Kossuth Lajos szülőházának és a Fiumei sírkertben lévő mauzóleumának bárhol a nagyvilágban élő szabadságszerető magyar számára zarándokhellyé kell válnia, ahol életében legalább egy alkalommal tiszteletét teszi - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon, a felújított Kossuth-emlékház és annak új, állandó kiállításának átadóünnepségén.

Kövér László úgy fogalmazott, 1848 nemzedéke hétköznapi polgárokból történelmi hősöket, feudális társadalomból modern nemzetet és birodalmi alávetettségből független magyar államot teremtett. Azt mondta, a reformkor és a forradalom legjobbjai közül sokan, sokat tettek ezen célok elérésért, de senki nem tett többet, mint a 19. századi, nemzeti reálpolitika megalapítója és vezetője, Kossuth Lajos.

A házelnök ünnepi beszédében elmondta,

- közölte.

Kövér László kijelentette, vannak olyan történelmi pillanatok, amikor az igazi reálpolitika az, ha nem csak arra vállalkozunk, ami lehetséges, hanem arra is, ami szükséges. Hozzátette, Kossuth Lajos visszaadta a magyarság hitét abban, hogy három évszázad után nemzetünk képes megtenni, amit kell, és nem csak azt, amit lehet.

Azt mondta, nekünk, mai magyaroknak tanulnunk kell a történelemből, és soha nem szabad elfelejteni azt, hogy van, amikor a reálpolitika azt diktálja a nemzet számára, hogy ne csak a korlátjainkat ismerjük fel, hanem azt is, ha esély nyílik azok ledöntésére.

Kossuth Lajost idézve úgy fogalmazott: "képesek legyünk nemcsak a meglévőből, hanem a lehetségesből kiindulni". Önálló magyar közpénz, cselekvőképes magyar közhatalom és harcképes magyar honvédség – 1848-ban ezen három, egymást feltételező és kiegészítő dolog megteremtése volt a cél.

Ez volt az, amit akkor mindenáron meg kellett tenni. Legitim és cselekvőképes magyar közhatalom nélkül ugyanis nincs önálló magyar közpénz, magyar pénzügyi háttér nélkül nincs magyar haderő, pénz és haderő hiányában viszont nem cselekvőképes és nem életképes a magyar közhatalom, azaz a felelős kormány.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott,

Emlékeztetett, 2011-ben új alaptörvényt kellett alkotni az állam újjáépítéséhez és a nemzet megerősítéséhez, 2015-ben meg kellett állítani az országra zúduló és a társadalmat veszélyetető illegális migrációt, 2022-ben pedig távol kellett tartani Magyarországot egy érdekeinktől idegen háborútól. Azt mondta, ezekben az esetekben is "mi magyarok, közösen megtettük, amit kellett."

A házelnök hozzátette: immár másfél évtizede a kossuthi reálpolitika jegyében állunk ellen egy új, most éppen Brüsszelben székelő birodalom egyszerre alattomos és agresszív hódoltatási törekvéseinek.

Koncz Zsófia, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen arról beszélt, az itt születetteknek óriási példakép Kossuth Lajos, és mindenki büszke arra, hogy a térségből származik.

Azt mondta, ahogyan Kossuth gondolkodott a magyar szabadságról és függetlenségről, annak meg kell határoznia a mindennapjainkat, és tovább kell vinni a mindennapokban Kossuth gondolatait, szellemiségét és örök szabadságvágyát.

Az eredetileg négy helyiségben berendezett állandó tárlatot először 1971-ben, majd 1994-ben újították meg. Úgy fogalmazott, az '94-es kiállítás szakmailag igényes és egyúttal fontos tárgyakat is bemutató tárlat volt, de mára vizuálisan elavult. Az épület kapcsán közölte, annak állaga vészesen leromlott és a tárgyak állapota is veszélybe került, így az emlékház nem tudta betölteni funkcióját.

Az épület rekonstrukciója kapcsán kiemelte, felújították az épület homlokzatát, a nyílászárókat, a lábazatot, az udvart, a belső vakolatokat, a parkettát és a burkolatokat, az elektromos hálózatot, valamint a fűtést.

L. Simon László a kiállításról úgy fogalmazott, hogy az a korábbihoz képest további négy teremmel bővült, lehetőséget adva arra, hogy a történeti részben ráirányítsák a figyelmet az elmúlt két évszázad Kossuth-kultuszára. Emellett kortárs művészeti alkotásokkal is bővült az emlékház anyaga.

L. Simon László kifejtette, a beruházás "hihetetlenül kevés pénzből", 107,5 millió forintból valósult meg. Az épületet bruttó 40 millióból újították fel, a kiállításra bruttó 47,5 millió forintot költöttek, és további közel 20 millió forintba került a kortárs és egyéb műtárgyak beszerzésére és szállítása.