Kaja Kallas: kiemelkedő feladatot jelent Európa védelmének jövője
Az Európai Unió előtt álló feladatok között kiemelkedik saját védelme biztosításának jövője, illetve kihívást jelent az EU számára az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus is - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a közös uniós kül- és biztonságpolitika 2024-es végrehajtásáról szóló vitáján Kaja Kallas kijelentette: az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelmének megerősítése terén.
Emlékeztetett arra, hogy az európai védelem erősítéséről szóló, úgynevezett védelmi fehér könyv 2030-ig 800 milliárd eurót irányoz elő védelmi projektekre, szoros együttműködésben a nemzetközi partnerekkel. Az unió készültségi stratégiája egy ellenállóbb Európáról szól, egy válságállóbb Európáról, mely a területét és az érdekeit is jobban képes megvédeni a világban - mondta.
Közölte, Európának ki kell tartana Ukrajna támogatása mellett mind a tárgyalóasztalnál, mind a gyakorlatban. Sürgősen biztosítani kell Ukrajna katonai szükségleteit - jelentette ki.
A helyzet súlyos a Közel-Keleten is, mindent meg kell tenni az erőszak megfékezésére - hangoztatta. Az EU prioritása a tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása - tette hozzá.
"Politikai elkötelezettségünk továbbra is fennáll a Libanon és Izrael közötti tűzszünet megőrzése érdekében és a humanitárius támogatás biztosítása terén"
- fogalmazott.
Szíriával kapcsolatban a főképviselő azt mondta: az országban nagyon bizonytalan a helyzet. Az EU ideiglenesen felfüggesztett néhány kulcsfontosságú szankciót, hogy segítse az országot az újrakezdésben - emlékeztetett.
Ezek a példák is mutatják, hogy az EU béketeremtőként lép fel a világ számos válsággócában. Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) a jövőben még hatékonyabban fogja használni a külpolitikai eszköztárát, mint eddig valaha, ami azt is jelenti, hogy kiáll a nemzetközi jog, a nemzetközi rend mellett, a többoldalú egyeztetések elve mellett - tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a vitában ijesztőnek nevezte, hogy "az EU háborús pszichózist propagál".
Közölte, ebben a szellemben született a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló éves jelentés is, ami - szavai szerint - igencsak kiábrándító és elfogult.
"Ha ezzel a külpolitikai stratégiával haladunk előre, akkor nem csoda, hogy az unió magára marad az új geopolitikai erőtérben"
- fogalmazott.
Az uniónak a pánikkeltés helyett sokkal inkább a béketeremtő diplomácia és az európai védelempolitika megerősítésén, valamint a polgárok számára közvetített intézményi hitelesség kiépítésén kellene dolgoznia - jelentette ki.
A fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság eszkalációs narratívát gyárt. Legújabb, "készenléti" stratégiai javaslata, hogy az európai polgárok halmozzanak fel 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalékot, félelmet kelt. Azt az üzenetet közvetíti, hogy a háború eszkalálódik, a katasztrófa bármikor bekövetkezhet, folyamatos veszélyérzetet keltve. "Európában nincs háború, és reméljük, nem is lesz" - fogalmazott.
Az uniónak el kellene ismernie az amerikai vezetés tűzszünet és béke irányába tett erőfeszítéseit - szögezte le. Európának a béke hangján kell szólnia, hiszen békeprojektként jött létre. Nem működhet katalizátorként a háborús gépezetben - érvelt a politikus.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös uniós kül- és biztonságpolitika 2024-es végrehajtásáról szóló jelentés elfogadhatatlan nyomást gyakorol Magyarországra, amiért nem támogatja a fegyverszállítást Ukrajnába.
A szöveg támadja Orbán Viktor miniszterelnök békemisszióját is, holott - mint kiemelte - azóta számos akkori kijelentése beigazolódott.
"Az egyhangúság megkerülésére tett javaslatokat elutasítjuk a jelentésben. A külpolitika és a védelempolitika terén a tagállami szuverenitás sérthetetlen"
- tette hozzá beszédében Gál Kinga.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője írásbeli felszólalásában azt mondta, a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtása, Európa védelmi képességeinek a fejlesztése nem szólhat Ukrajnáról, a két kérdést el kell választani egymástól. Védelmi ügyekben továbbra is a tagállamoké a döntés joga - húzta alá.
"Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a védelmét. Ez nem jelentheti a végeláthatatlan és hisztérikus háborús készülődést. Erre az európai polgárok nem adtak felhatalmazást" - fogalmazott.
Európa biztonságát a versenyképesség, a gazdasági fejlődés és a védelempolitika megerősítése adják.
Az unió ereje pedig éppen abban rejlik, hogy képes volt megteremteni a békét egy olyan kontinensen, ahol évszázadokon át háborút folytattak - hangoztatta felszólalásában Hölvényi György.
Borítókép: Brüsszel, 2025. március 20. Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság észt alelnöke érkezik az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos értekezletének első napi ülésére Brüsszelben 2025. március 20-án. MTI/EPA/Olivier Matthys
