Orbán Viktor: a türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás
A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután munkalátogatás keretében fogadta Ilham Aliyevet, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökét a Karmelita kolostorban kedden.
A kormányfő az azeri elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a türk országok nélkül a családok kétszer-háromszor magasabb árat fizetnének az energiáért, mint most.
"Türk barátaink nélkül Magyarországon nem lenne lehetséges a rezsicsökkentés"
- fogalmazott, hozzátéve: tavaly megérkezett az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból, és az elnök ígéretet tett arra, hogy ez idén is így lesz.
Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt évtizedekben Magyarországnak bármilyen nehézsége volt - legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai természetű -, Azerbajdzsánra mindig lehetett számítani.
A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy
a veszélyek korában élünk, a globális biztonságot kihívások teszik próbára. Ilyenkor fontos, hogy a baráti országok találkozzanak, és áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzetet
- fűzte hozzá, megjegyezve: a nemzetközi politikai helyzet felértékeli a megbízható partnereket.
A kormányfő hangsúlyozta: a türk államok szervezetének történetében először tartanak csúcstalálkozót Magyarországon.
Elmondta, Magyarország három éve él egy háború szomszédságában, a magyar gazdaság pedig már több mint húszmilliárd euró veszteséget szenvedett el a háború és a szankciók miatt.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: az Európai Unió a háború izolálása és a háború kiterjesztése közül az utóbbit választotta, a béke helyett a háború mellé állt, és ez súlyos károkat okozott.
"Az európai gazdaság azért is nehéz helyzetben van, mert a háború és a szankciók szétverték az eddig egyébként sikeres gazdasági növekedés stratégiai alapjait"
- folytatta a miniszterelnök. Kijelentette: az európai gazdaság hajóját ma "iránytű nélkül kell navigálni", ennek pedig az a következménye, hogy folyamatos energiaválságban élünk. "Háromszor-négyszer annyit fizetünk a gázért és az áramért Európában, mint Amerikában, és ez a versenyképes gazdaság felépítését lehetetlenné teszi" - állapította meg.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország kiharcolta az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok működtetését, ám válaszképpen az ukrán csővezetéket az ukránok lezárták.
"Ezután egyeztünk meg a türk barátainkkal, hogy a déli irányból fogjuk Magyarországot ellátni" - idézte fel.
Orbán Viktor azt mondta, nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállító vezetékekben.
Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon - magyarázta a kormányfő, akinek szavai szerint az azeri olaj- és gázmezőkbe való betársulás "gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos."
Közölte továbbá:
megállapodtak arról is, hogy új területre - a megújuló energia területére - is kiterjesztik a két ország közti együttműködést. A tanácskozáson érintették továbbá a gazdasági ügyeket, kitérve "a legfontosabb gazdasági kérdésre, a békére" is
- mondta a kormányfő.
Hozzátette: mindig egyetértettek abban, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, csak a tárgyalóasztalnál.
Orbán Viktor gratulált Ilham Aliyevnek ahhoz, hogy tető alá hozta az azeri-örmény békemegállapodás szövegét.
Szavai szerint a megállapodás jó példa arra, hogyan lehet egy háborút diplomáciai úton lezárni. Ebben a felkavarodott nemzetközi világban minden békesiker rendkívül fontos Magyarország számára - jelentette ki a miniszterelnök.
Borítókép: Budapest, 2025. május 20. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Ilham Aliyev azeri elnököt a Karmelita kolostorban 2025. május 20-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher
