Nagymaroson nem épülhet gát - szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán az M1 aktuális csatornán, ahol elhangzott, hogy a Duna vízjárásának újrarendezéséről egy négypontos megállapodás körvonalazódik Szlovákia és Magyarország között.

Az államtitkár felidézte, hogy 1977-ben kötött a két állam egyezményt egy vízlépcsőrendszer létrehozásáról, a tervezési és kivitelezési munkálatok elkezdődtek; 1984-ben megalakult a Duna-kör, a rendszerváltás emblematikus szervezete. Ez a társadalmi mozgalom elérte azt, hogy a kormány 1989-ben felmondta a szerződést, abbahagyta a munkákat, nem épült meg a nagymarosi duzzasztó. Erre válaszul a szlovákok 1992-ben elterelték a Dunát.

Vízjogi üzemeltetési megállapodást sikerült kötni 1995-ben, így a Szigetköz és a Duna-mellékág rendszere ökológiailag rendben lévőnek tekinthető, de ezen túl az elmúlt 30 esztendőben nem volt előrelépés.

Született 1997-ben egy hágai bírósági ítélet, amelynek tartalma úgy foglalható össze, hogy igaza van Magyarországnak és Szlovákiának is, és állapodjanak meg a felek, ám megállapodni csak a tárgyalóasztalnál lehet - tette hozzá.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a következő 30 évben is működni fog az erőmű, és bár lejárt az üzemideje, a szlovák fél tervezi a hosszabbítást, meg is tette ez irányba a lépéseket, így Magyarország helyzetben van - mondta.

- mondta, megjegyezve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Szigetközben pénteken a polgármesterekkel.

Az érintettek pártállástól függetlenül egyöntetűen támogatják azokat a pontokat, amelyekben a magyar kormány egyezségre kíván jutni a szlovák féllel. Eszerint Nagymaroson nem épülhet gát, rendezni kívánják a vízkormányzás dolgait. Az 1995-ös megállapodást tovább kívánják fejleszteni, hogy kisvizes, aszályos időszakban is maximális védelmet tudjanak biztosítani a Szigetköznek.

- jelentette ki a kormánybiztos.

Az elmúlt 30 esztendőben a bősi erőműből "egyetlen elektron" sem szolgált magyar érdekeket. Magyarország szeretné a bősi erőműben termelt energia egyharmadát megkapni kedvező áron. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy ez olyan árammennyiség, amely Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye lakossági éves felhasználását fedezni tudja, és nagy segítség lenne a rezsicsökkentés fenntartásában - mondta.

Czepek Gábor kifejtette:

A kormánybiztos szerint ezzel lezárulhat egy maratoni jogvita, új fejezetet lehetne nyitni, úgy, hogy Magyarország megtartja azt a szimbolikus eredményt, amelyet elért a társadalom a rendszerváltáskor, azaz nem épül Nagymaroson gát, és a jelenlegi helyzethez képest mind vízgazdálkodási, mind energetikai szempontból előnyöket tudna elérni.