Nagy Márton: a kormány elfogadta a 2026-os költségvetés főbb számait
A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a 2026-os költségvetés főbb számait, a büdzsé tervezete a jövő héten a Költségvetési Tanács elé kerül, majd május 2-án nyújtják be a parlament elé. A tervezetben 4,1 százalékos reál-GDP növekedéssel, 3,6 százalékos inflációval és 3,7 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Kormányinfón.

Közölte, a béke lehetőséget ad a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, ennek fókuszában a családok állnak.
Nagy Márton ismertette a makrogazdasági számokat és a jövő évi költségvetési tervezet főbb célszámait. Az idei gazdasági növekedés a korábban várt 3,4 százalék helyet 2,5 százalék körül lehet, a hiány a GDP 3,7 százalékáról 4 százalékra emelkedik, az infláció 4,5 százalék körül lehet.
Kérdésre elmondta: tartható az idei 4 százalékos hiánycél, amely megegyezik a kamatfizetés mértékével, vagyis az elsődleges egyenleg nullszaldós lehet. A hiánycél emelését a háromgyermekes édesanyákra kiterjesztett, még idén életbe lépő szja-mentesség, valamint a nyugdíjasoknak járó áfavisszatérítés is indokolja. Az első négy hónapban a költségvetés kiadási oldalát jelentősen terhelték az állampapírkamat-kifizetések, valamint a rezsivédelmi támogatások növekedése is - jegyezte meg.
Folyó áron a GDP az idei 88 ezer milliárd forintról 95 ezer milliárd forintra emelkedik 2026-ban. A tervezet szerint a kiadási főösszeg jövőre megközelíti a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételi oldal 34 ezer milliárd forint körül alakulhat, a pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd forint, az eredményszemléletű hiány (ESA) pedig 3700 milliárd forint lesz, így alakul ki a 3,7 százalékos ESA-alapú hiány.
A költségvetés elsődleges egyenlege - fizetett kamatok nélkül számítva - egyensúlyi, azaz nullás, vagyis a hiányt teljes egészében az államadósság kamatai adják. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2025-ös 73,1 százalékról 2026-ra 72,3 százalékra mérséklődhet
A lakossági állampapírok után jövőre 800 milliárd forint kamatot fizetnek - ismertette.
A költségvetés fókuszában a családpolitikai támogatások állnak, összesen 4800 milliárd forintot különít el erre a célra a kormány, ami rezsivédelemmel együtt 5600 milliárd forintot tesz ki. A háztartások és kisvállalkozók rezsivédelmi támogatása jövőre 1000 milliárd körül alakul.
A családtámogatásokon belül a háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekesekre kiterjesztett kedvezmények összesen 270 milliárd forintot igényelnek. A családi adókedvezmények megduplázására 210 milliárd forintot különítettek el. Nagy Márton szerint a kormány célja, hogy a támogatások hosszú távon is fenntarthatóak és kiszámíthatóak maradjanak.
A miniszter elmondta: nyugdíjellátásra 7700 milliárd forintot fizenek, biztosítva a 3,6 százalékos inflációkövető emelést. Mivel a jövő évi növekedés 3 százalék felett alakulhat, így nyugdíjprémium kifizetése is várható.
Jövőre gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forint jut, ebből 220 milliárd forint lesz az uniós forrás, az agráriumra 1300 milliárd forint, amiből 1000 milliárd forint unió forrás.
Az uniós pénzekre kitérve elmondta: az idei 2000 milliárd forint után jövőre 2360 milliárd forinttal számol a kormány.
Folytatódnak a béremelések jövőre - hangsúlyozta a miniszter. A hároméves megállapodás második lépcsőjében a minimálbér jövőre 13 százalékkal emelkedik. A 10 ezer fő alatti települések önkormányzatainál az idei 15 százalék után jövő januárban is 15 százalékos emelés következik. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzére 450 milliárd forintot biztosít a kormány, és jövőre a tanári béremelések is folytatódnak.
A jövő évi büdzsében 1920 milliárd forintot, a GDP 2 százalékát szánják védelmi kiadásokra. Emellett egy "védelmi tartalék" elnevezésű költségvetési sort hoznak létre, ami lehetőséget biztosít 1,5 százalékig a védelmi kiadások elszámolására, amennyiben változik az uniós költségvetési szabályozás.
Az adórendszer egyszerűsítésére és digitalizálására vonatkozó lépések is szerepelnek a jövő évi költségvetésben - jelentette be a tárcavezető és hozzátette, a társaságiadó-kedvezmények rendszere is bővül, ezzel a célzott fejlesztések ösztönzését kívánja elérni a kormány.
