer Brüsszelben hétfőn.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az eurocsoport ülését követően az MTI-nek nyilatkozva Nagy Márton hangsúlyozta,
nem lehet egy országot irányítani, társadalom- vagy szociális politikát művelni úgy, hogy a gazdaság lemarad, a versenyképesség legyengül.
"Azt kell mondani, hogy a gazdaságot meg kell erősíteni" - fogalmazott.
Közölte, erre jó példa az 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról szóló német bejelentés.
Ebből rövid távon Magyarország előnyös helyzetben jöhet ki, hiszen Magyarország "rendkívül integrálódott" a német gazdaságba
- emelte ki a miniszter.
"Ez hatalmas változás a német politikában és gazdaságpolitikában. Ez egy hatalmas csomag, megváltoztatja Németország arculatát" - fogalmazott Nagy Márton.
Ebből - szavai szerint - rövid távon Magyarország előnyösen jöhet ki, hiszen Magyarország rendkívül integrálódott a német gazdaságba.
Mivel Magyarország két százalékponttal gyorsabban tud növekedni, mint Németország, a magyar kormány idei évre jelzett három százalékos növekedési előrejelzése egyre reálisabbá válhat - húzta alá.
"Mindaz a felismerés, amivel a gazdaságpolitika olyan irányt vesz, hogy a gazdaság a legfontosabb, hogy a gazdaságot vissza kell téríteni arra az útra, ahol volt, és meg kell erősíteni a versenyképességet, jó Európának és jó Magyarországnak is" - jelentette ki.
Közölte továbbá, az Egyesült Államok és Magyarország viszonylatában lesznek olyan együttműködési pontok, ami Magyarország számára "nagyon előnyös végkifejlettel fog járni".
Azzal összefüggésben, hogy hétfőn megkezdődött a 2026-os magyar költségvetés tervezése, Nagy Márton úgy fogalmazott: mivel a költségvetés "rengeteg adócsökkentést" tartalmaz, "hívhatnánk az adócsökkentés költségvetésének" is.
Amellett, hogy a rezsicsökkentés folytatódik, a 13. havi nyugdíjakat a kormány ki fogja fizetni, benne van egy nagyarányú adócsökkentési csomag, a háromgyerekes anyák adómentessége, a kétgyerekes anyáknál a 40 éves korig szóló adómentesség, és a nyugdíjasoknak az áfa-visszatérítés - részletezte.
"Úgy készülünk továbbá, hogy a GDP-arányos hiány ne haladja meg a 3,5 százalékot 2026-ra" - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn publikálta a februári költségvetési számokat is, Nagy Márton közölte: a január és a február összességében az éves hiány 42 százalékát érte el, - ami szavai szerint - nominálisan kisebb, mint a tavalyi.
A költségvetési hiány csökken, "a költségvetés kontroll alatt van" - mondta a miniszter, hozzátéve: idén a GDP-ben továbbra is cél a 3,7 százalékos hiány. "Ezt szeretnénk betartani" - jelezte.
A védelmi célú kiadásokkal kapcsolatban a miniszter kiemelte, Magyarország már most legalább két százalékos ráfordításnál tart GDP-arányosan. Közölte, a jövőben a NATO valószínűleg többet fog elvárni, legalább három százalékot. A kérdés az, ha a kiadásokat megemelik, akkor a költségvetési szabályrendszer beszámít-e, vagy nem - magyarázta.
Magyarország azt szeretné, ha a mozgástér nagyobb lenne, azaz, hogy ne csak az egy százalékot vegyék ki a költségvetési szabály alól, illetve azt, hogy a védelmi ipar is számítson bele a védelmi kiadásokba. Ezt jelenleg a NATO definíció nem tartalmazza - hívta fel a figyelmet.
Szükséges a védelemre költeni, és a költségvetési szabályok alól ezt kivenni - emelte ki.
Az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi támogatással kapcsolatban a miniszter közölte, az ukrán hadsereg fenntartása, az állam működésének finanszírozása, a bérek és nyugdíjak kifizetése, a kórházak és iskolák működtetése akár a 100 milliárd eurót is eléri.
Ha az Egyesült Államok kiszáll a finanszírozásból, ezek a kifizetések mind Európára maradnak - figyelmeztetett. Azt a pénzt, ami van, jobb lenne, ha az Európai Unió saját gazdasága megerősítésére fordítaná, hiszen először a gazdaságot kell stabilizálni, ami stabilizálná az egész uniót és annak versenyképességét is - tette hozzá nyilatkozatában Nagy Márton.
Borítókép: Brüsszel, 2024. november 28. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa (COMPET) belső piacért és iparért felelős minisztereket tömörítő formációjának brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2024. november 28-án. MTI/Purger Tamás