Az Európai Bizottság (EB) Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának árát elsősorban Közép-Európával, a gázszállításon keresztül pedig Magyarországgal és Szlovákiával kiemelten akarja megfizettetni - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely szerint az orosz gáz- és kőolajimport betiltása miatt az áram és a gáz ára kétszeresére, két és félszeresére nőne a magyar embereknek. A miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány a háztartási cikkekre is bevezeti az árrésszabályozást.

Gulyás Gergely azt mondta, a kormány értékelése szerint az Európai Unióban, különösen Brüsszelben rendkívül rossz irányú folyamatok zajlanak: az Európai Néppárt, amelynek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tagja, Manfred Weber az elnöke és a Tisza Párt is tagja, eldöntötte, hogy Ukrajnát kritikátlanul és feltétel nélkül támogatják és gyorsított eljárásban fel akarják venni az EU-ba.

Az EB elnökének szerdai beszédéből világossá vált, hogy Ukrajna támogatása három dolgot jelent: érdemekre való tekintet nélkül még 2025-ben minden csatlakozási tárgyalási fejezetet meg kell nyitni Ukrajnával. A gyorsított felvétel mellett a fegyverszállítások folytatódnak, amely a háború elhúzódását jelenti - mondta. Hozzátette: a bizottság azt is javasolja - és Magyarországra aktuálisan ez jelenti a legnagyobb veszélyt - , hogy tiltsák be, szüntessék meg az orosz gáz- és kőolajszállítások importját.

Elmondta, ha Magyarországnak máshonnan kellene beszereznie a gázt és a kőolajat, akkor ez jelenlegi árakon másfél-kétmilliárd euróval kerülne többe, mint amit most fizet Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a rezsivédelemre a költségvetésben pillanatnyilag fordított teljes támogatás összegét kellene a megnövekedett gáz- és kőolajárakra fordítani - magyarázta. Az áram és a gáz ára kétszeresére, két és félszeresére nőne a magyar embereknek és jelentősen magasabb lenne a cégeknek is - összegzett.

Hangsúlyozta,

A véleménynyilvánító szavazás kapcsán hangsúlyozta, minél erősebb a belpolitikai felhatalmazás, annál könnyebb a kormány dolga. Az a javaslat, amit a bizottság tett, szándékosan árt Magyarországnak és Szlovákiának és a közép-európai térség egészének - rögzítette.

Közölte, Magyarország szövetségeseket keres az EU-ban és a kormány úgy látja, már most is vannak és még nagyobb számban lehetnek.

Szerinte az amerikai elnökválasztás óta ellentétes irányba megy a világ, vagyis mielőbb békét kellene kötni, és mielőbb legalább a gazdasági kapcsolatokat normalizálni kellene Európa és Oroszország között.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy most arról is szó van, Európa feladja-e azt az álláspontját, amelyet a szerződések is rögzítenek, hogy minden tagállam a saját energiamixét maga határozhatja meg. Az EB ráadásul most arra is javaslatot tesz, hogy az egyhangúságra se legyen szükség - mondta, jelezve Magyarországnak ez elfogadhatatlan, mindent megtesznek, hogy ez ne fordulhasson elő.

Szerinte a diverzifikáció nem azt jelenti, hogy az egyirányú függésről átállnak egy másik egyirányú függésre, az orosz import megszüntetése ugyanis ezt eredményezné. Fizikailag is nehezen lehetne Magyarország energiaellátást biztosítani és az lényegesen drágább is lenne - mondta.

Bejelentette:

A kormány abban bízik, hogy ezek az intézkedések a fogyasztók számára alacsonyabb árakat hoznak, az inflációt nem egyszerűen csak megfékezik, hanem kifejezetten csökkentik is. Leszögezte azt is, hogy egy ilyen helyzetben a kereskedőknek 15 százalékos árréssel, 15 százalékos haszonnal meg kell elégedniük.

Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy az indokolatlan áremelések elfogadhatatlanok, ezeket nem fogják megengedni - jelezte, hozzátéve: a jelenlegi gazdasági helyzetben, amelyet elsősorban a háború határoz meg, nem fogadható az el, hogy a kereskedőláncok a magyar családokon "vasaljanak be" indokolatlan mértékű profitot.

Elmondta azt is, hogy a kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés tervezetét.

Kiemelte: ez a költségvetés azon alapul, hogy nem Ukrajnára fordítjuk a rendelkezésre álló forrásainkat, hanem a magyar családok támogatására, ezért a 2026-os költségvetésben családpolitikai célokra 4800 milliárd forint áll rendelkezésre, a rezsivédelemre pedig több mint 800 milliárd forint.

Hangsúlyozta:

A legnagyobb tétel a költségvetésben továbbra is nyugdíjkiadás, ez tartalmazza a jövőre tervezett nyugdíjprémiumot, 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjemelést, 7700 milliárd forint értékben - közölte.

Hozzátette,

Egy nehéz időszakban is kiegyensúlyozott költségvetést nyújtott be 2026-ra a kormány, ami jól szolgálja a családtámogatást, a gazdasági fejlődést és a nyugdíjasok megbecsülését is - összegzett.

Nincs ügy, amit a honvédelmi miniszter mond, az a közvetlen háború fenyegetettségében magától értetődő és helyes - így kommentálta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt a hangfelvételt, amelyet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke tett közzé a Facebook-oldalán.

"Valójában mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Tehát itt nem történt semmi. Egy honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a katonáknak meg kell védeni az országukat, ezt ki más mondaná, hogyha nem ő" - mondta Gulyás Gergely kérdésre válaszolva.

Hozzátette:

- értékelt.

Hangsúlyozta: a magyar kormány mindent megtett az elmúlt években a békéért, de a katonáknak nem a békére kell készülni, hanem a háborúra és a haza védelmére.

A különbség az az, hogy miközben a korábbi vezérkari főnök - utalt a Tisza Pártban szerepet vállaló Ruszin-Szendi Romuluszra - Ukrajnát akarja megvédeni és Ukrajnában akar katonákat bevetni, addig a honvédelmi miniszternek és a magyar honvédségnek Magyarországot, a hazát kell megvédeni - mondta. A katonaságnak készen kell állni a háborúra, minden ország ezért tart fenn katonaságot - tette hozzá.

Arra is kitért: még sehol nem volt az ukrán háború, amikor a magyar miniszterelnök már beszélt arról, hogy közös európai haderőre is szükség van. Mi voltunk azok, akik felismertük azt, hogy van egy komoly változás a világban, a háború fenyegetettsége nagyobb, mint korábban, és ha valakinek erre készülni kell, az a katonaság - jelezte.

Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta: ütőképes hadseregre van szükség, amely békét akkor tudja szolgálni, ha bármikor készen áll a háborúra is. Az ország biztonságát az tudja szolgálni, ha a magyar haderő kellően erős.

Úgy értékelt: semmi meglepő nincs a honvédelmi miniszter által a felvételen elmondottakban, az nyilvánosan is nyugodtan elhangozhatott volna. A római mondást idézve hangsúlyozta: ha békét akarsz, készülj a háborúra, ez most is igaz, a háború elkerüléséhez erőre van szükség.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megerősítette, megfelelnek a valóságnak azok a sajtóhírek, hogy Ruszin-Szendi Romulusz - a Tisza Párt honvédelmi szakértője - még vezérkari főnökként a NATO vezérkari ülésén Ukrajna-barát és háborúpárti narratívát képviselt, és felszólalását Slava Ukraini!, azaz Dicsőség Ukrajnának! felkiáltással zárta, miközben jelentéseiben a kormány által képviselt háborúellenes narratíváról számolt be.

A miniszter azt mondta: a korábbi vezérkari főnök meghatározott, kötött mandátummal vett részt ezeken az egyeztetéseken, azonban túllépett a megbízás keretein és azokon a korlátokon, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium szabott, ugyanakkor az általa készített jelentésekben úgy tett, mintha ez valójában nem történt volna meg.