A költségvetés bevételi oldalára kitérve Nagy Márton jelezte, hogy több szektorban is maradnak az extraprofitadók. Ez igaz a bankszektorra, ahol megmaradtak a rendkívül magas nyereségek és a kamatszint is jóval a pandémia előtti szint felett van. Jövőre 360 milliárd forintos bevétellel számol a kormány, amelynek fele leírható lesz a bankok állampapír-vásárlásától függően. Kérdésre válaszolva elmondta: a banki extraprofitadó eltörlését akkor érdemes megfontolni, ha a jelenlegi 6,5 százalékról az alapkamat 2-3 százalékos szintre esik vissza.
Jövőre a szektorspecifikus adók megmaradnak a kiskereskedelemben és a biztosítási szektorban is, mivel itt is extraprofitot termelnek a cégek, illetve megmarad az Ural/Brent különbözetre kivetett adó is.
Az árrésstopról szólva elmondta: a kormány gondolkozik azon, hogy a nem élelmiszer jellegű termékekre - szépségápolási cikkekre - is kiterjeszti a szabályozást, mivel itt akár 30 százalékos profitmarzsa is lehet a forgalmazóknak.
Nagy Márton kérdésre válaszolva elmondta, 400 forint körüli euróárfolyammal tervezték a 2026-os költségvetést.
A köztévé kérdésre válaszolva Nagy Márton azt mondta: az otthonfelújítási programban sok helyen fiktív számlák jelentek meg, ezért bővítették a NAV hatáskörét, hogy ezeket az eseteket "le tudják fülelni".
Nagy Márton nem tud arról, hogy asszisztált volna a jegybanki alapítványoknál, azok alapításánál nem volt alelnök, akkor még ügyvezető igazgató volt, és miután alelnökként bekerült egy kuratóriumba, gyorsan le is mondott a tagságról.
Az MNB vezetése nem szólt bele az alapítványok működésébe, így 2020-ig nem is foglalkozott a kérdéssel, az alapítványok felett a jegybank felügyelőbizottsága és a számvevőszék vizsgálódott, azok az igazgatóságtól elválva működtek - idézte fel.
A 2025-ös költségvetést is a béke költségvetéseként tervezték, továbbra is azt gondolják, hogy a béke eljön, és Magyarország ki fog maradni a háborúból – tette hozzá.
Nagy Márton közölte: a 2026-os költségvetésben védelmi kiadásokra továbbra is a GDP 2 százalékát költik, 1920 milliárd forintot. A védelmi tartalék efölött nyit lehetőséget, ha az unió nyit mozgásteret – tette hozzá.
Arról is beszélt: Japán az autóiparban és a gyógyszeriparban van jelen Magyarországon, most a vasúti és az energetikai, atomenergiai együttműködés lehetősége nyílik meg.
A Hitachi a budapesti belváros és a Liszt Ferenc repülőtér közti gyorsvasút kiépítése iránt is érdeklődik, a Suzuki elektromos autókat is gyártana, és a Nippon Paper is kapacitást bővítene. Szólt arról is, a japán turizmus Magyarországra 40 százalékkal emelkedett, közvetlen repülőjárat is jó lenne a két ország közt.
Nagy Márton elfogadhatatlannak nevezte a reálkeresetek 3,5 százalékos emelkedéséről szóló februári adatot, szerinte a reálbérnövekedésnek 5 százalék körül kell fennmaradnia. Ezért küzd a kormány az árnövelők ellen - jelezte, hozzátéve, hogy a bérpályát a már megkötött bérmegállapodás tudja garantálni, az infláció ellen viszont küzdeni kell.

Megerősítette: az infláció miatti kiegészítő nyugdíjemelést a kormány novemberben fizeti ki, mert ekkor lesz biztos az inflációs adat. Elmondta: 4,5 százalékos infláció esetén 91 milliárd forintos kompenzációval számolnak, ami 40 ezer forintos összeget jelent a nyugdíjasoknak.
A kormány mérlegelni fogja a jegybank elnökének kérését az MNB alapítványának megszüntetéséről. Mi nyitottak vagyunk erre, de jegybanktörvény módosítását a jegybankelnöknek kell kezdeményezni - mondta.
Nagy Márton a 2026-os költségvetés tervezésénél figyelembe vett, 400 forint körüli euróárfolyamról hangsúlyozta, hogy ez egy technikai árfolyam, nem azt jelenti, hogy a kormánynak lenne árfolyamcélja, hiszen az árfolyampolitika a jegybank dolga. Az árfolyam tekintetében a kormánynak az a véleménye, hogy a stabil árfolyam a jó árfolyam - jelezte.
Hozzátette, a jegybank feladata a stabilitás védelme, ahogy az infláció letörése is. Ennek ellenére a kormány érzi a felelősségét, és harcol az infláció, illetve az áremelők ellen - jegyezte meg.
