Izraeli-iráni konfliktus - Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról
Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban - mondta vasárnap Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter. Keir Starmer miniszterelnök szerint az iráni atomprogram súlyos veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
Donald Trump amerikai elnök közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az amerikai légierő bombázói az iráni Fordóban hat "bunkerromboló" bombát dobtak le az ott működő föld alatti urándúsító üzemre. A Natanzban és Iszfahánban lévő két másik iráni atomlétesítményt az amerikai haditengerészet Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel támadta.
Trump tájékoztatása szerint a támadás teljes sikerrel járt.
Jonathan Reynolds a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette:
Nagy-Britannia nem vett részt az amerikai akcióban, de "mivel az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetséges", London tájékoztatást kapott a támadásról.
Arra a kérdésre, hogy Washington mikor informálta a brit kormányt, a brit üzleti és kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy erről nem adhat pontos tájékoztatást, de azt elmondta, hogy az amerikai kormány még a támadás előtt tudatta Londonnal a készülő katonai akciót.
Reynolds szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nem kérte Nagy-Britannia részvételét az iráni atomlétesítmények elleni támadásban.
Arra a kérdésre, hogy ha további támadások esetén az amerikai kormány kéri a brit szerepvállalást, a brit kormány teljesítené-e a kérést, a miniszter úgy fogalmazott, hogy "nehéz lenne feltételezéseket kommentálni". Felidézte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia az elmúlt napokban katonai erősítést vezényelt a térségbe, abból a célból, hogy saját és kulcsfontosságú szövetségesei érdekeinek védelmére kelhessen fenyegetés esetén.
Arra a kérdésre, hogy ebben az összefüggésben London Izraelt is kulcsfontosságú szövetségesének tekinti-e, Reynolds úgy fogalmazott, hogy "katonai szempontból nem", amit mondott, az a közel-keleti térségben tartózkodó brit, amerikai és NATO-erőkre vonatkozott.
Keir Starmer brit miniszterelnök a héten bejelentette, hogy London "készenléti intézkedésként" harci és légi üzemanyag-utántöltő repülőgépeket küldött a térségbe, arra az esetre, ha az izraeli-iráni fegyveres konfliktus tovább eszkalálódna.
Starmer az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás utáni első vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki.
A brit kormányfő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget.
Starmer szerint a közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a térség stabilitásának biztosítása elsődleges fontosságú feladat. A brit miniszterelnök közölte: London felszólítja Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot.
