A magyar felsőoktatás jelentős utat tett meg az elmúlt években - jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter Sukorón, a 49. Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) szombati zárónapján rendezett politikai kerekasztal-beszélgetésen.

A rendezvényen kormánypárti és ellenzéki politikusok három témakörben, az oktatás minőségéről és korszerűségéről, a hallgatói jólétről, valamint a magyar egyetemek nemzetközi térben betöltött szerepéről beszélgettek.

Szót ejtett az egyetemi megújulásról, a nemzetközi rangsorokban történt előre lépésről, az oktatók anyagi megbecsülésének javulásáról, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy "a diploma a kézben azonnali elhelyezkedést biztosít".

A tárcavezető közölte, hogy jelenleg 46 ezer kollégiumi férőhely van, ennél többre van szükség, amiben nagy előrelépés lesz a fővárosi Diákváros 18 ezer férőhellyel.

Hankó Balázs jelezte, hogy jogi- és szakmai indokok nélkül kizárták a modellváltott egyetemeket az Erasmus és Horizon programokból, ezért azok pert indítottak Brüsszel ellen. Megemlítette, hogy a Pannónia programmal 7800 fiatal juthat külföldi egyetemre.

Barkóczi Balázs (DK) szerint a hallgatók 49 százaléka a magyar társadalmi és politikai viszonyok miatt külföldön képzeli el a jövőjét és a karrierjét, ezért meg kell változtatni a környezetet. Az ösztöndíjak alacsonyak, nem elég gyakorlatias a képzés, átláthatatlan a finanszírozás és az egyetemi szuverenitás is elveszett - sorolta, hozzátéve:

Úgy vélte, a hallgatók kiestek a nemzetközi tudományos vérkeringésből, emiatt vissza kell adni az egyetemek autonómiáját, eltörölni a kancellária rendszert, és vissza kell térni az Erasmus és Horizon programokba.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben a felsőoktatásban inkább jó irányba mentek a dolgok, sokkal több pénz és hallgató van, mint 2010-ben és a kutatási eredmények, publikációk száma is nőtt. "Nem vagyunk ott, ahol szeretnénk, de arrafelé haladnak a dolgok" - fogalmazott, majd megjegyezte: a szocialista nagyvállalati működésmód megszűnt, helyette versenyképesebb, szélesebb mozgástérrel rendelkező egyetemi világ jött létre.

Jelezte:

Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy a modellváltás nem volt jó lépés, a kontinentális Európában állami fenntartásban működő, jó finanszírozású, jó juttatásokkal operáló egyetemekkel lehetne előre lépni, ahol az egyetemi vezetők tagjai a kuratóriumoknak, mert jelenleg csorbul az autonómia. A programokból való kizárás egyenes következmény volt, de elutasítja, mert ezek a pénzek járnak az oktatóknak, hallgatóknak - mondta.

Üdvözölte a Diákváros terveit, ugyanakkor a fiatalok lakhatási problémáit állami bérlakásokkal lehetne megoldani.

Pusztai Patrik (MSZP) szerint az elmúlt 15 évben nem úgy teljesített a kormány és a felsőoktatás, ahogy kellett volna, a fiatalok érzik, hogy valami nincs rendben. "Márpedig fiatalok nélkül nem fog működni a jövőben az ország" - fogalmazott.

Megemlítette, hogy a fiatalok lakhatását keresleti és nem kínálati oldalról kell megoldani, emellett bérlakásokra van szükség drága, piacon elérhető lakások helyett. Közölte: vissza kell térni a zárolt programokhoz, de előbb meg kell szüntetni azt a helyzetet, amiben szerinte korrupcióra használták volna az alapítványokat.

Binder Csaba (Mi Hazánk) is úgy vélekedett, hogy a magyar fiatalok jelentős része el akarja hagyni az országot, ami az államháztarás, a demográfia és sok más területen beláthatatlan következményekkel járna. A lakhatást nevezte a fiatalok legsúlyosabb problémájának, minőségi kollégiumokat követelt, mert ezek nagymértékben befolyásolják az egyetemisták közérzetét.

Az Erasmus-szal kapcsolatban kifejtette:

Kiss Kornél (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) hangsúlyozta, hogy 15 év alatt semmi sem akadályozta a kormányt a céljai elérésében. Szerinte a modellváltás nem hozott minőségi javulást, csak több pénzt, a béremeléseket folytatni kellene, ahogy a hallgatói ösztöndíjak emelését is, hogy ki tudják belőle fizetni a kollégiumi szobát.

A Diákváros projekt kapcsán megjegyezte: mini Sanghajra nevezzék át, hátha előbb megépül. Úgy vélte, a Pannónia Program válságkezelés, nem sikertörténet, ezért újra szükség van az Erasmusra, hogy a fiatalok hazatérvén sok tapasztalattal tudjanak munkát vállalni.