Azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért, nem szeretném vállalni, és nem is fogom – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Esztergomban az MCC Feszten.

Az orosz-ukrán háborúval, illetve a béke létrejöttével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy anélkül nincs értelmes válasz a "mikor lesz béke kérdésére", mielőtt tisztázzák, hogy mi a háború oka, és ki háborúzik kivel.

A háború oka az erőengyensúly megbomlása, ugyanis "a világpolitikában a fő rendező elv az erőegyensúly", hiszen "országok vannak, hatalmak vannak, ezeknek erőik vannak, és ezek az erők olyan arányt mutatnak egymáshoz képest, ami nyugalmat eredményez, egy erőegyensúlyt eredményez, és ez adja meg a békét, az építkezést, a gazdaságot, és nincs háború" – fejtette ki.

Rámutatott,

Az volt a kérdés - folytatta -, hogy az oroszok ezt elfogadják-e, vagy valamilyen lépéssel erre válaszolnak. Kitért arra, hogy amikor Magyarország élte ezeket a nehéz napokat 1989 és az 1999-es a NATO-csatlakozás között, "az oroszok elég gyengék voltak ahhoz, hogy ne tudjanak erre semmilyen válaszlépést adni". Mivel azonban az oroszok időközben megerősödtek, "ma az a realitás, hogy ha bárki közelebb akar menni Oroszországhoz - mint NATO, katonai erő - az oroszok arra válaszolni fognak" – emelte ki, hozzátéve, hogy erre az oroszok jogot formálnak maguknak.

Kiemelte ugyanakkor, hogy "nemzetközi jogilag az oroszoknak nincs igazuk, (.) az ukránoknak van igazuk", de a hatalmi erőegyensúly szempontjából világos, hogy mit csinálnak az oroszok: ütközőzónát csinálnak, ha nem egész Ukrajnából, akkor Ukrajna azon részéből, amely közel van Oroszországhoz, és "pontosan annyi területet fognak elfoglalni, ahonnan már nem lehet belőni Oroszország területére" – közölte.

A ki kivel harcol kérdésre a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy bár "látszólag egy orosz-ukrán háború van", de azt senki sem gondolhatja, hogy az ukránok egy napot is kibírnának nyugati támogatás nélkül.

– mutatott rá.

Ez egy proxyháború, ugyanis "itt az ukránok vívnak egy háborút a nyugatiak helyett" és "az Európai Unió legtöbb országa komolyan gondolja (.), hogy Oroszországot egy Ukrajna területén vívott háborúban le kell győzni, és ehhez pénzt, fegyvert és mindent meg kell adni az ukránoknak" – fogalmazott.

Magyarországnak az az álláspontja, hogy nem kell Oroszországot legyőzni Ukrajna területén, hanem vissza kell menni a kiindulóponthoz, meg kell egyezni Ukrajna jövőjéről a nyugatiaknak és az oroszoknak úgy, hogy az elfogadható legyen Ukrajna számára is – húzta alá.

– fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy az első és a második világháború sem úgy kezdődött, hogy világháborúnak deklarálták, és nem tudni, öt év múlva hogyan fogják majd hívni az orosz-ukrán háborút, de az biztos, hogy "Magyarországnak ebből ki kell maradnia" – emelte ki.

Ez a kimaradás – állította – nem csupán szándék, hanem erő kérdése is. Emlékeztetett: 2022 februárja, az orosz-ukrán háború kitörése óta igyekeznek olyan erőket létrehozni, "ami megtámaszt bennünket, és lehetővé teszi, hogy kimaradjunk egy esetleg kiszélesedő háborúból". Ez pedig egy komoly ügy, amit nem érdemes kockáztatni – utalt a jövő évi választásokra is szavaival.

Orbán Viktor azt mondta: az orosz-ukrán a háborúnak nem lesz vége addig, amíg az Amerikai Egyesült Államok elnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke nem ülnek le egymással, és meg nem állapodnak. Se a jog, sem a bonyolult diplomáciai műveletek nem vezetnek eredményre, az kell, hogy a két, katonailag talán legerősebb vezetője a világnak leüljön és megegyezzen – jelentette ki.

Hozzátette:

Például a fegyverkezésről, mert beleléptünk egy fegyverkezési versenybe. Iszonyatos mennyiségű pénzből akarunk fegyvereket vásárolni: már a nemzeti össztermék öt százaléka ez a NATO-ban, az EU pedig óriási hiteleket vesz fel, hogy abból fegyvereket vásároljon. Ha hitelből veszel fel valamit, annak meg kell térülnie, egy fegyver pedig úgy térül meg, "ha használod" – jegyezte meg.