Jelezte: a Honvédelmi Minisztérium erről már tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát. Arra a kérdésre, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnöki tevékenysége kapcsán felmerül-e a bűncselekmény gyanúja, a miniszter elmondta, az erre vonatkozó első vizsgálatot a nemzetbiztonsági bizottságnak kell elvégeznie.

- összegzett.

Úgy értékelt: ez sokkal súlyosabb ügy, mint az az egyszerű erkölcstelenség vagy törvénysértés, hogy "valaki a saját zsírját közpénzen szívatja le a Honvédelmi Kórházban tábornokként".

Itt arról van szó, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként egyértelműen túllépett a honvédelmi miniszter és minisztérium által meghatározott mandátumon, ráadásul ennek tudatában volt, hiszen ha nem így lett volna, akkor ezt nem hallgatta volna el azokban a jelentésekben, amelyben saját fellépéseiről beszámolt - mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ez súlyos függelemsértés.

Egy másik kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Ruszin-Szendi Romulusz világos mandátummal érkezett a vezérkari főnökök találkozójára, ahol felszólalása azokat az elemeket tartalmazta, amelyek Ukrajnának tetszők voltak, azokat azonban elhallgatta, amelyek a béke mellett álltak, az eszkaláció ellen szóltak.

Arról is beszélt: Ruszin-Szendi Romulusz sok mindent megengedett magának vezérkari főnökként, amit nem tehetett volna meg. Elfogadhatatlan, hogy magyar katonák ne a saját hazájukat védjék - mondta arról, hogy a korábbi vezérkari főnök magyar katonákat küldött volna Ukrajnába. A honvédelmi miniszter a haza védelméről beszél, ehhez képest a Tisza Ukrajna védelmét és uniós csatlakozását tartja a legfontosabbnak - jegyezte meg Gulyás Gergely.

Ukrajna uniós csatlakozására kitérve Gulyás Gergely leszögezte, hogy van egy abszolút vörös vonal: a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása, illetve Ukrajna esetében ennek hiánya. A minimális elvárás Ukrajnával szemben, hogy állítsa helyre a 2015 előtti kisebbségi jogokat, legalább az uniós kisebbségeknél - mondta a Miniszterelnökség vezetője.

Az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatos problémaként szólt arról, hogy ha érdemalapú a folyamat, akkor Ukrajna a következő évtized közepéig nem lesz az EU tagja. Az Európai Bizottság elnöke azonban azt mondja, hogy még idén minden csatlakozási fejezetet meg akarnak nyitni Ukrajnával, miközben más, felkészültebb országokat évtizedek óta váratnak - idézte fel Gulyás Gergely, hozzáfűzve: így nem lehet eljárni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra az állítására, hogy a magyarok 70 százaléka támogatná Ukrajna uniós tagságát, felvetette: "matematikailag ez megfejthetetlen", hogy a Tisza Párt legszűkebb híveinek 58 százaléka hogyan lenne azonos a magyarok 70 százalékával. A Tisza Párt Ukrajna uniós tagságának támogatója, ami egy téves, Magyarország számára veszélyes, káros és felelőtlen álláspont - emelte ki.

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter tagadja, hogy támogatják Ukrajna EU-tagságát, azt mondta, a szavainak nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani. Tény, hogy a Tisza a kormányprogramját a saját szavazói véleménye alapján állítja össze, és ők úgy döntöttek, támogatják Ukrajna uniós tagságát - tette hozzá.

Gulyás Gergely vitatta azt az állítást is, hogy az EU-ban Magyarország egyedül ellenezné Ukrajna csatlakozását. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy ha az uniós szerződés egyhangúságot ír elő, akkor a magyarok egyedül is vétózhatnak.

Jelezte: a magyar kormánynak több ponton van lehetősége vétóra, de nem mindegy, hogy ezt látható népakarattal a háta mögött teszi-e vagy anélkül, egy olyan ügyben, ahol látható, hogy a bizottság az erőtől sem riad vissza, hogy a tagállamok ezen jogát megkérdőjelezze. Az fel nem merül ma, hogy a bizottság érdemi alapú csatlakozást akar Ukrajnával, politikai alapú csatlakozást akarnak - mondta.

