Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené - mondta Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.

A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks 25 üzleti konferencián Budapesten hétfőn a Trump adminisztráció: egy új világrend felé, című előadásában kiemelte, hogy

Emellett az ország működésének fenntartása évi 100 milliárd dollárral járna, amit döntően szintén az EU-nak kellene állnia - mondta.

Megjegyezte: mióta az ellenzék is programjába emelte Ukrajna csatlakozását, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás az egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéssé vált a következő évekre nézve.

Orbán Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az Európai Bizottság a 2029-es ciklus vége előtt le akarja zárni és Magyarország az egyetlen, amely az Európai Tanácsban meg tudja akadályozni ezt.

Úgy vélte, hogy a nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett: túlszabályozás mellett, a fiskális önkorlátozás, és az ipari kapacitások kiszervezése egyszerre gyengítette a nemzeti szuverenitást és a gazdasági teljesítményt.

A következő világrendben a sikerhez erős államra, megújult ipari kapacitásra és technológiai önállóságra lesz szükség, stratégiai rugalmassággal megtámasztva - mondta Orbán Balázs.

Az amerikai elnök sikerének másik tanulsága szerinte az, hogy a tisztán morális alapokra épített külpolitika csődöt mondott.

Erre példaként említette, hogy az amerikai beavatkozás Irakban az Iszlám Állam megerősödéséhez, a líbiai intervenció humanitárius katasztrófához vezetett, az arab tavasz pedig lángba borította a Közel-Keletet, és hozzájárult az Európát válságba sodró migrációs hullámhoz.

A magyar külpolitika megközelítése, hogy az számít morálisan helyesnek, ami az egész közösség biztonságát, stabilitását szolgálja - szögezte le.

Kitért arra is, hogy a "megengedő neoliberális migrációs politika" megbukott, a tömeges bevándorlás aláásta a társadalmi stabilitás pilléreit Európában.

Fontos tanulságnak nevezte a politikai igazgató azt is, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Európa a hidegháború után GDP-arányos védelmi kiadásait 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentette, míg az Egyesült Államokban ez az arány alig változott: Európa saját védelmét kiszervezte, a transzatlanti egyensúly megbomlott - jegyezte meg, hozzátéve: meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit.

Orbán Balázs szerint Magyarország számára több stratégiai előnnyel járhat a most formálódó világrend, ezek között említette, hogy "történelmi léptékű fordulatot jelent a neoliberális a világrend vége, ami korábban jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét". Az erre adott magyar válasz, a konnektivitási stratégia, amelynek célja, hogy minden hatalmi központtal működő, stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni - mondta.

A kihívások között említette, hogy a hatalmukat vesztett liberális hálózatok az Európai Unió központjában találnak menedéket, ezért ebből az irányból erősödő politikai nyomásra számít a kormány.

Az unió versenyképességének gyengülését meg kell állítani, az energetikai együttműködését Oroszországgal újra kell indítani, a vámháborút Kínával és az Egyesült Államokkal le kell zárni - mondta.

Megjegyezte: a Trump-féle világrend is jelenthet kockázatot átmenetileg, elképzelhető, hogy "rázós időszak előtt áll a nyugati világ", de a kormány konnektivitás politikája ezeket a kockázatot csökkentheti.