Orbán Viktor hozzátette: benne vagyunk egy rendkívül veszélyes fegyverkezési spirálban, amit kell állítani. Ezt csak fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal lehet, tehát a Nyugatnak meg kell állapodni az oroszokkal: a legnagyobb fegyverzeti fajták esetében mekkora tételeket működtet egyik és a másik.

– közölte.

Hozzátette: meg kell állapodni arról is, hogy mi lesz az oroszokkal szembeni szankciókkal. Bemehet-e a külföldi tőke Oroszországba, és az oroszok fektethetnek-e be más országok gazdaságába. Ezeket a kérdéseket nem lehet ukrán-orosz kétoldalú katonai tárgyalásokkal elrendezni, és amíg ezek a kérdések nincsenek elrendezve, a háború sem lesz elrendezve – jelezte.

Ukrajna megsegítéséről szólva megjegyezte: amikor Ukrajnából a menekültek naponta tízezrével elindultak, Magyarország mindet befogadta, ma is van több tízezer ukrán az országban.

Hangsúlyozta azonban:

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy bennünket az ukránok soha sem kérdeztek meg arról, hogy mi legyen a válaszuk az orosz támadással szemben.

"Konzultációt nem tartottak, tanácsot nem kértek, az ő döntésükbe bennünket nem vontak be" - mondta. Hozzátette: nekünk nem volt alkalmunk befolyásolni azt, hogyan válaszoljanak az oroszoknak, háborúval, tűzszünettel, békével vagy hogyan.

Ha nem vontak be bennünket a háborús döntésetekbe, utána csak annyit kérhetnek tőlünk, ami az elemi keresztény segítségnyújtási kötelezettség – emelte ki.

Azt, hogy mi tönkretegyük magunkat értük, azt nem kérhetik, márpedig ha mi most odamegyünk, adunk pénzt, fegyvert, később meg katonát, abba mi is tönkre fogunk menni – mutatott rá.

– jelentette ki a miniszterelnök.

Arról, hogy mennyire reális az a fenyegetés, hogy "az orosz kisgömböc idejön, és bekap bennünket", Orbán Viktor szerint komolyan kell foglalkozni, mert "volt már akkora az orosz kisgömböc, hogy idejött, és bekapott bennünket".

A kormányfő abból indul ki, hogy Oroszország 140 millió ember, az EU több mint 400 millió ember, a britek további 70 millióan vannak, nem beszélve az amerikaiakról. Oroszország katonai költségvetésénél az EU országainak katonai költségvetése többszörösen nagyobb.

Úgy fogalmazott:

– tette fel a kérdést.

Az a kiindulópont, hogy "az oroszok jönnek, aztán elfoglalnak bennünket", irreális feltételezés, és nem szabad ebből levezetni a politikai lépéseket – jelentette ki.

Orbán Viktor kiemelte: irreális előfeltevésből csak téves politikai döntések következhetnek.

Az oroszok nincsenek abban az állapotban és helyzetben, hogy fenyegetést jelentsenek ma Európára – mondta.

Hozzátette: Ukrajna egy részére azonban fenyegetést jelentenek, mert ha a nyugatiak nem adnak fegyvert az ukránoknak, akkor az oroszok és az ukránok békébe lesznek belekényszerítve, amelynek nyilvánvalóan területi kérdések is a részét adják majd, és az oroszoknak vannak területi igényeik.

– erősítette meg.

A miniszterelnök kijelentette, nem az a kérdés, hogy az oroszok megtámadnak-e még valakit Ukrajnától nyugatra, hanem az, hogy mennyire lehet komolyan venni a NATO tagjainak kölcsönös védelemről szóló ígéretét, mert ha nem lehet, akkor mindent újra kell gondolni.

De egyelőre minden döntés – Magyarország haderőfejlesztési döntése, a magyar hadiipari döntések is mind – abból indul ki, hogy mi egy szövetségi rendszerben vagyunk, amely kölcsönös védelmet nyújt – szögezte le.

Azonban emlékeztetett: a második világháború úgy kezdődött, hogy a németek megtámadták a lengyeleket, majd titkos megállapodás után az oroszok is, és felosztották.

Lengyelországnak volt kölcsönös segítségnyújtási szerződése a franciákkal is meg az angolokkal is, de azok nem siettek Lengyelország segítségére. Ezért a lengyelek meg a baltiak félelmeire most a válasz az, hogy meg kell erősíteni a NATO szövetséget - mondta.