Kiemelte: jelenleg az árrésszabályozás sokkal nagyobb hatással van az infláció letörésére, mint a monetáris politika, mert most nem a fogyasztás vezérli az inflációt. Az infláció oka alapvetően továbbra is az alapanyag-drágulás, illetve néhány szektor túlzott profitvágya
- közölte.
A 2025-ös költségvetési hiányra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, 4 százalék körüli hiányt vár a 3,7 százalékos hiánycél ellenére, hozzáfűzve: a jövő évi hiánycél lényegében annyi lesz, mint az idei.
Leszögezte azt is: nem probléma, hogy az első három hónapban kicsit több mint 60 százaléka teljesült az éves hiánynak, mert többször is előfordult hasonló az elmúlt években.
"Tehát nincs semmifajta kiugró dolog, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a költségvetésünk orrnehéz, alapvetően két dolog miatt" - fogalmazott. Elsődleges okként azt jelölte meg, hogy a lakosság számára a Prémium Magyar Állampapír után több mint ezermilliárd forint kamatot fizetett az állam az első hónapokban. A másik a rezsivédelem, miután a vártnál magasabbak a gázárak, ráadásul több gáz fogyott.
Összegezve megállapította: az első háromhavi számban semmi olyat nem látni, amely strukturálisan problémát jelentene.
A várható hiány 3,7-ről 4 százalékra emelkedése mögött Nagy Márton nem a növekedés lassulását azonosította, rámutatva arra, hogy az áfabevételek a tervezett szinten érkeznek be. Kiemelte azonban, hogy júniustól már emelik az adóvisszatérítést a családoknak, októbertől bevezetik a háromgyerekesek anyák szja-mentességét, de a hiánycél emelkedéséhez a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is hozzájárul.
Ezek az intézkedések feljebb viszik a hiányt - ismerte el, hangsúlyozva azonban, hogy a kamatkiadásokkal megegyező mértékű költségvetési hiány tolerálható.
Az árréscsökkentéssel kapcsolatban Nagy Márton azt mondta, az intézkedés hatására eddig 18,8 százalékkal csökkent a szabályozás alá tartozó áruk ára: 872 termék ára csökkent, csak azok esetében volt emelkedés, ahol március 13. után megszűnt az akció - tette hozzá.
Hozzátette, nagyobb az árcsökkenés, mint amit vártak, ugyanis 10-12 százalékra számítottak.
Elmondta, egyelőre mindenki fegyelmezetten betartja a szabályokat, nincsen keresztárazás. Az egy más kérdés, hogy a kereskedők megpróbálnak a beszállítókkal keményebben tárgyalni, de a miniszter szerint ez helyes, ez a módja annak, hogy az árak a helyükre kerüljenek.
Közölte, az intézkedésnek a márciusi inflációban is van már hatása, és áprilisban a minisztérium számításai szerint 4 százalék lesz az infláció, 5 százalékra eshet az élelmiszerinfláció mértéke.
Úgy értékelt, az árrésszabályozás egyelőre jól működik, vizsgálják ugyanakkor annak a kiszélesítését.
Hozzátette, háztartási és szépségápolási cikkek felé "nézelődnek" a következő körben, mert ezeknél a termékeknél nagyon jelentős az árrés, de nem zárta ki, hogy más élelmiszereket is bevonnak az intézkedés alá. Május végén döntenek arról, hogyan tovább - mondta.
A piperecikkek esetében bevezetni tervezett árrésszabályozás például a mosóporra, a pelenkára vagy a tusfürdőre is vonatkozna - válaszolta a miniszter egy másik kérdésre, jelezve, hogy ezen cikkeknél 30 százalék feletti árrések vannak.
Elmondta azt is, hogy a jelenlegi árréscsökkentést május végén tekintik át. Ha lesz is kivezetés, az nem történhet meg úgy, hogy az árnövekedés visszajöjjön és az élelmiszer-infláció visszakússzon 5 százalék fölé, mert az 5 százalékos reálbér-növekedésnek fönn kell maradnia - jelezte.
A 100 új gyár program kapcsán elmondta, hogy mintegy 280 nagy beruházást gyűjtöttek össze, és az első százat szeretnék bejelenteni. Nagy verseny van, hogy ki kerüljön be az első százba és hogy a kormány melyik ágazatokat preferálja, de várhatóan heteken, talán napokon belül megszületik a döntés. A három kiemelésre esélyes ágazatként a miniszter a gépipart, a kutatás-fejlesztést és az élelmiszeripart jelölte meg.
A bankadóról szólva elmondta, annak eltörlését annál a 2-3 százalék közötti alapkamatszintnél lehetne megfontolni, ami a válság előtt volt.
