Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ma is a magyar megmaradást szolgálja - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-i állami kitüntetések átadásán pénteken, Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte, végignézve a magyar történelmen, annak nagy korfordulóin, látható, hogy mindig ugyanaz a feladat állt a nemzet előtt.

Kifejtette, ezt Szent István korában úgy hívták, hogy a szuverén magyar állam megteremtése, a kereszténység felvétele és általa a keresztény Európához való kapcsolódás. 1848-49-ben úgy fogalmazták meg, hogy haza és haladás, a nemzeti függetlenség kivívása és a szükséges polgári átalakulás. 1956-ban úgy fogalmazták meg, hogy menjenek ki a szovjet megszállók, és legyen vége a kommunista diktatúrának.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy e három, nemzeti történelem tudatunkat meghatározó eseményből kettő elbukott: ott volt Világos, ott volt november 4-én a szovjet bevonulás - idézte fel.

Feltette a kérdést, valóban elbukott a három nagy eseményből kettő? Kellő történelmi távlatból nézve nem - fejtette ki. Az 1848-49-es forradalmat megelőzően ott volt a reformkor és kitartásunk elvezetett a kiegyezéshez, ami után a boldog békeévekkel Magyarország egyik legnagyszerűbb korszaka jött el. Az 1956-os forradalmat leverték, de hol van ma már a Szovjetunió és hol van a kommunizmus? A történelem szemétdombján - mondta Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt szólt arról is, nem véletlen, hogy az állami kitüntetéseket is március 15-éhez, illetve augusztus 20-ához kapcsolódóan adják át. Mégpedig azért, mert a magyar megmaradás, a magyar büszkeség szempontjából ezek a meghatározó dátumok.

Egy nemzet akkor tud megmaradni, ha tagjaiban benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni - hangsúlyozta.

+8

Ez akkor valósulhat meg, ha nemzetünk tagjaira büszkék lehetünk, és nem csak történelmünkben, mert itt és most vannak köztük olyanok, akik a saját területükön valami nagyszerűt alkottak - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.