Ursula von der Leyen: Európa nyitott a tárgyalásokra Amerikával a vámtarifákról
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács március 20-i ülése eredményeiről tartott vitáján Ursula von der Leyen kijelentette: a vámtarifák általános bevezetése romboló hatású.
A vámtarifák olyan adók, amelyeket az emberek fizetnek meg. A vámtarifák fokozzák az inflációt. Ma erre senkinek sincs szüksége, sem az Egyesült Államokban, sem Európában - hangoztatta.
"Nem Európa kezdte ezt a konfrontációt, és nem is feltétlenül akarja azt megtorolni. Ugyanakkor erős terve van arra, hogy szükség esetén válaszlépéseket tegyen. Célunk a tárgyalásos megoldás. De természetesen, ha kell, megvédjük érdekeinket, embereinket és cégeinket. Mindenünk megvan, amire szükségünk van népünk és jólétünk védelméhez"
- fogalmazott.
Mivel a világ legnagyobb egységes piaca az európai, az unónak van ereje tárgyalni. Megvan a hatalma ahhoz, hogy arányos válaszlépést tegyen - hangoztatta beszédében az Európai Bizottság elnöke.
Leszögezte: Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal. Ugyanakkor diverzifikálni fogja kereskedelmét más partnerek bevonásával, valamint megerősíti az egységes piacát - tette hozzá.
António Costa, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vita során kijelentette: a versenyképesség és a jólét fenntartása a legfontosabb az ellenállóbb és fenntarthatóbb jövő biztosításához az európai állampolgárok számára.
Európa versenyképességét és a termelékenységet javítani kell, az innovációs szakadékot be kell zárni, miközben a bürokrácia csökkentésére kell törekedni - hangoztatta.
Az Európai Unió megújításához és a közös jólét biztosításához az energiát megfizethetőbbé kell tenni, támogatni kell a beruházásokat úgy, hogy közben a legfontosabb célokat, köztük a zöld átmenetet az EU nem téveszti szem elől - mondta.
"Az energiaárak csökkentésén keresztül az emberek és a vállalkozások versenyképességét fogjuk javítani. Pénzügyi piacaink integrációján keresztül pedig többet fogunk tudni befektetni az innovatív cégekbe"
- fogalmazott.
A versenyképesség biztosítása az egyetlen lehetőség az unió számára, hogy erősebbé váljon - jelentette ki.
Egy versenyképesebb Európa, az erőteljesebb európai gazdaság hozzájárul majd ahhoz, hogy Európa be tudjon ruházni a saját védelmébe is - mondta.
António Costa végezetül hozzátette: "amennyiben szükséges, további döntéseket kell hozni, hogy Ukrajnában békét tudjunk teremteni. Hosszú távú és működőképes békét szeretnénk, nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon".
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a vita során elmondott beszédében kijelentette: az Európai Bizottság legújabb javaslata, hogy az európai polgárok halmozzanak fel 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalékot, háborús pánikkeltést jelent. Ez veszélyes, mert félelmet kelt, alaptalanul - húzta alá.
"Három év szörnyű pusztítás után Ukrajnában most leginkább arra lenne szükség, hogy Európa támogassa az új amerikai adminisztráció tűzszünet és béke irányába tett diplomáciai erőfeszítéseit"
- fogalmazott.
Nem kérdés, hogy Európának többet kell tennie a saját biztonságának biztosításáért. Ezért fontos a védelmi képességek megerősítése - emelte ki.
"Nem engedhetjük azonban, hogy az európai védelem megerősítése további brüsszeli centralizációval, a nemzeti szuverenitás aláásásával járjon, ahogy az nem történhet közös hitelfelvételből sem"- fogalmazott.
Azon véleményének adott hangot, hogy az európai védelem megerősítését külön kell választani az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások kérdésétől. Őszintén kell beszélni arról is, hogy Ukrajna uniós csatlakozása jelentős kihívást jelentene mind a mezőgazdaság, a kohézióspolitika, a munkaerőpiac és a biztonság szempontjából is - figyelmeztetett.
Arra hívta fel a figyelmet továbbá, hogy az európai emberek biztonságát jelenleg mindenekelőtt a tömeges illegális bevándorlás és az "elhibázott brüsszeli migrációs politika" veszélyezteti.
"Gyökeres fordulat kell. A változatlanságot megtestesítő Európai Bizottsággal és az ehhez asszisztáló balliberális-néppárti koalícióval szemben. A fordulatot mi, Patrióták, képviseljük, bárhogy akarják is vezetőinket elhallgatni"
- fogalmazott Gál Kinga, majd úgy folytatta: "nem Orbán Viktor miniszterelnöktől kell a demokráciát Európában megvédeni. Tegnap sötét nap volt a francia demokrácia történetében".
Egy demokráciában a döntést választásokon, nem pedig bíróságokon kell meghozni. "Kiállunk Marine Le Pen mellett"- tette hozzá beszédében a Fidesz politikusa.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta: három évnyi ukrajnai öldöklés után nem további támogatásokra, hanem kompromisszumos békére van szükség.
Amíg az EU kizárólag orosz háborús bűnökről beszél, meg sem említi a másik fél embertelenségeit - hívta fel a figyelmet.
Az orosz agresszió ténye nem menti fel az ukránokat az általuk elkövetett háborús bűnök felelőssége alól - jelentette ki.
"Veszélyes üzenete van annak, ha a kettős mérce alkalmazásával az unió szemet huny az emberi jogok sárba tiprása felett, bárki is követi azt el"
- fogalmazott.
Emlékeztetett, korábbi beszédében az Ukrajnában élő magyarok elleni jogsértésekre hívta fel a figyelmet, amiért - mint közölte - fenyegető e-mailt kapott ukrán szélsőségesektől, akik Ukrajna ellenségének nyilvánították. A politikus arra kérte az Európai Parlamentet, hogy ítélje el azokat a szélsőségeseket, akik fenyegetéssel és kényszerítéssel próbálják akadályozni az EP-képviselői mandátum szabad gyakorlását.
Borítókép: Strasbourg, 2025. április 1. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Tanács március 20-i ülésének eredményeiről tartott vitában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2025. április 1-jén. Az uniós törvényhozás március 31. és április 3. között ülésezik franciaországi székhelyén. MTI/EPA/Ronald Wittek