Orbán Viktor kiemelte, ma nem engedheti meg magának egyetlen nyugati ország sem, hogy ne védjen meg egy NATO-tagállamot, ha megtámadják. Mióta a NATO létezik, NATO-tagállamot nem támadtak meg, és nem is fognak.

– jelentette ki.

A miniszterelnök arról is beszélt: a második világháború óta ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy Németország katonai hatalomként nem létezik.

Most azonban bejelentették, hogy Németország újra felfegyverzi magát, és előáll az az európai helyzet 85 év után, hogy Európa legnagyobb hadserege, legtöbb katonája német lesz, a legtöbb katonai hadieszköz német lesz és német katona kezében lesz, és messze a legnagyobb hadiipar is Németországban lesz Európában – jelezte.

Orbán Viktor emlékeztetett: a Balkánon azért történik meg most minden baj, mert az Európai Unió elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy a Jugoszlávia szétesése után létrejött új államokat integrálja. Ha a Balkán országai tagjai lennének az uniónak, akkor a balkáni konfliktusok hőfoka sokkal lejjebb lenne - jegyezte meg.

Hiába sürgeti Magyarország, ez az integráció nem történik meg, ezért ma a Balkán a nagyhatalmi rivalizálás terepe, ez a térség nincs stabilizálva, "nincs lehorgonyozva" - figyelmeztetett.

Kiemelte azt is: Magyarországnak történelmi szövetséget kell kötnie a szerbekkel.

- jelezte.

Hozzátette azonban, hogy a szerbek egy része ma nem Szerbiában él, hanem a boszniai Szerb Köztársaságban. Ennek a megválasztott elnöke Milorad Dodik. Azt, hogy kívülről, mindenfajta, EU-ból odadelegált "alkirályok", a boszniai szerbek által megválasztott elnököt elmozdítsák, elítéljék, nem korrupció miatt, hanem mert nem hajt végre bizonyos, unióból érkező döntéseket, az elfogadhatatlan - szögezte le.

Ezért Magyarország a bíróságnak azt a döntését, amely Milorad Dodikot elítélte, nem ismeri el.

"Ilyen döntés számunkra nincs, Dodik elnök úr továbbra is a Boszniában élő szerbek megválasztott vezetője, és eszerint is fogjuk alakítani a politikát" - jelentette ki.

Orbán Viktor szavai szerint a Balkán azáltal is fontosabbá vált, hogy a migráció egy része délről innen érkezik meg Magyarországra. Ezért nekünk a balkáni migrációs útvonal minden országával a lehető legjobb kapcsolatot kell kialakítanunk, hogy minél délebbre tudjuk megállítani a következő migrációs hullámot - közölte.

Ha ahelyett, hogy az Egyesült Államokba meg Ukrajnába küldenénk a beruházásra alkalmas európai tőkét, nem küldjük ezt a pénzt Afrikába, és nem stabilizáljuk azokat az országokat, amelyeken keresztül feljönnek a migránsok, akkor Európa néhány éven belül óriási bajban találja magát - jegyezte meg.

"Afrika még meg sem mozdult. Az eddigi migráció nagy része inkább a Közel-Keletről érkezett, Szíria és környékéről. Afrika még ezután jön" - emelte ki.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy egy évtized múlva a következő politikus nemzedék egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az Ausztria irányából Magyarországra igyekvő migrációs hullámot megállítsa.

A jelenre visszatérve hangsúlyozta: nekünk a Balkánon lévő ortodox keresztényekkel, a románokkal mint ortodox keresztényekkel, a fölöttünk lévő, római katolikus szlovákokkal és lengyelekkel mindenképpen meg kell állapodnunk, mert egyébként Közép-Európát nem lehet megtartani keresztény európai közösségnek.

Rámutatott:

Ha azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon, ahhoz nekünk egy közép-európai önvédelmi, kölcsönös védelmi rendszert kell kiépíteni a migrációval szemben, egyébként össze fognak bennünket préselni, és úgy fogunk kinézni, mint a nyugat-európai országok - emelte ki.

Az a kérdés, hogy magunkban látunk-e annyi erőt, hogy akármilyen kedvezőtlen dolgok is vannak, mi megtartjuk magunkat annak, akik vagyunk. És én látok Magyarországon erre erőt - összegzett a miniszterelnök.

