Az adatok alapján elmondható, hogy a magyar felsőoktatás megújítása sikeres; a tudományos eredményeket és az ipari bevételt méretarányosan mérő rangsorok alapján öt évvel ezelőtt 7 egyetemünk tartozott a legjobb öt százalékba, három éve 9, most pedig 12 magyar intézmény szerepel a listán - mondta Hankó Balázs szombaton Esztergomban, az MCC Feszt felsőoktatásról szervezett panelbeszélgetésén.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter ismertette: az elmúlt 3 év alatt 48 százalékkal több nemzetközi publikációt jelentettek meg a magyar egyetemek, közel kétharmaddal nőtt az ipari innovációs bevétel, 20 százalékkal nőtt a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, és a magyar egyetemek 5 év alatt hétszeresére növelték a szabadalmak számát.

Fontosnak nevezte, hogy nőtt az intézmények hallgatóvonzó képessége. Az elmúlt 3 év felvételi számait nézve több mint 90 ezerrel bővült az egyetemi diákság, valamint nőtt az egyetemek a térségi megtartó ereje, azaz aki ott végzett, az az egyetem környezetében helyezkedik el és kezdi meg munkáját.

A tárcavezető beszélgetőtársa, Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselő, korábbi oktatási miniszter elhibázottnak és elhamarkodottnak nevezte a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Úgy vélte, stratégiai hiba, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek döntő többsége, a teljes vidéki magyar felsőoktatás kikerült a magyar állam tulajdonából.

- állította.

Hankó Balázs elmondta, az egyetemek alapfunkciójához tartozó minden vagyonelem az intézményeknél van. Az állam 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződést kötött a felsőoktatásban való szerepvállalásról az oktatási, a kutatási a sport és minden más tevékenységre vonatkozóan.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter fontosnak nevezte, hogy az egyetemi hallgatók eljussanak külföldre, és utána hazahozzák az ott megszerzett tudást. Kiemelte, hogy a Pannonia programmal augusztus végéig egy év alatt 7800-an jutnak el nem európai egyetemekre, annak ellenére, hogy a magyar egyetemeket kizárták az európai Erasmus programból.

Hiller István szintén az unió rossz döntésének nevezte az Erasmus programból való kizárást, és hasznosnak tartotta, hogy a magyar egyetemisták külföldi intézményekben is tanulmányokat folytassanak. Úgy vélte, hazatérésük egyik feltétele, hogy a politika tud-e egy olyan hangulatú országot teremteni, ahová érdemes hazahozni a tudást.

Hiller István azt mondta, számára a legfontosabb, hogy Magyarországon legyen egy olyan oktatási önálló tárca, amelyik a legkorábbi nevelési szakasztól, az óvodától egészen a felnőttoktatásig átlátja és képviseli a területet.