A fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül - mondta Áder János volt köztársasági elnök pénteken Pakson, a paksi atomerőmű alapkőletételének 50. évfordulója alkalmából tartott sajtóeseményen.

Az erőmű látogatóközpontjában tartott rendezvényen a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadói Testület tagja hozzátette: a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az atomenergiára a párizsi klímacélok eléréséhez is szükség van.

Rámutatott: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a paksi atomerőmű a világ egyik legbiztonságosabb atomerőműve.

- jelentette ki Áder János.

Áder János kitért arra, hogy a hazai naperőművi kapacitás hamarosan eléri a 12 ezer megawattot. Ha az energiatárolás ismert formái nem oldják meg a problémákat, akkor zsinóráram nélkül nem tudjuk biztosítani a magyar lakosság és a vállalatok energiaellátását - mondta.

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján két éve 38 ország rögzítette, hogy 2050-re meg kell háromszorozni az atomenergia-termelést, és három évvel ezelőtt az Európai Unió is elfogadta azt, hogy az atomenergia átmenetileg fenntartható. A világon jelenleg 70 atomerőmű épül - fűzte hozzá.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter megjegyezte: a kor legjobb döntése volt, hogy Magyarország megépítette az atomerőművet, amely ma is a áramfogyasztás egyharmadát, a hazai áramtermelés csaknem felét biztosítja.

Közölte, a fűtőanyag 2028-ig rendelkezésre áll az atomerőmű számára.

Beszélt arról, a magyar energiapolitika két pillére közül az egyik az atomenergia. A négy atomerőművi blokk és a Paks II. épülő két blokkja 4400 megawatt teljesítményre lesz képes, amely a mai fogyasztás mintegy kétharmadát jelenti.

Mint mondta, a rendszerváltás óta a magyar GDP a kétszeresére bővült, a primér energiafogyasztás ugyanakkor csökkent, ezen belül azonban nőtt az áramfelhasználás. Amikor mind a hat blokk termelni kezd, akkor az ország áramfelhasználásának felét adja majd - közölte.

A miniszter beszámolt arról is, hogy idén elsőként 15 olyan nap volt, amikor Magyarország nettó áramexportőr volt, áprilistól augusztus végéig pedig 15 százalék alatt volt az áramimport. Idén bőven húsz százalék alatt lesz az ország átlagos áramimportja.

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az európai villamosenergia rendszerirányítók szervezetének elemzését idézte, mely szerint Európában elektromos áram felhasználása 2050-re 50 százalékkal nő úgy, hogy a végső energiafelhasználás 20 százalékkal csökken, utóbbi a hatékonysági intézkedéseknek és az energiarendszerek integrálásának köszönhető. Paks szerepe Magyarország energiabiztonsága, a klímavédelem, az innováció területén is megkerülhetetlen - húzta alá.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója kiemelte, az MVM-csoport elkötelezett az atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása iránt, amellyel az erőmű a 2050-es évek közepéig üzemelhet.

A projekt költsége mintegy 500 milliárd forint, azt követően 1000-1200 milliárd forint fognak költeni atomerőművi fejlesztésekre.

Kádár Andrea, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke többek között azt mondta, hogy a második üzemidő-hosszabbítás esetében nincsenek azonnal átvehető tapasztalatok, egyfajta úttörő munkát kell végezni. Magyarország eddig is élen járt a már széles körben elterjedt valószínűségi biztonsági elemzési módszerek bevezetésében - tette hozzá.

Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a létesítmény átadása óta 585 milliárd 559 millió 300 ezer kilowattóra áramot termelt, jelenleg a magyar villamosáram-termelés 46 százalékát adja, és az áramfogyasztás 35 százalékát fedezi.

Felidézte, hogy az 1982 és 1987 között üzembe helyezett blokkok eredeti, 440 megawattos teljesítményét azóta három lépésben több mint 500 megawattra emelték. A paksi atomerőmű ma az egyik legbiztonságosabb VVER-440 típusú erőmű az egész világon.

A blokk eredeti, 30 éves üzemideje 50 évre nőtt, így legalább 2037-ig termelnek áramot, és lehetőség van az élettartamot további 20 évvel meghosszabbítani - tette hozzá.

A vezérigazgató elengedhetetlennek nevezte a nukleáris üzemanyagciklus bezárását a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával és a hasznosítható anyagok visszanyerésével.

A működésüket hamarosan megkezdő, szaporító reaktorok tömeges alkalmazása a jelenlegi uránkészletek használatát több évszázadra terjesztik ki - húzta alá.

Horváth Péter János mások mellett köszönetet mondott a Roszatom szakembereinek, "akik évtizedek óta együttműködnek az atomerőművel biztonság a fejlesztés terén, és e napokban ünneplik az orosz atomenergetika elindulásának 80. évfordulóját".