Nem szabad föladni! - hangsúlyozta, vitába szállva azzal az elmélettel, mely szerint egy ilyen óriási népességnyomásnak nem lehet ellenállni.

Orbán Viktor ezzel szemben kiemelte: sokkal erősebbek vagyunk annál, mint azt mi időnként gondoljuk. Ha jól szervezzük meg magunkat, nem engedjük, hogy Brüsszel ránk kényszerítse a migrációs paktumot.

- fogalmazott.

Orbán Viktor kitért a jobboldal előtt álló hazai kihívásokra is. azt mondta: nem arról van szó, hogy a politika hagyományos világa kiegészült egy új elemmel, a digitális térben zajló vitákkal, hanem az összes információ és a vita felköltözött a digitális térbe, és ennek az új helyszínnek mások a nyelvi sajátosságai, az érvelési logikája és a gyorsasága is.

Arra figyelmeztetett: ha a nemzeti oldal ezt nem tanulja meg, és átengedi a "baloldali, globalista, liberális erőknek", akik "ott garázdálkodnak már évek óta szinte akadálytalanul, agresszív módon", akkor lecsökken a jobboldal meggyőző ereje.

"És ha nincs meggyőző erőnk, akkor nincs szimpátia, akkor nincs támogatás és nincs győzelem sem" - tette hozzá. Úgy értékelt: nagy kihívás áll a jobboldal előtt, egy digitális honfoglalásra van szükségük, hogy a digitális térben is otthon legyenek, ott is meg tudják vívni a vitákat és el tudják mondani a gondolataikat.

Hozzátette: talán ez is közelebb viheti a kormányoldalt a fiatalokhoz. Jelezte azt is: mindenkit vár a digitális polgári körökben.

A pártszimpátiát mérő közvélemény-kutatásokról szólva a Fidesz elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: van egy világos képe arról, hogy hol tartanak most, és ebből kiindulva egy elgondolása arról is, hogy mi a reális célkitűzés a soron következő választásra.

- fogalmazott.

A különböző közvélemény-kutatásokra, amelyek egy része Fidesz-előnyt, másik rész Tisza-előnyt mutat, úgy reagált: angolul push pollnak hívják azokat a felméréseket, amelyeket nem azért csinálnak, hogy leírják a helyzetet, hanem hogy befolyásolják azokat, akik megnézik.

Jelezte: nem mondja, hogy nem kell figyelni a közvélemény-kutatásokra egyáltalán, de nem szabad ezeknek túl nagy jelentőséget tulajdonítani.

Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy legyenek olyan mérések, amelyek valóságos képet adnak saját helyzetükről, a közkedveltségről, választási esélyekről, és egy-egy ügyről, ami a közvéleményt izgatja.

A miniszterelnököt a fiatalok kormánykritikus attitűdjéről is kérdezték, amiről azt mondta: a fiataloknál a lázadás az élet természetes része. Értékelése szerint Magyarországon a liberális fiatalok a kormány ellen lázadnak, illetve minden ellen, ami hatalom, a nemzeti gondolkodású fiatalok pedig a globális hálózatok, a Soros Alapítvány, Brüsszel és általában az országot elnyomni akaró nemzetközi erők ellen.

A miniszterelnök felsorolta a fiataloknak szóló kormányzati programokat: a diákhitelt, a munkáshitelt, a 25 év alattiak szja-mentességét, az otthonteremtési támogatást és a családi adókedvezményeket.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a választás nem csak észkérdés és ajánlatok kérdése, számos más szempont is belejátszik, ezért nem hiszi, hogy a kormány ifjúsági programja lesz az, ami a fiatalok számára vonzóbbá teszi a kormánypártokat.

Úgy fogalmazott: inkább a békességben, nyugalomban, megértésben, beszélgetésben és összekapcsolódásban látja az "ösvényt", és ha ez sikerül, akkor majd a fiatalok "sokkal inkább az ország ellenségeivel szemben lázadnak föl és nem pedig a hazát védő nemzeti kormánnyal szemben".

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok újrázását az egyelőre stagnáló európai magyar gazdaság vagy a digitális térben való jelenlét veszélyezteti-e inkább, Orbán Viktor azt mondta: ezek nem egymást kizáró, hanem egymás mellett létező veszélyek.

Rámutatott, hogy polgári nemzeti keresztény közösséget szervezni, ezt "a sokszínű világot összeabroncsozni összetett és rendkívüli feladat" a digitális világban is.

