Kövér László: Kazahsztán fontos célterület Magyarország keleti kapcsolatrendszerének fejlesztésében
Magyarország külpolitikájában prioritás a keleti kapcsolatrendszer fejlesztése, amelyen belül Kazahsztán fontos célterület - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdai kazahsztáni tárgyalásain.
Kövér László a kazah házelnök meghívására egynapos látogatáson járt Asztanában, ahol megbeszélést folytatott vendéglátójával, Erlan Kosanovval, a kazah parlament elnökével; Maulen Asimbajevvel, a szenátus elnökével, valamint Olzsasz Bektenov miniszterelnökkel. A találkozókról Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t.
A találkozókon a magyar házelnök hangsúlyozta: a Kazahsztánnal való kapcsolatok stratégiai fontosságát Magyarország uniós tagként, és különösen közép-európai országként nagyra értékeli. Kiemelte, hogy válságos időkben felértékelődik a kelet-nyugati együttműködés jelentősége, különösen a kereskedelem, az energiaforrások diverzifikálása és a nemzetközi szállítási útvonalak fejlesztése terén, ahol Kazahsztán kulcsszerepet tölt be.
Kövér László rámutatott:
a földrajzi távolság ellenére Magyarország jelentős erőfeszítéseket tesz az Európai Unió és Közép-Ázsia együttműködésének erősítésére. Legyen szó gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, biztonságpolitikáról, a terrorizmus elleni küzdelemről, az illegális migrációról vagy a klímaváltozásról, Európa és Közép-Ázsia érdekei egybeesnek
- tette hozzá.
Kiemelte, hogy a magyar Országgyűlés elkötelezett a kétoldalú és a multilaterális - így a türk népeket összefogó szervezetek keretei közötti - együttműködés mellett, és Magyarország abban érdekelt, hogy Kazahsztán minél szélesebb körben kapcsolódjon az Európai Unió intézményeihez.
A házelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2012 és 2022 között komoly gazdasági fejlődésen ment keresztül, ami az emberek életkörülményeinek javulásában is megmutatkozott. Ezt a lendületet törte meg a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború és következményei, köztük az infláció és a kereskedelmi kapcsolatok visszaesése. Hangsúlyozta: az Európai Unió szankciós politikája többet ártott a tagállamoknak - főként a közép-európai országoknak -, mint Oroszországnak.
Kövér László kiemelte:
Magyarországon folyamatos a nyomás az orosz energiáról való leválásra, de Magyarország számára ez nem nélkülözhető. Az energiabehozatal diverzifikálása azonban kiemelt cél, és ebben számítanak a közép-ázsiai országokra, így Kazahsztánra is.
A házelnök szerint Magyarország a nyugat és a kelet politikai, gazdasági és kulturális találkozópontja kíván lenni, ahogy Kazahsztán is kulcsszerepet tölt be a közép-ázsiai régióban, de erre csak akkor van esélyünk, ha béke van a világban. Ez az a közös érdek, amely országainkat egymás mellé rendeli - fogalmazott.
Kövér László asztanai látogatása során magas állami kitüntetésben részesült: a Kazah Köztársaság elnöke a két ország közötti együttműködés erősítéséért végzett munkájáért a Barátság (Dosztik) érdemrendet adományozta neki, amelyet Kosanov házelnök adott át. A magyar házelnök hangsúlyozta: a kitüntetés a nemzetek közötti barátságról, a társadalmak kölcsönös megértéséről és az országok együttműködéséről szól.
Emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti hivatalos kapcsolatok több mint harminc éve jöttek létre, de a magyar és a kazah nép barátsága jóval korábbra nyúlik vissza, amelyet közös gyökerek, hagyományok és szavak is bizonyítanak.
A kazah vezetők méltatták Magyarország szerepét a kétoldalú kapcsolatokban, és megköszönték, hogy Magyarország 250 kazah egyetemistának nyújt tanulmányi lehetőséget a Stipendium Hungaricum programban, valamint üdvözölték a magyar cégek jelenlegi és jövőbeli gazdasági részvételét Kazahsztánban.
Borítókép: Asztana, 2025. szeptember 24. Az Országgyűlés Sajtóirodája által közreadott képen Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2) tárgyal Erlan Kosanovval, a kazah parlament elnökével (j3) Asztanában 2025. szeptember 24-én. MTI/Országgyűlés Sajtóirodája
