Bóka János: Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát
Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.
A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően a miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
A szöveg összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban - jelentette ki.
"Megítélésünk szerint a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik"
- fogalmazott Bóka János, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel.
Azzal összefüggésben, hogy az Általános Ügyek Tanácsában folyatódott Magyarország újabb, immár nyolcadik meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, Bóka János emlékeztetett: az Európai Bizottság "hosszú várakozás után" lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban indított.
Ezek a kötelezettségszegési eljárások megszűntek, az uniós bizottság ugyanis maga is megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben mindenben megfelel az európai uniós jognak.
A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter közölte: a vonatkozó törvénymódosítást a magyar parlament 2022-ben elfogadta. Az uniós bizottság azóta nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli - mondta."Várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon" - jelentette ki.
A június végén esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tanácsi megbeszéléssel kapcsolatban Bóka János egyebek mellett közölte: Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a nyugat-balkáni helyzettel.
"Bízunk abban, hogy az Európai Unió vezetői pozitív üzenetet tudnak küldeni a régiónak, jelezve, hogy a jövőjük az Európai Unióban van"
- fogalmazott.
Végezetül elmondta, Magyarország ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözést mint biztonsági és jogállamisági kihívást kívánja az Európai Unió napirendjére tűzni. Magyarország is úgy látja, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos küzdelem sok területen európai feladat, ideértve például azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az illegális migrációt szervezik az Európai Unió külső határain kívül - tette hozzá nyilatkozatában az európai ügyekért felelős miniszter.
Borítókép: Brüsszel, 2024. november 19. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter nyilatkozik a sajtónak az Általános Ügyek Tanácsának üléséről tartott sajtótájékoztató után Brüsszelben 2024. november 19-én. MTI/Purger Tamás
