Orbán Viktor: a háborús fenyegetettség közvetlen
A Lengyelországot ért szerdai dróntámadás példázata annak, milyen veszélyes körülmények között élünk nap mint nap, a háborús fenyegetettség közvetlen - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A munkalátogatáson Abu-Dzabiban tartózkodó kormányfő azt mondta, a mindennapi élet felemészti az emberek figyelmét, de amikor "néha beesik a baj" néhány drón formájában Lengyelországba, akkor hirtelen mindenki felkapja a fejét. Ez történhetett volna tegnap is, meg tegnapelőtt vagy holnap is, Lengyelországban, meg Magyarországon is - tette hozzá.
Elmondta, a háborús fenyegetettség közvetlen. Magyarország nincs benne a háborúban, a lengyelek benne vannak nyakig. Magyarország távolságot tart, ez nem az ő háborúja, nem vesz részt benne, de szomszédja annak az országnak, ahol a háború zajlik; ez folyamatos és állandó háborús veszélyt jelent - figyelmeztetett.
Rögzítette, a lengyelek a barátaink, az aktuálpolitikai lökdösődéstől függetlenül történelmi szövetségeseink, a lelkünkhöz is közel állnak.
Minden, ami Lengyelországot sérti, a szuverenitását "behorpasztja", arra Magyarországnak azonnal és elsők között kell világosan reagálnia.
Az orosz drónok behatolását Lengyelország területére elfogadhatatlannak minősítettük az első pillanatban, és ott vagyunk a lengyelek mellett, száz százalékban vagyunk velük szolidárisak - fogalmazott Orbán Viktor.
Szólt arról is, a magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.
Azt mondta, nyitva van még jónéhány ügy az ukrán háborún túl is, és míg a béke ügyében a haladás lassú, minden más ügyben az az érzése, hogy a színfalak mögött a tárgyalók gyorsan haladnak előre.
Kitért arra is, hogy három és fél éve viseljük a háború kedvezőtlen következményeit, miközben nekünk ehhez a háborúhoz nincs semmi közünk, a kitörésében semmiféle felelősségünk nincs, és benne sosem vettünk részt.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy minket, magyarokat, már kétszer beletoltak egy olyan háborúba, aminek következményei iszonyatosak voltak Magyarország számára. Egyikben sem akartunk részt venni, de "von der Leyen-féle politikusok a grabancunknál fogva belerángattak bennünket" - fogalmazott, kiemelve:
ugyanígy németül beszélő, német anyanyelvű hölgyek, urak ott, a biztonságos nyugaton próbálják belerángatni a közép-európaikat, benne a magyarokat egy háborúba. Ez elfogadhatatlan
- jelentette ki.
Orbán Viktor beszélt arról is, Ursula von der Leyen politikájának van négy-öt pillére, amelyek rosszak, amiket ki kell cserélni, de ő ezt nem fogja tudni kicserélni.
Felül kell vizsgálni a zöld átmenetet, mert a magas energiaárakat részben a zöld átmenet okozza és ez halálos az európai gazdaságnak.
Felül kell vizsgálni az Ukrajna-politikát, a szankciókat, a kereskedelempolitikát, mert rossz megállapodást kötöttek az amerikaiakkal, és felül kell vizsgálni a migrációs politikát. - sorolta Orbán Viktor.
Kijelentette:
lényegében minden fontos ügyet felül kell vizsgálni, mert Ursula von der Leyen vezetésével a szakadék felé tart az Európai Unió, nem a népszerűségi mutatók az érdekesek, hanem az elhibázott politika és a rossz vezetés.
Úgy összegzett: jobb lenne, ha a bizottság elnökasszonya összepakolna, és szép csendben hazautazna, és otthagyná Brüsszelt azoknak, akik képesek egy jobb politikát művelni.
Kitért a Szicíliában megerőszakolt magyar lányokra is, akiknek gyors testi-lelki felépülést kívánt, hangsúlyozva, "velük vagyunk".
Úgy fogalmazott:
képtelenség, hogy Európa elvesztette a biztonságát a rossz migrációs politika miatt.
A kormányfő ravaszkodásnak nevezte az Európai Unió migrációs paktumát, mondván, a megállapodás azt jelenti, hogy nem zárják le a külső határokat. A migrációs paktum egy ravaszkodás: csinál valamit, de nem oldja meg a bajt.
A baj egyetlen módon oldható meg: azt kell kimondani, hogy senki nem léphet be az Európai Unió területére az ő személyére szóló engedély nélkül
- jelentette ki.
