A kormány az eddigi 2,5 milliárd forintról jövőre 4 milliárd forintra emeli a Kárpát-medencei magyar népművészetet a középpontba helyező Csoóri Sándor Program támogatását - jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton.

Hankó Balázs a Sereglés 2025 című, 349 Kárpát-medencei település részvételével és együttműködésében zajló népművészeti rendezvénysorozat központi helyszínén, a Budai Várban beszélt erről.

"Kiemelten fontos, hogy tovább segítsük és erősítsük identitásunkat a Kárpát-medencében, amely hagyományunkban gyökerezik, és mint a kovász, örökíti és összeforrasztja a generációkat" - fogalmazott a tárcavezető.

Sebő Ferenc népzenész, népzenetanár, a nemzet művésze arról beszélt köszöntőjében, hogy a földrészen egyedülálló nyelvünk és kultúránk globalizálódó egysége, amihez világszínvonalú gyűjtő- és elemző munka társul, amely lehetővé teszi, hogy termékennyé fordulva mind Magyarország, mind Európa kulturális identitásának forrásává váljon. Rábai Miklós táncművészt idézve kiemelte: "az örökölt zenei és tánchagyományt nem őrizni kell, mert nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem egyszerűen tovább csinálni".

"Amiről beszélünk, az őseink öröksége, századok alatt kicsiszolódott kommunikációk tovább éltetése. Ez a manapság trendi szó magyarul társalkodást jelent, amely összeköt bennünket egymással, kultúránk, magyarságunk alkotóanyaga is" - fejtette ki Sebő Ferenc.

Megjegyezte, hogy a régiek azt tartották az éneklésről és a táncról, hogy gyógyítja az emberben felgyülemlő feszültséget, legyen az öröm vagy bánat. "A táncház 54 éve tartó sikere bizonyítja, hogy a mai nyitott társadalom tagja is igényt tart a normális emberi létre" - tette hozzá.

A kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában.

A Bátaszéktől Csíkszeredáig több száz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, másrészt megmutassa, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény egyben.

Az ingyenes programok egységesen, minden csatlakozott településen szombaton 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, majd a helyi egyházi vezetők megáldják a jelenlévőket.

Mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az "Akkor szép az erdő, mikor zöld…" kezdetű népdalt és a Pál István "Szalonna" által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását. A csárdás tavaly decemberben került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi listájára.

A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot.

A Sereglés 2025 fő szervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége volt, partnerségben a Hagyományok Házával, a Martin György Néptáncszövetséggel, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetséggel, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesülettel, a Táncház Egyesülettel, és a Vass Lajos Népzenei Szövetséggel.

A rendezvény központi eseményei a Budai Várban, a Szentháromság téren zajlanak, további kiemelt helyszínek közé tartozik Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg - Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszegen a Gébárti-tó.