Orbán Balázs: Európában a háborús retorika vette át a versenyképességi viták helyét
Európában háttérbe szorult a versenyképesség kérdése, helyét pedig a háborús retorika és Ukrajna finanszírozása vette át - jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Külügyi Intézet és az Observer Research Foundation együttműködésében megrendezett Budapest Global Dialogue konferencia szerdai napján tartott panelbeszélgetésen.

Orbán Balázs rámutatott: ma már senki sem beszél Európában a kontinens versenyképességének helyreállításáról, mivel a figyelem teljesen Európa újrafegyverzésére irányult, méghozzá Ukrajnán keresztül.

A háborús gépezet és a háborús propaganda egyre nyilvánvalóbb, és a brüsszeli politikai elit kétségbeesetten próbálja meggyőzni az európai közvéleményt arról, hogy egzisztenciális fenyegetés alatt állnak. Ezzel azt akarják elérni, hogy az emberek elfogadják életszínvonaluk csökkenését, mondván, hogy Ukrajna finanszírozására van szükség - tette hozzá.
Elmondása szerint a fenyegetést a hatalom Brüsszelbe történő központosítására használják, mivel háború és fenyegetettség fennállása esetén a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás háttérbe szorul, és egy központosított, háborúra készülő "szuperállam" kialakítása válik a célkitűzéssé.
Kifejtette: Magyarország már tíz éve hangoztatja, hogy Európának meg kell tudnia védeni önmagát. A NATO-t kulcsfontosságúnak nevezte, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha Európa önmagában nem képes a megvédeni önmagát, akkor teljes mértékben az Egyesült Államokra lesz utalva. A magyar álláspont az, hogy Ukrajna felfegyverzése és EU csatlakozásának erőltetése helyett Európának elsősorban a saját védelmi képességeit és versenyképességét kell fejlesztenie.

Ugyanakkor – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója – mindez nem szolgálhat alapul arra, hogy egy jelenleg háborúban álló országot - Ukrajnát - beemeljük Európa biztonsági rendszerébe. "Európa biztonsága nem Ukrajnán, hanem rajtunk, uniós államokon múlik" - mutatott rá.
Orbán Balázs szerint a világ továbbra is egyfajta illúzióban él az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Úgy véli, Donald Trump korábban valódi előrelépéseket tett a feszültség enyhítésében, ám ez a folyamat megtorpant. Ukrajna uniós integrációjának felgyorsítását ma már szerinte nem a béke, hanem a háborús támogatás logikája vezérli.
John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora a szerdai panelbeszélgetésen kijelentette: Oroszország nyerésre áll, és a háború folytatása csak további ukrán veszteségekhez vezethet. Meglátása szerint amennyiben Donald Trump visszavonja az amerikai támogatást, Ukrajna teljesen ellehetetlenül, és hosszú távon egy működésképtelen, csonka állammá válik.

Mearsheimer párhuzamot vont Donald Trump és Orbán Viktor között, mondván, mindketten megértik Oroszország álláspontját, jó kapcsolatok ápolására törekednek a moszkvai vezetéssel, és a háború mielőbbi lezárása a céljuk. Elmondása szerint Donald Trumpot az Egyesült Államokban egy ellenséges nemzetbiztonsági apparátus veszi körül, amely akadályozza az Ukrajnával kapcsolatos politikáját, míg Orbánt Európában a Brüsszelből érkező nyomás korlátozza hasonló módon.

A Chicagói Egyetem professzora emlékeztetett arra, hogy a többpólusú világrend korszakában az Egyesült Államok számára elengedhetetlen a realista külpolitika, amelynek egyik jól látható példája a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatrendszer. Hozzátette: Magyarország, mint kis állam, szintén a realista megközelítést követi, és ennek köszönhetően képes kiegyensúlyozott gazdasági együttműködést fenntartani mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal. "Ha Magyarország bölcs, a jövőben is a realizmus útján marad" – fogalmazott.

Orbán Balázs kiemelte: a magyar külpolitikai gondolkodásban a moralitás nem absztrakt eszméken, hanem a nemzeti közösséghez való hűségen alapul. "Én nem a világot akarom megmenteni, hanem Magyarországot" - jelentette ki. Szerinte a realizmus ma az egyetlen járható út a háborúk elkerülésére, mivel a liberális ideológia a jó és rossz leegyszerűsített ellentétén alapul, így képtelen kompromisszumos megoldásokra.
"Nekünk, magyaroknak a béke nem politikai, hanem egzisztenciális kérdés" - hangoztatta, és rámutatott: "Ha bármi hasonló történne, mint Csernobil idején, annak azonnali hatása lenne a mindennapi életünkre".
Borítókép: Budapest, 2025. június 18. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Külügyi Intézet és az Observer Research Foundation együttműködésében megrendezett Budapesti Globális Párbeszéd (Budapest Global Dialogue) elnevezésű konferencia panelbeszélgetésén a Corinthia Hotelben 2025. június 18-án. MTI/Kocsis Zoltán