Azt hangsúlyozta, az illegálisan beérkezetteket "nem lehet innen kitenni", még akkor sem, ha kiderül, hogy nincsen tartózkodási jogalapjuk. Megoldásnak azt nevezte, hogy a kérelmezőknek az unión kívül kelljen kivárniuk ügyük elbírálását
Hangsúlyozta, eltérőek e területen Magyarország és Nyugat-Európa gondjai, hiszen míg "mi azért küzdünk, hogy ne legyen migráció Magyarországon", "ők már megcsinálták a bajt", és az azzal való együttéléssel küzdenek, a vegyes társadalom súlyos következményeivel, az egységes jogrendszer felbomlásával, a közbiztonság megszűnésével és azzal, hogy terroristatámadások célpontjaivá válnak, miközben "a világ pénze sem elég" az érkezők eltartására.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a folyamat "visszacsinálhatatlan". Vannak hibák, amiket ha egyszer elkövetsz, nem tudod kijavítani - fogalmazott, hozzátéve, Magyarország számára a legfontosabb annak megakadályozása, hogy "ellakják tőlünk az országot" a migránsokon keresztül.
Jelezte, együtt érez a migránsokkal, érti a helyzetüket, de ez nem ok arra, hogy ide "átcuccoljanak". Mi szívesen visszük a segítséget oda, de nem akarjuk a bajt onnan idehozni
- összegezte álláspontját Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, a magyar politika régi hagyománya, hogy a magyar politikai pártok egy része folyamatosan a külföldiek szolgálatában áll, korábban hol Moszkvából, hol Berlinből igazgatták őket, most pedig Brüsszelből.
Azt mondta, a külföldről irányított pártokat zsarolják is, a DK és a Tisza már rég nem létezne, ha nem pénzelnék őket Brüsszelből, és a mentelmi jog kiadásával is nyilván zsarolják az ellenzéki pártvezetőket.
A kormányfő értékelése szerint az egész mögött a pénz van, a Magyarországon működő energiacégek, kereskedőcégek, bankok nagyobb profitot akarnak, mint amit a magyar nemzeti kormány enged nekik.
Azért akarja a Tisza megemelni a jövedelemadót, megadóztatni az ingatlanokat és a cégeket is, mert el akarja majd engedni a multik adóját, mert Brüsszel ezt fogja követelni - mondta, hozzátéve, hogy tőle is ezt követelik, csak ő nem engedi el.
Kiemelte, a Tisza-adó nem adószakmai, hanem bizalmi kérdés, a nemzeti konzultáció pedig arról szól, hogy miután az egyik párt belevágta a magyarok képébe, hogy nem fogják megmondani előre, mire készülnek, ezért jobb, ha megkérdezik az embereket.
Orbán Viktor jelezte, a progresszív, többkulcsos adó egy átlagjövedelemnél évente plusz 242 ezer forint elvonását jelentené. A pedagógusok havonta 30 ezerrel, éves szinten 364 ezer forinttal keresnének kevesebbet, az ápolók évente 280 ezer forinttal, a rendőrök 154 ezerrel, a katonák 476 ezerrel, az orvosok pedig évi 3 millió 172 ezer forinttal keresnének kevesebbet.
Megjegyezte:
a budaiak, meg a kertvárosban élők is "készíthetik a bugyellárist", mert ha jön az ingatlanvagyonadó, akkor Pasaréten, Rózsadombon, Svábhegyen meg a pesti külső kertvárosi övezetekben "sarc lesz".
"Jobb, ha erről előre beszélünk, ezért kell a konzultációval az erről szóló véleményeket, vitákat kiprovokálni, előrehozni", nehogy azt mondhassák az emberek a választás után, hogy miután a Tisza eltitkolta előlük az igazi szándékait, meg lettek vezetve.
"Ne engedjük, hogy megvezessenek bennünket, előre folytassuk már le ezeket a vitákat" - mondta.
Orbán Viktor azt is mondta, úgy gondolja, hogy a magyar családok és a középosztály még hosszú-hosszú időn keresztül nem lesz olyan erős, hogy lemondhasson arról, hogy csak alacsony adókat fizessen. A magas adó elszegényíti a középosztályt.
"Mégiscsak volt 45 év kommunizmusunk, egy zavaros 20 éves átmenetünk, szóval meggyötörte ezt az országot a gazdaság oldaláról is a történelem", ezért "nekünk arra van szükségünk, hogy tiszteletben tartsák mindenkinek a tulajdonát, a jövedelmét, az életét"
- fogalmazott.
Hozzátette, a vagyonadó azzal is jár, hogy nemcsak a politikusoknak, hanem mindenkinek évente meg kell csinálnia a vagyonbevallását, és lesz egy nyilvántartás is, jönnek a vagyonvizsgálatok, bekopog majd a NAV, és azt fogják mondani, hogy "hohó, hát a maga nyaralása, meg a jövedelme?"
Hagyjuk inkább békén az embereket, hagyjuk, hogy dolgozzanak, segítsük őket, hogy dolgozzanak, és minél több pénz maradjon a zsebükben - mondta a miniszterelnök.
A kormányfő közölte, tízezrével épülnek majd lakások a kormány által most elindított, három százalékos hitelprogram keretében.
Azt hiszem, hogy jó hangot ütöttünk le a zongorán - fogalmazott a programmal kapcsolatos optimizmusát hangsúlyozva a miniszterelnök, kijelentve, ez már az a konstrukció, "amibe bele tudják képzelni magukat az emberek".
Hozzátette, ezért is hagyták a lehető legszélesebbre a jogosultak körét. Mindenkinek akartunk adni egy lehetőséget, és úgy látom, ezt az emberek meg is értették - fogalmazott.
Orbán Viktor emlékeztetett, volt egy felhalmozódott frusztráció, feszültség, rossz érzés a társadalomban, amiért a fizetéseknél nagyobb mértében nőttek az ingatlanárak, félő volt, hogy egész nemzedékek érzik majd úgy, hogy kiesnek a saját otthon megszerzésének lehetőségéből. Márpedig, mondta, közép-európai jelenség, hogy "természetes nemzeti ösztön vagy vágy" a saját tulajdon iránti igény.
A magyarok úgy érzik, ha nincs saját fedél a fejem fölött, akkor nem vagyok biztonságban
- jelentette ki Orbán Viktor.
A program elindításának hatásai között említette, hogy megállni látszik az albérletárak emelkedése, és "dőlnek befele" a nagyobb építkezések gyorsított engedélyezése iránti kérelmek.
Úgy fogalmazott, a program "családok százezrei számára nyit ki egy perspektívát, egy távlatot".
A Charlie Kirk amerikai konzervatív véleményformáló elleni merénylet kapcsán a miniszterelnököt arról kérdezték: a verbális agresszió Magyarországon is megjelent, hogyan lehet a fizikait kívül tartani a határokon? Orbán Viktor válaszában azt mondta: "mértéktartás, polgári tempó, nyugalom, csigavér". Mielőtt valaki nagyon durvát mond, számoljon el tízig. Mielőtt "színpadi performanszokat adunk elő, amelyen fel akarjuk akasztani az ország egyik, vagy másik vezetőjét, meg agyon akarjuk lőni", egy kicsit üljünk le, gondoljuk át: jó lesz ez? - mondta.
Hozzátette, a magyar egy észszerű nép, mond néha erőseket, de amikor cselekedni kell, akkor általában mértéktartó. Őrizzük meg a józanságunkat, ha lehet, a beszédben is
- javasolta a kormányfő.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel sikerült létrehozni egy nagyon különleges kapcsolatot, "nagyon sebes léptű, gyors ütemű gazdasági együttműködés bontakozik ki" egyebek mellett az energiaszektorban, a mesterséges intelligencia, a digitális infrastruktúra területén. Az utóbbival kapcsolatban kifejtette, nagy adatközpontok kiépítéséről van szó, azok zöldenergiával történő ellátásáról.
Orbán Viktor közölte, a következő tárgyalási fordulóban várhatóan már le is tudnak zárni néhány jelentősebb programot.
Ez az együttműködés óriási lehetőséget jelent Magyarországnak. Az Egyesült Arab Emírségeknek nagyon aktív a befektetéspolitikája, de Közép-Európában nincsennek jelen, és a magyar kormány arra gondolt, megragadja a lehetőséget, hogy stratégiai partnere legyen a térségben az arab országnak
- mondta.
Hozzátette, csak idén, a megindult stratégiai együttműködés eredményeként, a két ország közötti áruforgalom 24 százalékkal nőtt.
Borítókép: Abu-Dzabi, 2025. szeptember 12. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a közmédia kihelyezett stúdiójában Abu-Dzabiban 2025. szeptember 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
