Fővárosi Közgyűlés - Döntöttek a büdzsé kiigazításáról, húszmilliárddal emelik a főváros folyószámla-hitelkeretét
A fővárosi önkormányzat ez évi költségvetésének kiigazításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés hétfő esti rendkívüli ülésén, a módosítás részeként húszmilliárd forinttal emelik a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét.
A testület 19 igennel, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának 10 nem szavazata ellenében és 3 tartózkodás mellett döntött a hitelkeret megemeléséről a Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte előterjesztés részeként, amelynek célja a fővárosi önkormányzat idei költségvetésének aktualizálása.
A büdzsét módosító rendelet értelmében a főváros augusztus 1. és szeptember 19. között legfeljebb 80 milliárd forint összegű folyószámla-hitelt vesz igénybe.
A költségvetési rendelet módosítását 22 igen vokssal és ugyancsak a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadták el a képviselők.
A döntést a teremben taps fogadta. A zsúfolásig telt teremben több országos és fővárosi szakszervezet is képviseltette magát.
A fővárosi önkormányzat a megemelt hitelkeret kapcsán kötelezettséget vállalt, hogy az idei folyószámla-hitel igénybevételének és visszafizetésének időtartama alatt annak költségeit a idei költségvetésben biztosítja.
Mint az elfogadott javaslatban kifejtették, a fővárosi önkormányzat likviditási helyzetének alakulása azt vetíti előre, hogy az április 1-től rendelkezésre álló 60 milliárd forintos folyószámla-hitelkeret "várhatóan június végén kimerül".
Ebből kifolyólag átmenetileg - a már meglévő 60 milliárdos hitelkereten túl - további 20 milliárd forintos hitelkeret-emelésre lesz szükség annak érdekében, hogy a költségvetési elszámolási számlán jelentkező kifizetési kötelezettségeket a második féléves iparűzési adóbevételek szeptember közepén történő megérkezéséig teljesíteni tudják - mutattak rá.
A költségvetés módosítására azért is szükség volt, mert a Kúria a szolidaritási hozzájárulás kapcsán meghozott döntésére tekintettel ki kellett igazítani az idei büdzsé egyes előirányzatait még július elsejét megelőzően.
A javaslatban felidézték, hogy a nemzetgazdasági minisztérium rendelete Budapest esetében az idén fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét 89 milliárd forintban határozta meg, ugyanakkor
a főváros a költségvetésében a szolidaritási hozzájárulás címén csak 38 milliárd forintot tervezett be a "kormányzat által biztosított feladatellátási normatíva összegével megegyező mértékben".
Az előterjesztés elfogadásával a képviselők módosították a szolidaritási hozzájárulás kiadási előirányzatát a minisztériumi rendeletben megállapított összegre.
Mint írták, "mindez nem érinti azt a tényt, hogy a fővárosi önkormányzat továbbra is vitatja" a minisztériumi rendeletben megállapított összeg jogszerűségét. E tárgyban a vonatkozó bírósági eljárások folyamatban vannak - emlékeztettek.
Továbbá a testület jóváhagyta, hogy a finanszírozási, likviditási nehézségek enyhítése érdekében a BKV Zrt. a közszolgáltatási díjból származó követelésének meghatározott részéből - 65 milliárd forint - első ütemben 32,5 milliárdot külső pénzintézet részére értékesítse. A követelés adásvételre irányuló engedményezési konstrukció a K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt-vel alakítják ki. A javaslat szerint a még fennmaradó 32,5 milliárd forint követelés második ütemben történő értékesítéséről az OTP Bank Nyrt.-vel folyamatban van a szakmai egyeztetés.
A követelés értékesítése során engedményezés valósul meg, és a bank a követelés ellenértékeként azzal megegyező mértékű vételárat fizet a BKV Zrt. részére, amellyel a követelés tulajdonjogát megszerzi - olvasható.
A szavazást az eddigiektől eltérően a napirend vitáját követően tartották meg a sürgősségre tekintettel.
A több mint három órás vitában a városvezetés azzal érvelt, hogy ha a likviditást biztosító javaslatcsomagjukat nem fogadja el a hétfőn a közgyűlés, akkor működésképtelenné válik a főváros.
Karácsony Gergely arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy keddtől nincs hatályos költségvetése Budapestnek, és arról beszélt: ahhoz, hogy a főváros működőképességét fenntartsák, meg kell hozni bizonyos döntéseket.
Emlékeztetett, a múlt év végén elfogadott költségvetés tulajdonképpen egy féléves büdzsé volt, és a bírósági döntés miatt is aktualizálni kell a költségvetést. A főváros likviditásának megőrzéséhez nem elég a a megkapott bírósági jogvédelem, ahhoz bővíteni kell a pénzügyi mozgásteret - hangsúlyozta.
A főpolgármester a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom felvetéseire reagálva azt mondta, hogy az évek óta megoldatlan problémák megoldására nincs varázspálca, "öt éve szívat minket a kormány" - fogalmazott.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt, az azonnali jogvédelemmel megkapták az esélyt a bíróságtól, de több dolog kell még, hogy tovább tudjon működni a főváros. Kevés, ha csak a költségvetést szavazzák meg, szükséges még a követelésértékesítés és a folyószámla-hitelkeret megemelése - mutatott rá.
Kiss Ambrus hangsúlyozta, ha nem szavazza meg a testület a városvezetés csomagját, a főváros elveszti a működőképességét, majd közölte azt is: ha nem támogatják az előterjesztésüket, akkor benyújtja a lemondását, mert elég volt a játszmákból.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője közölte, támogatják a pénzügyi stabilitás megteremtését célzó javaslatokat, de hozzátette, fel kell készülni arra, ha a kormánnyal nem sikerül megállapodni, ezért javasolják Baranyi Krisztinával és a főpolgármesterrel egy "B-terv" elfogadását.
Például, hogy a BKV vezetése készítsen tervet a szállítói tartozások teljesítésének átütemezésére, amelyben az állam többségi befolyása alatt álló és az egyetemes szolgáltatónak minősülő szállítókat hátrébb sorolja. A frakcióvezető kifogásolta, hogy a főváros folyószámla-hitelét "kiszervezik" a közszolgáltató cégekhez, és jelezte, nem támogatják a faktoringot.
Vitézy Dávid visszautasította, hogy Kiss Ambrus lemondással zsarolja, fenyegeti a képviselőket, majd Karácsony Gergely erre reagálva azt mondta: amit zsarolásnak látnak, az egy kétségbeesett üvöltés, hogy mérjék fel a képviselők a döntéseik következményeit. Ez a csomag nélkülözhetetlen ahhoz, hogy túléljük a nyarat - hangoztatta a főpolgármester.
Bujdosó Andrea (Tisza Párt) hangsúlyozta, a céljuk, hogy a főváros működőképes maradjon, ezért megszavazzák a költségvetést, de nem értenek egyet azzal, hogy a folyószámla-hitelről szóló szerződésbe bekerült, hogy amennyiben a kormány költségvetési biztost nevez ki a főváros élére, akkor a bank felmondhatja a teljes hitelkeretet. Épeszű ember nem vállalja ezt
- mondta.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) szerint a Tisza Párt Karácsony Gergellyel felélte a főváros pénzét és adósságspirálba döntötték a fővárost és nincs az asztalon jó megoldás a probléma megoldására.
Hozzátette, nem lehet fenyegetés tárgya a budapestieknek nyújtott közszolgáltatás. A városvezetés azt a feladatot kapta, hogy a közszolgáltatások zavartalanul szolgálják Budapest lakóit, és ezek fejlődni fognak, nem visszafejlődni - mondta.
Lehoczki Ádám (Fidesz-KDNP) szerint nincs vita abban, hogy Budapest csődközeli állapotban van, a kérdés az, hogy ki ezért a felelős. Törvénysértőnek nevezte, hogy az eredeti, decemberben elfogadott költségvetésbe nem tervezték be a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, és most is "a trükközés megy", és a jelenleg még folyamatban lévő perek esetleges megnyerésével "tömködik be a költségvetés lyukait".
Szaniszló Sándor, a DK frakcióvezetője, XVIII. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, "aki időt nyer, életet nyer", és azt kérte, nyerjék meg a következő fél évet azzal, hogy megszavazzák a stabilitást célzó javaslatokat.
Déri Tibor (DK) szerint a Fidesz ott tesz keresztbe a fővárosban, "ahol nem szégyell", már hat éve bünteti a fővárost és nem rendet akarnak, és megoldani a főváros pénzügyi helyzetét, hanem káoszt.
Keszthelyi Dorottya (DK) jelezte, várta, hogy a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra megszólal a költségvetési vitában, de erre nem került sor. Ezt a posványt teremtette ide a Fidesz - jegyezte meg.
Baranyi Krisztina, IX. kerületi polgármester (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) szerint a város működőképessége érdekében meg kell szavazni a csomagot, mert ha nem szavazzák meg, akkor a kormány joggal mondhatja, nem rajta múlt a főváros fizetésképtelensége, hanem a közgyűlésen, amely nem voltképes ezeket a döntéseket meghozni.
A szavazást követően szünetet rendeltek el, majd az ülésre visszatérve Karácsony Gergely közölte, a rendeletet kihirdették, így van Budapestnek hatályos költségvetése.
Borítókép: Budapest, 2025. május 28. A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2025. május 28-án. MTI/Balogh Zoltán
