Az oktatás területe kiemelten fontos a mesterséges intelligencia (MI) stratégiában - hangsúlyozta Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos csütörtökön az Előre, ne hátra! - Az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia (MI) hatásaira című vitairatot bemutató sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hozzátette, az MI stratégiájának minden területe fontos, de az oktatás kiemelten fontos szerepet tölt be, mert arról szól, hogyan készítsék fel az iskolák a jövő generációját arra, hogy egy másfajta világgal fognak szembesülni.

Kifejtette, most még nehéz arra válaszolni, hogy az MI világa alapvetően olyan eszköz lesz-e, amely beépül a többi közé, vagy ennél lényegesen nagyobb mértékben határozza meg az életet. A kérdést akkor tudják a következő generáció tagjai megválaszolni, amikor már megtanulták mit is jelent az MI, ezért stratégiai kérdés, hogyan készítik fel a jövő nemzedékét egy gyökeresen más világra, amelyet a mesterséges intelligencia határoz meg.

Palkovics László elmondta, a vitairatról széles körben tartanak majd egyeztetéseket különböző rendezvényeken.

György László gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a vitairat főleg pedagógusoknak, tanároknak és szülőknek szól, de ennél szélesebb kört is érint. A vitaanyag a Makronóm Intézet honlapján elérhető, bárki letöltheti.

A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy az MI minden olyan területet átalakít, amelyet hatékonyabban, gyorsabban meg lehet csinálni mesterséges intelligencia alkalmazásával, és ezt a piac megveszi. Az látható, hogy Magyarországon 2030-ig 600-700 ezer munkahelyet érint majd az MI alkalmazása.

A folyamat rendkívül gyors, példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a frissen végzett informatikusok munkanélküliségi rátája kétszerese a bölcsészekének. Az látszik, hogy az MI az alsóbb szintű kódolással foglalkozókat kiszorítja a munkaerőpiacról - mondta György László.

A vitairat fontos üzenete, hogy az érintettek képesek legyenen használni MI-t. Ez megköveteli a kritikai, mérlegelő gondolkodás képességét, illetve a lexikális tudást is. Újra felértékelődnek a humántudományok a mérlegelő gondolkodás segítésére, és megkerülhetetlen, hogy az alapfogalmakkal a jövő generációja tisztában legyen - fogalmazott György László.

Maruzsa Zsoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkár arról szólt, hogy a vitairatban gazdag információs anyag állt össze, gondolatébresztő dokumentum.

A mesterséges intelligencia megjelenése az oktatási rendszerekben komoly kihívást jelent, ezzel a témával már nemzetközi, köztük uniós szinten is foglalkoznak. A magyar oktatási rendszerben az MI a tantárgyközi integrációban már jelen van. Több magyar okostankönyvben is megjelenik valamilyen módon az MI-hez kapcsolódó feladat.

- mondta a köznevelésért felelős államtitkár.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a szakképzésben és a felsőoktatásban adottak a jó alapok, amelyre építeni lehet egy MI stratégiát.

Példaként említette, hogy a digitális kompetencia fejlesztése évek óta fókuszban van, jónéhány területen digitális tananyagot készítettek, a kutatás-fejlesztés területén pedig Mesterséges Intelligencia Labor működik.

A munkavállalóknak az MI-val kapcsolatos tudást el kell sajátítani, hogy munkahelyüket meg tudják őrizni, hiszen a vállalkozások akkor lesznek versenyképesek, ha alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szeptember második felében párbeszédet indít a szakképzésben, felsőoktatásban lévő partnereikkel a vitairatról - jelezte a helyettes államtitkár.

Csizmadia Tamás, a vitairatot készítő Makronóm Intézet elemzője egyebek közt a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet, szerinte a történelmi léptékű változások közepette a folyamatos tanulási képesség elsajátítása lehet a versenyképesség megőrzésének záloga.