Március 15. - Kövér László: a magyar szabadság íze soha nem felejthető
A magyar szabadság íze soha nem felejthető, és ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Révkomáromban, ahol ünnepi beszédet mondott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Magyarország nagykövetsége által rendezett fogadáson csütörtökön.
Az Országgyűlés elnöke beszédében rámutatott: a Felvidék különösen jeles helyszíne az emlékezésnek és az ünneplésnek, mivel - mint mondta - "itt volt a kezdet és a vég", mert bár a szó szűk értelmében vett forradalom Pesten tört ki március 15-én, a politikai és pénzügyi szabadságharc már március 3-án a Pozsonyi Országgyűlésben elkezdődött, a fegyveres szabadságharc pedig a komáromi erődben ért véget 1849. szeptember 27-én.
Kijelentette:
az 1848-as nemzedék egy akkor már több mint 300 éves magyar álmot valósított meg, a magyar állam függetlenségének helyreállítását, amely a mohácsi csatamezőn önmagát és a nyugati civilizációt védve, ám a nyugati birodalmi politika által cserbenhagyva megroppant a túlerővel szemben, majd fokozatosan elveszítette függetlenségét.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a birodalmak ütközőzónájában élő magyarság történelmi tapasztalata, hogy valamely birodalmi megszállásánál csak egyvalami rosszabb: az, ha egy másik birodalom szabadít fel minket. Rámutatott: nagyszüleink nemzedéke 1945-ben megtapasztalta, hogy milyen a náci birodalmi megszállás alól a szovjet fegyverektől elnyert "felszabadúlás", a mi nemzedékünk pedig 1990-ben megtapasztalta, hogy milyen az, amikor a kommunista birodalom által letaposott ország felett megjelennek a nyugati kapitalista "liberátorok."
Felidézte: 1848-ban Bécsben birodalmi kapitalizmust akartak, de magyar kapitalisták, magyar bankok és magyar pénz nélkül.
Elmondta:
1816-ban egy magánbank szerezte meg a birodalomban a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, és ez az Osztrák Nemzeti Bank nevet viselő magánbank 1848 tavaszán elkezdte korlátozni a nemesfém alapú pénzkibocsátást, ami miatt a papírpénz értékcsökkenésétől tartó lakosság Budán és Pozsonyban is megrohamozta a pénzváltó helyeket.
Ilyen körülmények között javasolta a pozsonyi Országgyűlésben Kossuth Lajos március 3-án az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását, amiben a magyar monetáris szuverenitás iránti igény testesült meg - tette hozzá Kövér László.
Rámutatott: Kossuth tudta, hogy magyar gazdaságot és magyar államot csak magyar közpénzre lehet építeni.
Hozzátette: a bécsi magánbank hitelt ajánlott a magyar pénzügyminisztériumnak annak fejében, hogy az elismeri a magánbank kizárólagos pénzkibocsátási jogát Magyarországon is, ám ezt Kossuth elutasította, mert tudta, hogy idegen magánhatalmak pénzéből nem lehet a nemzet érdekeit képviselő államot felépíteni.
"Ez volt a fordulópont, amikor a birodalom eldöntötte, hogy katonai erővel fojtja el a magyarok politikai és pénzügyi szabadságharcát"
- húzta alá Kövér László. Hozzáfűzte: több, mint jelképes értékű az is, hogy a világosi fegyverletétel után, miután a komáromi erődből elvonult a honvédség, a birodalmi katonaság máglyán égette el a magyarok pénzét, a Kossuth-bankókat, abban bízva, hogy a máglyatűzben végleg elvész a magyar szabadság is.
"A magyar szabadság azonban nem hamvadt el a történelem máglyáin" - szögezte le Kövér László, rámutatva: az a 20. században is életben tartotta a magyarságot, amely 1990-ben eljutott a független magyar állam újjászületéséhez.
Kiemelte: 35 esztendő távlatából egyre pontosabban érthető, hogy 1990-ben a magyarokat és történelmi sorstársaikat Közép- és Kelet-Európában, nem az úgynevezett szabad világ, hanem csak a nyugati kapitalizmus birodalma szabadította ki a keleti kommunizmus lágeréből.
"Nem akartunk arra gondolni, hogy az akkori nagy geopolitikai rendszerváltás számunkra (…) csak gyarmattartóink cseréjét jelentheti"
- jelentette ki Kövér László.
Elmondta: a magyarok, szlovákok és minden térségbeli nemzet egy olyan Európai Unióhoz csatlakozott, amely a második világháború után a szabadságban élő, keresztény kultúrájú európai nemzetek együttműködését testesítette meg, és amelyben a csatlakozó országok nemzeti államaik, gazdaságuk és identitásuk megőrzésének és erősítésének biztosítékát látták.
"Napjainkban azonban az Európai Unió vezetése a szemünk láttára változtatja az uniót korábbi önmaga ellentétévé, egy keresztény- és nemzetellenes erővé, amelynek béke helyett háború, demokrácia helyett diktatúra, és jólét helyett az európai emberek elszegényítése a célja" - hangsúlyozta Kövér László.
Hozzátette: mindez azért történik, mert ahogy egykoron a Habsburg-birodalom vezetését, úgy most az Európai Unióét is magánhatalmi érdekek ejtették túszul.
Kijelentette: az európai emberek érdekei ellen folytatott jelenlegi politikai és gazdasági hadjáratban Magyarország olyan, mint 1849-ben a komáromi erőd volt: bevehetetlen. Hozzáfűzte: 176 évvel ezelőtt a komáromi erőd magára maradt, Magyarország azonban most nem fog magára maradni, mert a Nyugat vezető erejének élére ismét a józan ész választott elnököt, aki a nyugati világot nem szétverni, hanem erősíteni akarja.
Rámutatott:
Magyarország Európában nem társtalan, mert minden európai nemzetben a józan ész tábora van társadalmi többségben, és csak idő kérdése, hogy politikai többségé válva az európai nemzetek visszaszerezzék a saját országuk politikája feletti irányítást.
Az ünnepi fogadás során a magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket is átadtak. Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szervezeti alelnöke, Iván László, Szepsi volt alpolgármestere és Pelle Tibor, a Rimaszombati Katolikus Kör alapítója a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta.
Borítókép: Révkomárom, 2025. március 13. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a felvidéki Révkomáromban 2025. március 13-án. MTI/Krizsán Csaba
