MTA-közgyűlés - Sulyok Tamás: minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében
Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás - jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 199. közgyűlésén hétfőn Budapesten.
Az államfő az Akadémia székházának felújított Dísztermében mondott köszöntőjében hangsúlyozta: az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata régóta megfogalmazott sorskérdés volt, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti.
Hozzátette: 200 évvel ezelőtt Széchenyinek köszönhetően valóra vált, hogy saját hazánkban a magunk nyelvén lehetünk tudósok.
"Neki köszönhetjük, hogy ma már a legtermészetesebb tény, hogy itthon a tudományterületek szaknyelveit kibontakoztatva, magyarul megnyilvánulva dolgozhatnak akadémikusaink. A tudományos élet szabadsága alapértékünk lett"
- mondta Sulyok Tamás.
Felidézte, hogy az elmúlt két évszázadban sorra születtek "a világot lenyűgöző nagyszerű magyar találmányok, alkotások". A magyar zsenialitást a gyufa feltalálásától az attoszekundumos lézerfizika legutóbbi újításáig folyamatosan bizonyítja. Itthon a legmagasabb elismerések, a Magyar Szent István-rend kitüntetései, a Bolyai-díjak, külföldön a nemzetközi szinten adható legmagasabb rangú Nobel-, Abel- és Wolf-díjak jelezték, milyen tudományos magasságokba jutottak magyar tudósaink - fogalmazott.
De akadémikusaink, a tudományos élet nagyjai azt is bebizonyították, hogy annál is többet tudnak adni nekünk, mint egy-egy világraszóló találmány vagy kimagasló alkotás. Ahogy az alapítók is többre vágytak, akik a tudományok élenjáróiban a haza jövőjének fontos garanciáit látták.
"A mai ünnepünk arról szól, hogy ez a reménység újra és újra valósággá tudott érni még viharos évszázadainkban is"
- tette hozzá az államfő.
Példaként említette három akadémikus nevét, Kodály Zoltánét, Négyesy Lászlóét és Szent-Györgyi Albertét.
"Széchenyi 200 éve a hazája iránti határtalan szeretetének bizonyságát adta. Ezt adta Kodály, Négyesy és Szent-Györgyi is a saját szakterületén. Munkásságukkal elérték, hogy az emberek máshogy lássák a világot. Általuk népzenénk még élőbbé, irodalmunk még színesebbé, a hazai kutatólaborok még izgalmasabbá váltak. Őket és megannyi más neves akadémikust az elmúlt kétszáz évben mindig a magyarság és a világ jövőjéért érzett felelősség motiválta" - mondta Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: a mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól.
"A tudás velünk, magyarokkal van. Karikó Katalin és Krausz Ferenc alig másfél éve egymás után szereztek Nobel-díjat. A tudás benne van a magyarok génjeiben. Ezt az örökséget az akadémikusok fáradozásai évről évre tovább gazdagítják. A nemzet és a döntéshozók is a tudósok oldalán állnak"
- tette hozzá.
Sulyok Tamás szerint az akadémiai közösségnek is nagy a felelőssége abban, hogy miként fog kinézni a magyar tudományosság a jövőben, milyen lesz újabb 200 év múlva. Magyarul fog-e megszólalni? Meg tudja majd őrizni emberi arcát az informatika századában is? - tette fel a kérdést az államfő, hozzátéve: a nemzet ügye, a kiváló tudósok felelőssége ma is szellemi erőket egyesít, építkezésre hív.
Borítókép: Budapest, 2025. május 5. Sulyok Tamás köztársasági elnök (j) beszédet mond az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi, 199. közgyűlésén az MTA Dísztermében 2025. május 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd
