Hankó Balázs: az agrárium, a digitalizáció és az egészséges élet az innovációs stratégia fókuszában
Magyarország innovációs stratégiája az agráriumot, a digitalizációt és az egészséges életet helyezi a középpontba, emellett elsődleges cél az egyetemekkel együttműködő versenyképes vállalati szektor kiépítése - jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Gödöllőn.
Hankó Balázs a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) innovációs hetének Tudásból érték című nyitórendezvényén kiemelte, az innovációs ökoszisztémához rendelkezésre állnak a tehetségek, a közelmúltban megújult egyetemek pedig versenyképesebbek, mint korábban.
"A Világbank értékelése szerint Magyarország már a világ legjobb üzleti szabályozási környezetét biztosítja, és az ötödik helyet foglalja el a közszolgáltatások vonatkozásában. Erre lehet építeni"
- fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az első helyezés a legalacsonyabb társasági adónak, a kutatás-fejlesztési kedvezményeknek, valamint a kiváló pénzügyi támogatási K+F rendszernek köszönhető.
A tárcavezető elmondása szerint a célok közé tartozik, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem szerepeljen a világ legjobb száz intézménye között, Európában pedig több is szerepeljen a top 100-ban. Hozzáfűzte, hogy míg 2019-ben hét magyar egyetem volt a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek 5 százalékában, most tizenkettő.
"Az innováció tekintetében globális szinten jelenleg a 33-34. helyen állunk, 2030-ra Európa, 2040-re a világ tíz leginnovatívabb országa közé akarunk tartozni. De már most is a tizedikek vagyunk a világon a kutatási tehetségek vonatkozásában, kilencedikek a high-tech exportjában, és a hetedik helyen állunk a high-tech gyártásában" - sorolta a miniszter.
Hankó Balázs kitért arra, hogy tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a doktoranduszok száma, akik között a külföldiek aránya 30 százalék.
"Az egyetemeken a korábbinál jóval versenyképesebb doktori képzést vezettünk be, és elindítottuk a kooperatív doktori képzést, hogy a doktorandusz azonnal vállalati tevékenységet folytasson".
Elhangzott, hogy a szabadalmi bejelentések száma hétszeresére (25-ről 183-ra) növekedett a teljes hazai egyetemi világban, a kutatás-fejlesztési ráfordítások 160 milliárd forintról 260 milliárdra nőttek.
Hankó Balázs leszögezte, hogy ma egy kutatást akár 400 millió forintot is kaphat, ezzel együtt kevesebb, de fókuszáltabb kutatásokat támogatnak az új rendszerben; a kutatási kiválósági program éves összegét 40 milliárd forintra emelték.
"A Hu-rizont program keretében számos magyar egyetem, köztük az Óbudai Egyetem és a Debreceni Egyetem folytat olyan kutatási együttműködést külföldi partnerrel, amelyben konzorciumvezetőként tevékenykedik. Ilyen partner az amerikai Stamford, Yale, Caltech, a Washingtoni Egyetem vagy a Szingapúri Egyetem" - hangsúlyozta.
A miniszter szólt arról, hogy jelenleg 36 ezer kutató-fejlesztő dolgozik a vállalati szektorban, de szeretnénk növelni a vállalati gondolkodást a kutatókban, illetve növelni a magyar innováció nemzetközi láthatóságát.
"Kiemelt feladatunk, hogy science parkokat építünk, és az innovációba minél hatékonyabban emeljük be a kockázati tőkealapokat"
- mondta végül Hankó Balázs.
Borítókép: Gödöllő, 2025. október 14. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédet mond a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) innovációs hetének Tudásból érték című nyitórendezvényén Gödöllőn, a MATE Szent István Campus Tudástranszfer Központjában 2025. október 14-én. MTI/Bruzák Noémi
