Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai-orosz találkozót - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, kitérve arra is, hogy két héten belül létrejöhet a Trump-Putyin találkozó. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a nap folyamán beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

A kormányfő azt mondta, ha Európában akarták tartani a békecsúcsot - és az orosz-ukrán háború mégis csak egy Európában zajló háború - , és ránéztek a térképre, megnézték a vezetőket, akkor hamar kiderül, Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani. Kifejtette, Magyarország szinte az egyetlen békepárti ország: három éve konzekvensen, nyíltan, hangosan és cselekvő módon a béke mellett áll.

Orbán Viktor megjegyezte, a Vatikán is hasonló álláspontot képvisel, és sajnálja, hogy nem érhette meg mindezt Ferenc pápa, aki végig biztatta, akkor is, amikor a legdurvábban támadták.

- összegzett.

Elmondta, a migráció ügyében is hasonlóan történtek a dolgok: mintha "szembe mennénk mi a forgalommal az autósztrádán, és az ember néha elbizonytalanodik, hogy igaza van-e, azért a Jóisten küld jelzéseket, hogy nem, mi vagyunk a jó sávban, lásd migráció és béke ügye".

Ráadásul itt van az az előny is, hogy a magyar miniszterelnök régóta van hivatalban, mindenkit ismer, őt is mindenki ismeri - közölte, úgy folytatva, Magyarország mindig is lojális partner volt, a barátai mellett mindig kitartott, sohasem adott fel semmilyen barátságot taktikai előnyökért.

Ha egy biztos helyet kerestek a béke szempontjából és a dolgok technikailag is rendben lesznek, nem fogja őket politikai meglepetés érni, tehát egy kiszámítható közeget kerestek, akkor Budapest egy logikus választásnak tűnik - fogalmazott.

Elmondta, Vlagyimir Putyinnal a nap folyamán fog beszélni, és "a csőben van", az utolsó simításokat végzik egy magyar-amerikai hivatalos washingtoni találkozó ügyében is. "Forr a víz mindenhol" - tette hozzá.

A két külügyminiszter egy héten belül a nyitva maradt kérdéseket próbálja rendezni, és akkor rá egy hétre már létrejöhet Budapesten a Trump-Putyin találkozó - jegyezte meg. Hozzátette, már csütörtök este kiadta az utasításokat a szervező bizottság felállítására, megkezdődött a munka.

Figyelmeztetett azonban arra is, hogy ne tévesszünk lépést, ütemet vagy nagyságrendet, mert ez a tárgyalás nem rólunk fog szólni.

"Most persze itt Magyarországon mindenki izgatott, mert a Jóisten se tudja, mikor volt utoljára ilyen jelentőségű diplomáciai esemény Magyarországon, ahol nem egyszerűen csak házigazdák vagyunk, hanem egy politikai teljesítménynek minősül annak a helyzetnek a fönntartása, hogy egyáltalán Budapest alkalmas lehet békecsúcs megrendezésére" - mondta a kormányfő.

Hozzátette: érti, hogy mindenki izgatott, meg kíváncsi, "de mindenkitől visszafogottságot kérek, mert ez a tárgyalás nem rólunk szól, hanem a békéről".

A békeküzdelmünk hároméves története jól mutatja, hogy a nagy ügyekben a legfontosabb az állhatatosság és az alázat. A jó ügyek mellett ki kell tartani - emlékeztetett.

Kitért arra is, hogy az EU-ban - minket leszámítva - mindenki háborúpárti, ezért logikusan kimaradtak a budapesti csúcsból, de nem szabadna kimaradniuk a békéből.

Szorgalmazza ezért, hogy az európaiak is tegyék ugyanazt, amit az amerikai elnök: nekünk tárgyalnunk kellene az oroszokkal is, nem csak "az amerikai elnök segédcsapataként", bár egyelőre az EU inkább megpróbálja áthúzni Trump elnököt a háborúpártiak oldalára - jegyezte meg. Európának ki kellene állnia a saját érdekei mellett, és saját diplomáciai csatornát kellene működtetni, éppen úgy, ahogy Magyarország tette - jelezte.

- figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: Európának a háború a legnagyobb baja, a háború folytatása pedig a baj folytatását jelenti. Az Európai Unió direktben elküldött 180 milliárd eurót ebbe a háborúba. Eközben beteg az európai gazdaság, mert a háború és annak következményei, szankciói blokkolják a gazdasági fejlődést - fűzte hozzá.

Két-háromszorosára növekedne automatikusan a magyar fejlődés üteme, ha nem lenne háború. Ezért megéri a költség és a kényelmetlenség is, amit a budapestieknek majd el kell viselniük a csúcs alatt, ez megéri Magyarország számára, mert semmin nem tudunk annyi pénzt keresni, mint a békén - emelte ki.

Ha béke van, akkor egy új gazdasági fejlődési szakaszt lehet nyitni, tehát ma az összes magyar család érdeke, hogy a Trump és Putyin elnökök közötti budapesti találkozó elhozza a békét - összegzett.

A miniszterelnök azt hangsúlyozta: ha megszületik a megállapodás az ukrajnai békéről, "az európai háborús terveket ki kell dobni az ablakon", és egy európai biztonsági és haderőépítési tervet kell kidolgozni, mert "a béke mögé a tapasztalatok alapján mindig tenni kell egyfajta katonai képességet", amivel Európa jelenleg nem rendelkezik, ezért a kelleténél jobban ki vagyunk szolgáltatva az Egyesült Államoknak.

