A kormány célja, hogy huszonegyedik századi színvonalú, magas szinten digitalizált, az emberre még jobban vigyázó, és a védelem érdekében a technológiát mozgósító hadereje legyen Magyarországnak - jelentette ki a honvédelmi miniszter az Infotér Konferencia Space & Defense Day kiemelt eseményén kedden Balatonfüreden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is.

Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne - tette hozzá.

Ez a transzparencia nagyban megváltoztatta a hadviselés természetét, és ehhez a magyar haderőnek is alkalmazkodnia kell mélyreható folyamatok elindításával a honvédségben - mutatott rá.

A tárcavezető kiemelte: a honvédség hagyományosan "vas alapú" logikában működik, ezért el kell jutni oda, hogy egy adatközpontú, digitalizált rendszerként lehessen rá tekinteni.

A digitális katona megjelenése azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amellyel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműve, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisként épülnek egymásra - magyarázta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is - mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik -, hogy az adatbiztonságról is gondoskodni kell. Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell - tette hozzá, utalva arra, hogy ezt az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is tesztelték.

A honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a területeket, ahová már belépett az új technológia. A virtualizáció megjelenésére példaként említette ki Tatán a tüzér- és harckocsizóknak, Kecskeméten a Gripen-pilótáknak, Hódmezővásárhelyen a Lynx gyalogsági harcjárművek használóinak kiépült szimulációs képességet, megjegyezve, hogy Pápán pedig NATO-keretek között egy szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre.

- mondta.

A kiberbiztonságról, valamint az adatok és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról szólva Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az adatainkról való gondoskodás kiemelt jelentőségű biztonsági körülmény.

Ennek kapcsán szólt "a Tisza nevű politikai projekt" adatszivárgási ügyéről, ami a miniszter szerint rávilágít arra, hogy veszélyes és kockázatos magyar állampolgárok adatainak gyűjtése, majd "egy idegen, és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam számára is akár hozzáférhetővé való tétele". Ez komoly kockázat a nemzetbiztonság szempontjából is - jelentette ki.

Előadása végén a tárcavezető kitért az űriparra, amelynek jelentőségét azzal is érzékeltette, hogy műholdakról származó információ becsatornázása napi feladat már akár az orosz-ukrán háborúban is.

Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára a miniszteri beszéd előtt mondott köszöntőjében kiemelte: a védelmi iparágban hatalmas lehetőségek vannak, amit ki kell használni, mert aki nem így tesz, lemarad és kimarad.

- közölte.

Ezért szükségesek a nemzeti zászlóshajók és a határokon átívelő együttműködések - mondta, hozzátéve, hogy tavasszal miniszteri delegációval Indiában jártak, kedden pedig együttműködési megállapodásokat írnak alá annak érdekében, hogy a közép-és délkelet-európai régióban meghatározó regionális kezdeményezéseket indítsanak el.

A 16. Infotér Konferenciát szerdán és csütörtökön rendezik meg Balatonfüreden. Ennek nulladik, keddi napja, a Space & Defense Day az űr- és védelmi iparra koncentrál, csütörtökön és pénteken pedig az építőipart a középpontba állító kétnapos Infotér Contech 2025 konferenciát is tartanak.