Ezért, tette hozzá, a Harcosok Klubja a vitákba beleálló, "harcos alkatok", míg a Digitális Polgári Körök olyan emberek terepe, akik szeretik településüket, családjukat, hazájukat, valamit tenni akarnak, értelmes dolgokról akarnak beszélni, de egyszerűen csak békében akarnak lenni, s nem kenyerük, nem szeretnek "pofozkodni, lökdösődni" és a felesleges vitákat is kerülik.

Kijelentette: ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedési pályára lépjen, ahhoz először el kell érni a békét, hiszen a háború nemcsak az energiaárakat tartja magasan, de "az Európai Unió országai rengeteg pénzt" is visznek Ukrajnába a háborúra, "ilyen körülmények között magas gazdasági növekedést pedig nem lehet elérni" – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet, hogy a béke eléréséig, "annak is örülni kell, ha meg tudjuk védeni, ami van", illetve ezzel együtt "néhány nagy ívű célt, ami minden ember számára fontos", megpróbálnak megvalósítani.

Kifejtette: a 3 százalékos otthonteremtési program kapcsán fél évig tartott az előkészítése, mert amit kigondoltak még az év elején, arra épült, hogy békeév lesz az idei, aminek egy magasabb gazdasági növekedés lesz az eredménye.

Mivel ez nem jött el, felmerült a kérdés, hogy "most akkor vagy föladod azt a szándékodat, hogy áttörést érj el az otthonteremtésben, föladod azt a célt, hogy minden magyarnak lehessen saját otthona, saját tulajdonba, és azt mondod, hogy hát háború van emberek, nem tudjuk megvalósítani, vagy kitalálsz valamit, hogy hogyan lehet mégis" – fogalmazott.

Közölte: hat hónapig dolgoztak ezen a problémán, s ennek eredményeként "szeptember 1-jén be lehet menni a bankba, és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban" – emelte ki.

– emelte ki.

Mint mondta, hiába van háború és hiába nincs gazdasági növekedés, az "adóforradalom dolgát" sem adták fel, mert szerették volna elérni, hogy "a nők, akik úgy döntenek, hogy legalább két gyermeket vállalnak és közben dolgoznak, ne csak addig kapjanak adókedvezményt, amíg kiskorúak a gyerekek, hanem életük végéig mentesek legyenek az szja-fizetés alól, ilyen sincs a világon sehol" – jelezte.

Aláhúzta, hogy "a nőket, a hölgyeket, az asszonyokat, akik gyereket vállalnak, mindenképp meg kell támasztani, hogy semmilyen körülmények között ne legyenek anyagilag kiszolgáltatva, az adóforradalom erről szól".

Emlékeztetett, hogy a kormány döntésének megfelelően a gyerekek utáni adókedvezményt megemelték 50 százalékkal július 1-jével, január 1-jével megint megemelik, októberben pedig a három gyermeket vállalt édesanyáknak többé már nem kell szja-t fizetniük, január 1-jétől pedig a 40 év alatti kétgyerekeseknek, 2027-től mellettük az 50 év alatti, és aztán 2028-tól a 60 év alattiaknak sem.

– fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzék nem működő közszolgáltatásokról és a kormányzati holdudvar gazdagodásáról beszél, a miniszterelnök úgy reagált, hogy a magyar állami vagyon nemhogy csökkent, de megkétszereződött 2010 óta, míg a közszolgáltatások folyamatosan fejlődnek még akkor is, ha azokkal "nagyon hosszú ideig nem leszünk még elégedettek, mert iszonyatos pénzt igényel" a működtetésük.

Kifejtette: az egészségügyre jövőre 280 milliárd forinttal költenek többet, mint idén, a közösségi közlekedés pedig – amellett, hogy olcsóbb lett – folyamatos megújuláson megy keresztül. Ezzel együtt "a közszolgáltatások még hosszú időn keresztül lesznek kritika tárgyai" – mutatott rá.

Közölte: 2010 óta – amikor "egy csődbe jutott országot kellett talpra állítani" – az ezzel kapcsolatos munka 70-75 százalékát végezték el, és "ha még van 4-6 év, (.) azt lehet majd mondani, hogy Magyarországnak sehol semmilyen területen nincs szégyenkeznivalója a legfejlettebb nyugati országokhoz mérve sem" – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva a kormányfő elárulta azt is, hogy idén nyáron is Horvátországban fog nyaralni.

- jegyezte meg, majd a nyaralásra utalva elmondta: "ha kapok két hetet, rendbehozom magam".