Az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgált az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) öttagú küldöttsége három napon át Budapesten. A helyi hatóságok, a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás és a kormány képviselőivel, valamint a magyar Országgyűlés tagjaival folyatott megbeszéléseket követő szerdai sajtótájékoztatón Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő kijelentette: a civil társadalmat érintő, a gyülekezési jog korlátozásával járó magyar szabályozás "első áldozata" a budapesti Pride lesz.

Hozzátette, a küldöttség intézkedéseket sürget, hogy az Európai Unió Bírósága ideiglenes intézkedéssel tegye lehetővé a Pride jogszerű és békés megtartását.

Tineke Strik szerint a magyar kormányfőnek a civil társadalmi tevékenységek korlátozására irányuló tervei, különös tekintettel a gyülekezési jogra, veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát és az Európai Unió alapértékeit.

A nemzeti szuverenitásról szóló törvénnyel és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban megjegyezte: noha ezek célja a külföldi beavatkozások elleni küzdelem, s mint ilyen, önmagában jogos, a gyakorlatban a hivatal olyan újságírókat és civil szervezeteket céloz, amelyek és akik az uniós jog betartását ellenőrzik.

"Problémás, hogy Magyarország az uniós finanszírozást külföldi beavatkozásnak tekinti, ahogy az is, hogy ezt az eszközt csupán a civil társadalom megszorítására használja" - fogalmazott.

Az igazságszolgáltatást illetően azt mondta, a vonatkozó jelentős számú reformok veszélyeztethetik a bíróságok függetlenségét.

Sophie Wilmés belga EP-képviselő, a Renew uniós parlamenti frakció tagja a magyar média helyzetére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, a delegáció a látogatás során találkozott néhány médium képviselőjével, ami csak fokozta aggodalmaikat, különösen az információs pluralizmus és sokszínűség kapcsán.

"Tudjuk, hogy a piaci bevételek 80 százaléka a kormányhoz közel álló médiumokhoz kerül, és ez egyértelműen a kormányzati narratíva felerősítését szolgálja, miközben gazdaságilag ellehetetleníti, és nyomás alá helyezi a független médiumokat, akik így kénytelenek lehetnek feladni a kritikus álláspontjukat" - szögezte le.

Szerinte Magyarországon korlátozzák az információszabadságot is, ugyanis "a független újságírók komoly akadályokba ütköznek, amikor információhoz, megbeszélésekhez, nyilvános adatokhoz vagy akár tisztségviselőkkel való interjúhoz szeretnének hozzáférni."

A sajtótájékoztatón Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselője is, leszögezve: a delegáció tagjai egyetértenek abban, hogy Magyarországon a helyzet romlott, "a jogállamiságot nyilvánvalóan megsértik".

A képviselő emellett azt hangoztatta, hogy csökkent az igazságszolgáltatás függetlensége is. Úgy vélte, a kormány szándékosan nem hajtja végre az EU-s bíróság sok, kulcsfontosságú rendelkezését.

"A lojalitás minden uniós tagállamot arra kötelez, hogy alkalmazza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségeit, illetve tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely veszélybe sodorná az EU-s célok megvalósítását" - jelentette ki.

Hozzátette, a magyar kormánynak kötelessége az EU-s bíróságok minden rendelkezését alkalmaznia.

Krzysztof Smiszek szociáldemokrata (SD) EP-képviselő képviselő a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta, külön kitérve az LMBTQ-közösség tagjaira, akiknek képviselőivel a delegáció szintén egyeztetett.

Elmondta, hogy a közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy "a gyülekezési szabadság megnyirbálásával kapcsolatos törvény közvetlen hatással lesz a közösségre".

Mint mondta, az LMBTQ-közösség tagjai már korábban is szembesültek korlátozásokkal, példaként említve a többi között "nemi identitás elismerésével kapcsolatos tilalmat".

Pernando Barrenza Arza, a Baloldal EP-képviselője figyelmeztetett, hogy a jogállamiságot vizsgáló delegáció legutóbbi, 2021-es magyarországi látogatása óta az emberi jogi helyzet tovább súlyosbodott Magyarországon, ez pedig mély aggodalmakra ad okot.

Kitért a többi között a migránsok és menekültek helyzetére is, akiknek "gyakorlatilag lehetetlen belépni Magyarország területére", valamint azt vetette a kormány szemére, hogy "a többség zsarnokságát" teremtette meg és lábbal tapossa a kisebbségek jogait.

"Meg kell szüntetni a magyar kormány büntetlenségét, amelyet eddig élvezett az EU-s törvények kijátszásával kapcsolatban" - jelentette ki és aggodalmát fejezte ki a Magyarországon a 2020 óta érvényben lévő különleges jogrend meghosszabbítása miatt is.