Ha konfliktus robban ki Európa keleti peremén, soha ne vetődjön fel az a kérdés, hogy "vajon meg tudjuk-e védeni magunkat, ha a keleti front nyugatra vonul" - tette hozzá.

- fogalmazott Orbán Viktor, megemlítve, ritka a politikában, hogy kéttucat, háborús stratégiát hirdető politikus irányváltásról dönt, de a közel-keleti békekötés és a Trump-Putyin találkozó után "miért ne hihetnénk abban, hogy az európaiak is a józan ész útjára lépnek".

A miniszterelnök klasszikus bal-jobb vitának nevezte azt, ami a hazai adórendszer körül zajlik, mondván, a 2010-es kormányváltás óta "lényegében intellektuális kihívás nélkül csinálták végig ezt a tizenöt évet", ám most újra felhozta a témát a baloldal.

Szemben a jobboldali fölfogással, mondjuk azt, hogy hagyjunk minél több pénzt az embereknél, vannak állami szolgáltatások, amiket finanszírozni kell, az azokhoz szükséges pénzt vegyük el, és legjobb, hogyha az embereknél hagyjuk meg a vállalkozásoknál a pénzt, mert ők mindig jobban tudják fölhasználni és hatékonyabban, mint ahogy az állam tenné. Tehát ez a két gondolkodásmód napról napra élesebben válik el egymástól.

- jelentette ki a kormányfő.

Hozzátette: az egyik oldalon kapnak a magyarok most "egy hideget", nyugdíjadó, most ez a legutolsó, de a vállalkozási adó 9 százalékról 25 százalékra emelése és jövedelemadó-emelés, a jobboldalon pedig most fut Európa legnagyobb adócsökkentési programja. Most szerintem ennek a vitának a lefolytatásához a legjobb eszköz egy nemzeti konzultáció - közölte.

Orbán Viktor beszélt arról is, a 13. havi nyugdíj igazságos, a logikájára felfűzve lehet bevezetni a 14. havi juttatást. Kijelentette, "a 14. havi nyugdíjat napirenden tartjuk". A kormányfő egy esetleges nyugdíjreform ellen szólt, mondván, rendkívül kockázatos hozzányúlni a szolgálati időt és a befizetéseket alapul vevő szisztémához, mert egyes csoportok úgy fogják érezni, hogy velük szemben nem méltányos a kívülről érkező beavatkozás.

Hangsúlyozta: "a nyugdíjrendszer úgy, ahogy van, működőképes", a gazdaság, a kormány és ő személyesen garantálni tudja, hogy a juttatások nem veszítenek értékükből, a rendszerben pedig nem elméleti matematikai modelleket kell látni, hanem azt a társadalmi vívmányt, hogy életük utolsó évtizedeiben stabil bevételt kapjanak az azt megérdemlő magyar emberek.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki budapesti üléséről a miniszterelnök azt hangsúlyozta: egy társadalmi, nyílt vitában ma már nem lehet győzelemre vinni azt a pozíciót, amely le akarja vágni Magyarországot a külhoni magyarokról.

Felidézte a kettős állampolgárságról szóló 2004-es érvénytelen népszavazást, hangsúlyozva, hogy nem ennek kudarca maradt meg az emlékezetében, hanem annak a sikere, hogy az igenek száma meghaladta a nemekét.

Jelezte: ezen a politikai és jogi tényen alapult a 2010-es kormányváltás utáni alkotmánymódosítás, amely megadta a kettős állampolgárságot a külhoni magyaroknak.

Úgy értékelt: azóta még a "mély Magyarországban" élők is megértették, a nemzeti ügyek iránt legkevésbé fogékony csoportok is belátták, hogy minden Magyarországon élő család jobban jár, hogyha a gazdaságpolitikát nem egy 10 milliós ország, hanem egy 13-14-15 milliós nemzeti közösség gazdaságaként képzeli el a kormány.

Orbán Viktor a gödöllői királyi kastélynak az állam és az OTP együttműködésében megvalósuló felújítása kapcsán arra biztatott minden jelentős magyar céget, tehetős családot és gazdagabb embert, hogy az adók befizetésén túl is vállaljanak pénzügyi terheket a közösség érdekében.

Jelezte ugyanakkor: a gödöllői Grassalkovich-kastély felújítására, azaz műemlékvédelemre költeni 40 milliárd forintot szinte lehetetlen egy háború által blokkolt gazdasági helyzetben.

Ilyenkor mecénás kell és az elmúlt 15 évben a polgári kormányzás eredményeképpen létrejöttek nagy, erős cégek, tehetős családok és magánszemélyek - hangsúlyozta, hozzátéve, örül annak, ha ezek a cégek és magánszemélyek a haza iránti kötelességüknek is érzik, hogy vagyonukból adjanak olyan célokra, amelyekre az állam költségvetéséből nem jut.

Csányi Sándor, az OTP Bank igazgatóságának elnöke most már az első lépést megtette, és biztatja nemcsak őt, hanem az összes többi jelentős magyar céget, tehetős családot, gazdagabb embert, hogy az adók befizetésén túl, ami szerinte "a minimum", és azon túl, hogy munkát adnak az embereknek, "ami nagyon helyes és szintén elvárjuk tőlünk", ha lehetőség van, ha szép, komoly ügyet látnak, "akkor ne hezitáljanak, hanem szálljanak be és vállaljanak a közösség érdekében pénzügyi terhet" - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban.