Magyarország és Szlovákia is az erős és szuverén európai államokban hisz és békepárti, ez pedig tovább erősíti a két ország stratégiai partnerségét - mondta Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) magyar-szlovák kormányközi kisebbségi vegyesbizottságának magyar elnöke szombaton az MTI-nek a szlovákiai Gombaszögi Nyári Táborban elmondott előadását ismertetve.

A miniszteri különmegbízott fontosnak nevezte, hogy a felvidéken élő magyar fiatalok figyelmét is felhívják a fontosabb közéleti témák, köztük a magyar-szlovák kapcsolatok fontosságára.

Kiemelte, hogy a két ország kormányfői legutóbbi, pozsonyi találkozójukon a Visegrádi Együttműködés (V4) aktivizálásáról állapodtak meg, miután július 1-től Magyarország vette át a V4 elnöki tisztségét. Ez pedig azért lenne fontos - tette hozzá -, mert mindkét kormánynak meggyőződése, hogy a közép-európai együttműködés és összefogás európai uniós- és globális szempontból is döntő fontosságú az országaink érdekérvényesítése szempontjából.

Elmondta, hogy tavaly Szlovákia volt Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország közötti forgalom pedig az utóbbi tizenöt évben 88 százalékkal emelkedett.

Ígéretes viszont, hogy Peter Pellegrini szlovák elnök komáromi látogatásán egy olyan munkacsoport létrehozását ígérte meg, amely felfüggeszthetné a dekrétumok aktuális alkalmazását. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az elnök nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójává nevezte ki Forró Krisztiánt, a szlovákiai Magyar Szövetség korábbi elnökét, és úgy tudni, hogy az így létrejött munkacsoport már működik is - emelte ki.

Kitért arra, hogy pozitív fejlemény van a kassai Rovás művészetpártoló és kulturális egyesület székházának peres ügyében. A szlovák állami tulajdonú telken álló épületet a magyar állam vásárolta meg az egyesület számára. A vegyesbizottsági ülésen pozitív irányban változott a szlovák álláspont, így az egyesület és a szlovák belügyminisztérium között tartandó egyeztetésen már lesz esély egy peren kívüli megegyezésre.

Rendezésre váró ügy viszont a felvidéki tanulók számára Magyarországról érkező oktatási támogatás és a nyelvhasználati törvény kérdése. A szlovák félnek az a kérése, hogy a magyar családok helyett az oktatási intézmények kapják a támogatást; a nyelvhasználat ügyében pedig a szlovák kormányfő kérte egy új törvényjavaslat kidolgozását, de ígéretet tett arra, hogy ez nem fogja korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot - tette hozzá.