- rögzítette.

Kijelentette: soha nem merült fel az EU-ból való kilépés, ezek álhírek voltak, a választók szándékos megtévesztésére szolgáltak. Ők egy másként és jobban működő EU-t szeretnének látni, amelyben azok a politikai erők, amelyek az EU-t úgy képzelik el, mint az alapítók, nagyobb teret kapnak a döntéshozatalban.

Jelenleg nem a legjobb a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolat - értékelt a miniszter, hozzátéve, hogy ezt annyiban méltánytalannak érzi, hogy Ukrajna egyáltalán nem beszél a köszönet hangján az onnan érkező menekültek magyarországi befogadásáról. Ez nem teremt jó alapot a kapcsolatok fejlesztésére és a bizalmatlanság elűzésére - tette hozzá Gulyás Gergely.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök száz nap alatt ígért békét, de most már azt hallani, hogy kiszállnak a közvetítésből, a miniszter reményét fejezte ki, hogy a békeközvetítés sikerrel jár majd, de ha nem, Magyarország akkor is a békét fogja támogatni.

Szerinte üdvözölni kell, hogy az amerikai adminisztráció mindent megtesz a békéért. Bár megvan a kockázata annak, hogy ha az amerikaiak nem érnek el látható sikert rövid időn belül, kilépnek ebből a folyamatból, de még zajlanak a tárgyalások - jegyezte meg. További felvetésre, hogy mindegy-e Magyarország számára, milyen módon lesz béke, azt mondta, a mindegy nem igaz, de a legfontosabb, hogy legyen béke.

Arról, hogy az Európai Bizottság tervei szerint kitiltanák az orosz olaj- és gázimportot az uniós piacról, a tárcavezető azt mondta:

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy Magyarország a következő szankciós szavazásnál vétót emel emiatt, azt mondta: Magyarország az Európai Unión belül különböző ügyeket nem szokott összekötni, mert ez ellentétes a lojális együttműködés szerződésben is rögzített elvével, de keresik azokat a jogszerű lehetőségeket, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bizottság ezt a javaslatot elfogadja.

Gulyás Gergely a leválás esetén várható veszteségre vonatkozó becslésről azt mondta: meghallgatták a külügyminisztert és az energiaügyi minisztert is, Szijjártó Péter 1,5 milliárd eurót mondott, Lantos Csaba pedig 2 milliárdot.

Emlékeztetett arra is, hogy a diverzifikáció nem az egyik egyoldalú függés lecserélését jelenti egy másikra. Magyarország az energiahordozók vásárlásánál elsősorban az árra van figyelemmel - jelezte.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: a Zöld Párt - amely szerinte nem kedveli Magyarországot és a magyar kormányt - nincs már a német kormánykoalícióban, így ez mindenféleképpen lehetőséget ad arra, hogy a magyar-német viszonyok a politikai színtéren javuljanak. Ettől még lesz számtalan vita, de több közös pont is lehet az európai politikában elsősorban talán a migráció területén - tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy Németországnak stabil kormánya lesz a következő években, ezt Magyarország érdekének nevezte.

Arról, hogy a német alkotmányvédelmi hivatal szélsőséges pártnak minősítette az AfD-t, a miniszter azt mondta: nem szerencsés, ha egy állam a politikai versenyt alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági eszközökkel korlátozza, és ez különösen érzékeny politikai pártok esetén. Azt mondani egy ország pillanatnyilag legnépszerűbb pártjáról, hogy igazoltan szélsőjobboldali, demokráciaprobléma is, mert az a választók minősítése is - jegyezte meg, hozzátéve, hogy szerinte a választópolgároknál nem kell okosabbnak lenni.

Kiemelte: "egy embernek nemcsak jelene, hanem múltja is van", Magyarország érdekében az áll, hogy megvárjuk, a román választók miként döntenek az elnökről, és utána meglátjuk, hogy vele hogyan tudunk együttműködni.

