Ukrajna uniós csatlakozásának brüsszeli projektje nemcsak a bővítésről, hanem az Európai Unió reformjáról is szól; ez a reform azt jelentené, hogy az Európai Bizottság nagyobb mozgásteret kapna a költségvetés felett, csökkenne az egyhangúság követelménye, és szélesebb körben alkalmaznák a minősített többségi szavazást - egyebek között a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az adózás területén is - hívta fel a figyelmet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn. a Genti Egyetemen tartott beszélgetésen.

Bóka János a belgiumi Katolikus Flamand Diákok Egyesülete, valamint Nacionalista Diákszövetség vezetőségével folytatott beszélgetésben hangsúlyozta, hogy a bővítés által összességében az Európai Unió több hatáskört kapna, mint amennyivel eddig rendelkezett.

"Ezt már tapasztalhattuk gyakorlatilag minden területen. Itt tehát lépésről lépésre az Európai Egyesült Államok projektjéről van szó" - mutatott rá.

Mint mondta, ez a projekt önmagában nem népszerű, ám ha Ukrajna támogatásával kötik össze - mondván, hogy az ország Európáért harcol és osztja az uniós értékeket -, akkor már könnyebben eladható a közvéleménynek.

- fejtette ki.

Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a jelenlegi intézményi és eljárási keretek között az EU nem lenne működőképes Ukrajnával együtt. Ezért ezeket a kereteket meg kell változtatni, ezt a változást egy föderális irányba kell vinni ahhoz, hogy Ukrajna beléphessen.

"És ha egyszer elindulunk ezen az úton, akkor persze előbb-utóbb tényleg be kell fogadni Ukrajnát. De a reformok még Ukrajna csatlakozása előtt megtörténnek, tehát lényegében átalakítják az Európai Uniót olyasmivé, ami inkább az Európai Egyesült Államokra hasonlít - és ehhez Ukrajna csatlakozását használják fel" - hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta:

"Ez a támogatás döntően az Európai Bizottság döntésétől függ, így Ukrajna gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetben van, és nem tud szuverén módon működni. Egy ilyen, anyagilag függő, irányítható állam csatlakozása tovább növelné a bizottság befolyását - különösen egy föderálisabb EU keretei között" - hangoztatta.

Kiemelte:

Hozzátette, hogy Ukrajna csatlakozásával az EU mezőgazdasági területe 20 százalékkal nőne, miközben az ukrán gazdaságok átlagos mérete többszázszorosa az uniós átlagnak. A háború óta az ukrán export áramlása is megváltozott, ma már a termékek több mint fele az uniós piacokra kerül, Ukrajna tagsága nélkül is - taglalta.

Figyelmeztetett, hogy az ukrán termékek között gyakoriak a génmódosított és az EU-ban betiltott szerekkel termesztett áruk, amelyek megállítására nem lesz lehetőség az uniós belső piaci szabályok miatt. Emellett az ukrán belépés 20 százalékos támogatáscsökkentést eredményezhet az uniós tagállamok gazdái számára, hacsak nem növelik jelentősen az EU költségvetését.

- jelentette ki.

Bóka János hangsúlyozta: ilyen erős társadalmi felhatalmazás mellett nem támogatják Ukrajna csatlakozását, semmilyen uniós intézményi nyomás nem fogja ezt a pozíciót megváltoztatni.

A miniszter szerint kérdéses, hogy a háború valóban közelebb viszi-e Ukrajnát az uniós tagsághoz, mivel számos rendszerszintű probléma - például a korrupció, a jogállamiság és a demokratikus intézmények hiányosságai - jelenleg nem kerültek még napirendre.

Mint mondta, ez a kérés nem köthető Ukrajna uniós csatlakozási folyamatához, és Kijev nem állíthat feltételeket ezen jogok visszaadásához. Emlékeztetett, hogy a magyar közösség infrastruktúráját - iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket - eddig elsősorban Magyarország támogatta, mivel Ukrajna érdemi segítséget nem nyújtott.