A modern korban különösen fontos, hogy a közösségek megőrizzék hagyományaikat és rítusaikat, mert ezek adják a társadalmak folytonosságát és az egyén identitását - hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Brain Bar fesztiválon pénteken Budapesten.

A Dimitris Xygalatas antropológussal folytatott, A rítusok hanyatlása és újjáéledése - Szüksége van a modern embereknek közös identitásra? című panelbeszélgetésen a miniszter arra figyelmeztetett, hogy a nyugati világban a közösségek - köztük az egyházak és a hadseregek - támadás alatt állnak, ezért a közösségi összetartozás szempontjából minden hagyomány és szimbólum felértékelődik.

Kiemelte, hogy a modern, individualizált életmód gyakran elszigeteli az embereket, miközben a rítusok lényege éppen a közösségben való megélésük.

A hadsereg szerepéről beszélve Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a katonai eskü vagy a zászlófelvonás nem puszta formaság, hanem olyan pillanat, amely megerősíti a katonák identitását. Emlékeztetett: Magyarország történelme során többször megszakadt a hagyományok folytonossága, ezért különösen fontos azok tudatos újraépítése.

Példaként a huszárhagyományok újjáélesztését említette, amelyet a lakosság is nagy lelkesedéssel fogadott.

Az antropológus a hadsereg intézményét az egyik leginkább ritualizáltnak nevezte, ahol a zászlófelvonás, a parádék és a katonai eskü mind azt üzenik, hogy az egyén egy nagyobb közösség része, amely összeköti a múltat a jövővel.

- mondta.

Dimitris Xygalatas hozzátette, a nyugati társadalmakban a vallásos rítusok visszaszorulásával párhuzamosan új formák születnek. Példaként fesztiválokat és spirituális mozgalmakat említett, amelyek képesek közösségi élményt adni, de mivel nem kötődnek tartós közösségekhez, jellegük gyakran átmeneti marad.

Kiemelte, hogy a magyar nemzeti karakter több rétegből épül fel, és éppen ez a sokszínűség biztosította a közösség fennmaradását a történelem viharaiban.

Az antropológus ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: az egyéni identitás mindig összefonódik a kollektívval - rítusok nélkül nincs közösségi emlékezet. Az egyén saját történetén túl szertartások révén válik egy nagyobb narratíva részévé - mutatott rá.

A falusi közösségekről szólva a honvédelmi miniszter megjegyezte, ott könnyebb a hagyományok őrzése, mert a közösség szorosabb és személyesebb. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a migráció és a különböző kulturális, vallási elemek keveredése komoly kihívást jelent Európában, hiszen az eltérő rítusok gyakran feszültséget okoznak.

Saját élményeit idézve Xygalatas egyetértett azzal, hogy kisebb közösségekben könnyebb a rítusokat fenntartani, mert az emberek közvetlen kapcsolatban élnek egymással. Egy személes történetet példaként hozva elmesélte, hogy fia születésekor vált világossá számára, mennyire fontosak a hagyományok. Bár gyermekkorában nem állítottak karácsonyfát, szülőként kötelességének tartotta átadni ezt a szokást.

A családi, vallási és katonai hagyományok kapcsolatáról szólva Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: ezek összehangolása kihívás, de nélkülözhetetlen. "Spirituálisan a jó oldalon állni nagyon fontos, mert a rossz szokások megtörhetők" - mondta.