Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón, ahol emléktáblát avattak a tavaly elhunyt nemzetpolitikai államtitkárnak.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán tartott emléktáblaavató a volt nemzetpolitikai államtitkár családja által alapított Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért első hivatalos eseménye volt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes "munkatársként, bajtársként és barátként" emlékezett Potápi Árpád Jánosra, aki megfogalmazása szerint amellett, hogy kiváló országgyűlési képviselő volt, "a szíve mélyén mindig polgármester maradt", hiszen nemcsak nagy víziói voltak, de az utolsó részletig meg is valósította azokat.

A volt államtitkár által kezdeményezett nemzetpolitikai programok közül a Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatokat, a lovasprogramot és a Petőfi Sándor-programot emelte ki. Valamennyi elindításában segédkezett, és ha megvalósultak, "nem sütkérezett" a siker fényében, hanem máris indította a következőt - mondta.

Rámutatott: a nagy nemzetekkel ellentétben a magyaroknak Álmos, Árpád és Szent István óta minden nap, nemzedékről nemzedékre az a küldetésük, hogy megmaradjanak. "Ezért nálunk a nemzetpolitika más értelemben nemzetpolitika, mint a százmilliós nemzeteknek a nemzetpolitikája, mert őket nem fenyegeti a nemzethalál" - fogalmazott Semjén Zsolt.

Arra is rámutatott, hogy Trianon óta a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Mert ha eltűnik az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai magyarság vagy a diaszpóra magyarsága, akkor az egyetemes magyarság csonkul meg.

- fogalmazott.

A Gyűrűk ura trilógiát felidézve közölte: ahogy Aragorn a holtakat hívta segítségül a harcba, a magyaroknak is segítségül kell hívni a holtakat, a "volt magyarokat". "Itt van velünk Márton Áron, itt van velünk Kallós Zoli bácsi, és a mindennapi harcban itt van velünk Potápi Árpád" - jelentette ki.

Rámutatott, az emléktábla-állításnak az az értelme, hogy tudatosítsuk magunkban: a "volt magyarok" velünk harcolnak, életpéldájukkal, tanításukkal velünk vannak. Még ha fizikailag idén nem lovagolhatott el Csíksomlyóra, Székelyföldön, Csaba királyfi seregében a Csillagösvényen Potápi Árpád is ott van, amikor meg akarunk maradni magyarnak, velünk van - mondta.

Potápi Katalin Zsuzsanna, a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért kuratóriumának elnöke, a néhai államtitkár leánya elmondta: különösen jóleső érzés, hogy az emléktáblát a csíksomlyói lovaszarándoklat első napján avathatják fel, hiszen alapítóként édesapja ezeket a napokat várta a legjobban az évben. Büszke volt a lovasokra, a lovaszarándoklatra, mivel nem csak a székely-magyar lovas kultúrát erősítette, hanem a nemzeti összetartozás érzését is.

"Makacs székely ember volt" - mondta, felidézve, hogy édesapja a búcsú napján is gyalog ment a csíksomlyói ünnepi misére Madéfalváról, esőben, napsütésben megtette a 10 kilométert, és legközelebbi hozzátartozóit, barátait is erre ösztönözte.

Gergely István, a Fodor-ház vezetője, a Csibész Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Potápi Árpád János az Istentől kapott tálentumokat nem tékozolta el, hanem a magyar nemzetet segítette velük.

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere barátként emlékezett Potápi Árpád Jánosra, hangsúlyozva: bukovinai székely gyökerei révén "igazán értette", hogy mit jelent kisebbségben élni, mi a székelyekben az a mélyről jövő szabadságérzet. Rámutatott: bár sok magyarra van szükség, hogy pótolni tudják az államtitkárt, a jelenlévők "fogadalmat tenni" jöttek, hogy folytatják a munkát.

Zárásként felidézte Potápi Árpád János szavait, melyek az emléktáblán is olvashatók: "Mindenki a saját közösségében, a saját településén kell megtegyen mindent annak érdekében, hogy a magyarságnak ne csak múltja, jelene, de jövője is legyen".

Az avatóünnepség koszorúzással zárult.