Elutasította azt a felvetést, miszerint a kormánynak be kellene avatkoznia a bankok betéti kamataiba, ösztönözve köztük a versenyt. A bankoknál ugyanis azért van a extraprofit, mert a látra szóló betétek kamatlába 0 százalék körüli, a jegybanki alapkamat pedig 6,5 százalék, ez így 6,5 százalékos marzsot eredményez - magyarázta, hozzátéve: az extraprofit tehát nem a verseny hiányából ered.
Nagy Márton a következő országgyűlési választás előtti esetleges kiköltekezéssel kapcsolatban is kapott kérdést. Erre reagálva leszögezte: "letettem a nagyesküt, és alapvetően gazdaságpolitikailag és fiskális szempontból is tartom azt a dolgot, hogy az elsődleges egyenleg nulla. Ez azt jelenti, hogy a kamatkiadással megegyező mértékűnek kell lennie a költségvetési hiánynak" - fogalmazott.
A hitelminősítőkről szólva elmondta, hogy a Standard & Poor’s minősítése "kicsit kilóg a sorból", a többiek jobb minősítést adnak Magyarországnak, ennek ellenére minden ilyen jelzést komolyan vesz a kormány.
Első számú feladatként a gazdaság beindítását jelölte meg, hozzáfűzve: az inflációt kontroll alatt, a költségvetést pedig egyensúlyban kell tartani, míg az uniós forrásokat el kell hozni.
A világgazdaságban várható vámháború hatásaival kapcsolatban az NGM-ben készültek számítások, ám korai még minden becslés, mert a vámokkal kapcsolatos nemzetközi döntések szinte egyik napról a másikra változnak - közölte.
Egy esetleges kínai-amerikai vámháborúra kitérve hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági konnektivitást és nyitottságot képviseli, de nem is érkezett olyan hivatalos külföldi kérés, hogy csatlakozzunk egy Kína elleni vámháborúhoz.
A jegybankkal kapcsolatos állami számvevőszéki jelentésről Nagy Márton azt mondta, nem olvasta. "2020-ban otthagytam az MNB-t, jó lenne, ha nem rángatnának vissza" - fogalmazott, hozzátéve, az MNB ügyeivel foglalkozzon az MNB vezetése és az ÁSZ. Elmondta, jelenleg is tart a vizsgálat a vagyonvesztésről, majd ha az lezárul, foglalkozik az üggyel.
A miniszter közölte, az MNB által létrehozott alapítvány oktatási célokra jött létre, beleillett a jegybanki törvénybe. Amíg rálátása volt, nem is látott problémát; az alapítvány és a jegybank vezetése egymástól elvált, az MNB vezetésének semmi ráhatása nem volt arra, hogy az alapítvány mit csinál - jegyezte meg.
A magántőkealapokra vonatkozó kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter azt kérte, ne általánosítsanak, a magántőkealapok nem rosszak, a tőkepiac részei, van létjogosultságuk, a szabályozásuk az uniós standardoknak megfelelő, segítenek abban, hogy megtakarításokat beruházássá transzformálják. Szerinte ezek a magántőkealapok "nem rejtenek el semmit", a felügyelet számára a végső haszonélvezőt fel kell tárni.
A Dunaferr sorsára vonatkozó kérdésre a miniszter közölte, a vasmű problémáit a brüsszeli elhibázott politika, szankciók és a zöld átállás okozták, mivel a vas- és acélgyártás rendkívül energiaigényes. A Liberty megpróbálta helyreállítani a működést, 31 milliárd forintos bérgarancia is volt, és az Eximbank is adott hitelt a cégnek
- idézte fel.
Hozzátette, jelenleg felszámolás alatt van a Dunaferr, a felszámoló május végéig értékesíti az eszközöket, amelyekre 4-5 érdeklődő van.
Közölte, Czomba Sándor államtitkár állandó kapcsolatban van a szakszervezetekkel, a munkavállalóknak átképzést, illetve áthelyezést biztosíthatnak.
Az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi megállapodásról közölte, összetett dologról van szó, a vízumkérdéstől kezdve a kettős adóztatás elkerülését szolgáló adómegállapodás visszaállításáig, a befektetések érkezéséig sok mindenre kiterjed, akár az energiakérdésekre is. Nyárra lehet erről többet mondani - jelezte.
Nagy Márton beszélt arról is, hogy jelenleg mindenki lakást akar vásárolni, meghirdetés nélkül mennek lakások, "őrület van a lakáspiacon". Ez áremelkedést okoz, amivel foglalkozni kell, a kormány ezért indította a 300 milliárd forintos programot, amellyel az új lakások építését támogatják - tette hozzá.
Közölte, a kormány mindent megtesz a lakhatásért, jó lenne, ha az önkormányzatok is tennének érte, mert az elmúlt években nem sokat tettek a lakhatási kérdések kezeléséért.
Borítókép: Budapest, 2025. április 17. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. április 17-én. MTI/Balogh Zoltán