Egy dologban Magyarország semmiképpen nem fog engedni: a romániai magyar kisebbséget tiszteletben kell tartani. Ilyen szempontból az RMDSZ kulcsfontosságú - szögezte le. Elmondta azt is, hogy a Fidesz jelenleg is együttműködik az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójával, amelyben ott van az AUR is, de nincsenek egy pártcsaládban, és ez nem véletlen. Azt mondta, bármilyen megválasztott elnökkel a jövőbeni együttműködés alapja csak és kizárólag az lehet, hogy a Romániában élő magyarok nemzetiségi jogait a román állam tiszteletben tartja, nem korlátozza, sőt lehetőleg bővíti.

Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az új román államfő személye érintheti-e e Orbán Viktor tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetemen tartott évenkénti programját.

A miniszter az új árréscsökkentéssel kapcsolatban azt mondta: május 19-én lép életbe harminc termékkategóriában több mint ezer termék esetében, és augusztus 31-ig tart, de lehetőség van a meghosszabbítására. A kormány azzal számol, hogy 10 százalék fölötti árcsökkenéssel járhat az újabb intézkedés az érintett termékeknél. A kormány ugyanakkor arról még nem döntött, hogy az élelmiszereknél bevezetett árréstop hatályban marad-e, erről a következő kormányülésen döntenek. A miniszter kizárta, hogy az árréscsökkentő intézkedéseket kiterjesszék az ingatlanpiacra is.

A minimálbér-megállapodás esetleges újratárgyalására vonatkozó kérdés kapcsán hangsúlyozta: az éves GDP-vel kapcsolatos várakozásokhoz még egy negyedév adatait érdemes megvárni. Emlékeztetett, hogy a minimálbérről a munkavállalók és munkaadók között jött létre megállapodás. Hozzátette: a 2026-os költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek az állami szektorban szükségesek a 13 százalékos minimálbér-emeléshez.

A jegybank alapítványainál feltételezett visszaélésekre vonatkozó kérdésre azt mondta: ezt úgy lehetett volna megakadályozni, ha az MNB, illetve alapítványa kellő gondossággal jár el, feltételezve azt, hogy valóban történt kár. Ha a kecskeméti Neumann János Egyetem nem kapná vissza a 127,5 milliárd forintját, és a kormányhoz fordulna anyagi segítségért, akkor a kormány várhatóan segítene - jelezte, kiemelve azonban: a nyomozás még folyamatban van.

Gulyás Gergely szerint ha a jegybankelnök fia baráti körének gazdagodásával kapcsolatos hírek igazak, az elfogadhatatlan. Leszögezte azonban, a jegybank alapítványának befektetéseivel kapcsolatban utólag természetesen könnyű okosnak lenni - feltételezve, hogy a vádak igazak -, de a GTC a lengyel tőzsdei piacon jelenlévő, elismert ingatlanipari cég volt, ezért akkor is nehéz lett volna megítélni ezt a befektetést.

- közölte.

Az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben hozott döntéséről azt mondta, a jogszabályokat, a bíróság döntését tiszteletben kell tartani, Magyarországnak ugyanakkor amiatt nincs jogalkotási kötelezettsége, az ítélet bíróságoknak jelöli ki, hogyan kell ítélkezni.

A döntést úgy magyarázta: ha a banki tájékoztatás tisztességtelen volt, akkor nem lehet kármegosztást alkalmazni, a banknak kell a teljes kárt viselnie. Hozzátette, a bíróság ítéletéből is egyértelmű, hogy egyedi esetekről van szó, amelyek egyedi mérlegelést igényelnek.

A száj- és körömfájással kapcsolatban a miniszter elmondta, jó hír, hogy eltelt két hét, a lappangási időnél hosszabb idő úgy, hogy újabb megbetegedést nem fedeztek fel az országban. Hozzátette: a kártalanítás folyamatban van, ha itt megáll, akkor mintegy 10 milliárd forintból "megúszható".